Késedelmek, kizárások, és lehetetlen ígéretek: az Orbán-kormány családpolitikáját teszteltük

A hitelelengedésből körülbelül ezer család kimaradt, de az autóvásárlási támogatásért is meg kell küzdeni. A bölcsődei férőhelyek nagymértékű növelése pedig szinte elképzelhetetlen. Nagycsaládos szülők és szakértő segítségével próbáltuk kideríteni, hogy valójában mennyire családbarát az Orbán-kormány.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

1981 óta fogy Magyarország népessége: azóta több, mint egymillióval kevesebb ember él hazánkban. Jelenleg körülbelül 1,53 gyereke születik a magyar nőknek átlagosan, pedig ahhoz, hogy a népesség létszáma állandó maradjon, anyánként 2,1 gyerekre lenne szükség.

Az Orbán-kormányok újabb és újabb kedvezményeket ígérnek a nagycsaládos szülőknek: adókedvezményt, a vissza nem térítendő, maximum 10 millió forint értékű Családi Otthonteremtési Kedvezményt (CSOK), és más anyagi juttatásokat. A közelmúltban pedig bejelentették a családvédelmi akciótervet, ami tartalmazza például az autóvásárlási támogatást, a 4 milliós jelzáloghitel-elengedést és a bölcsődei férőhelyek növelését.

A szerkezetbe azonban homokszem kerülhetett, ugyanis sokan nem kapják meg a támogatást annak ellenére sem, hogy aláírt határozattal rendelkeznek róla, és vannak, akik pár hónapig azt hitték, hogy többmilliót kapnak, de később pontosított az állam. Nagycsaládos szülők és szakértő segítségével próbáltuk kideríteni, hogy valójában mennyire családbarát az Orbán-kormány.

Autóvásárlási támogatás – késedelmek, információhiány és bizalmatlanság

Július elsejétől kezdve kérelmezhetik a nagycsaládok az autóvásárlási támogatást. Ennek feltétele a házasság vagy élettársi kapcsolat, három gyerek, akik után családi pótlék jár (tehát az a gyerek, aki után már nem, az nem számít, a magzat pedig 12 hetes korától), a B kategóriás jogosítvány és a büntetlen előélet. A család által igényelt autónak újnak kell lennie, és minimum hét fix ülést kell tartalmaznia. Az állami támogatás összege maximum 2,5 millió forint, vagy legfeljebb az autó árának 50 százaléka.

A vásárlók az autó törzskönyvét 3 évig nem kapják meg, és alá kell írniuk, hogy ezt tudomásul veszik (három éven belül a támogatást visszaveheti a kormány, például abban az esetben, ha a szülők elválnak), valamint matricát kell ráragasztaniuk.

A nagycsaládos szülők által kitöltött kérvényeket a Magyar Államkincstár (MÁK) bírálja el, aminek erre harminc napja van. A MÁK határozatát követően folyamodhat a család az autóért, erre pontosan 6 hónapjuk van. Mivel csak új autót lehet így vásárolni, kereskedőkkel kell szerződést kötniük a vásárlóknak, majd kifizetniük az önrészt (vagy lízinget kérni). Ezután az államkincstár iktatja a szerződést, majd 15 napon belül utalja a támogatást a kereskedőnek. Elvileg.

A MÁK tehát nem a szerződés megkötésétől, hanem a szerződés iktatásától számítja a 15 naptári napot, amíg elutalja a támogatás összegét a kereskedőnek, így még bizonytalanabb a tranzakció időpontja. Van, aki már több, mint 20 napja várakozik. De van, aki pár nap alatt lebonyolított mindent.

Az autókereskedők szerint ráadásul már kikerült a piacra pár hamisított határozat, és attól tartanak, hogy mire le tudnák ellenőrizni az irat érvényességét, az autó már rég külföldön vagy darabokban lenne. Az ellenőrzés jelenleg email-ben folyik, és akár napokig is tarthat, mire válaszolnak az illetékesek. Sok autókereskedő ezen felül azt sem tudja, hogy pontosan hogyan kell lepapíroznia az eladást, a kisebb városokban a MÁK kihelyezett emberei pedig nem tudnak segíteni, mivel ők sem kaptak érdemi információkat.

A nagycsaládos autóvásárlók Facebook-csoportjában rémhírek terjednek: van, akin az autókereskedő az egész összeget követelte, azután hogy mindent elrendeztek a MÁK-kal, mondván, hogy majd visszaadja a családnak a 2,5 milliót, amikor azt a MÁK neki utalja. De nem mindenkinek van ennyi megtakarított pénze.

Néhányan az Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI) fordulnak, és állásfoglalást kérnek. Van olyan kereskedő, aki a névreszóló levél után átadta az autót, de ez nem általános.

A MÁK részéről negatív elbírálásról nem érkezett hír, és a Facebook-csoportban sikertörténetek is vannak: van, akinek pár napon belül megvan az egész procedúra, és sok családnak tényleg nagy segítség az, hogy az állam támogatást biztosít számukra. “Enélkül max. az ötöslottó megnyerésével vehettünk volna autót” – írta az egyik felhasználó.

Jelzáloghitel-elengedés 4 millió forint értékben – egyre többen maradnak ki

2018 januárja óta a harmadik és további gyermek(ek)et vállaló családok gyermekenként 1 millió forinttal csökkenthették a lakáshitel-tartozásukat, majd 2019 július 1.-től a harmadik gyerek után felemelték 4 millió forintra a jelzáloghitel csökkentésének mértékét.

A négymilliónak ugyanúgy feltétele a büntetlen előélet és a köztartozás-mentesség, viszont úgy tűnik, hogy ezen felül azok sem kapják meg a pénzt, akik korábban igénybe vették az egymillió forintos elengedést – legalábbis a 4 milliós jelzálogkedvezményből kimaradók zárt Facebook-csoportjának 433 tagja ezt állítja.

2019. március 12-én ugyanis a Magyar Közlönyben megjelent, hogy azok, akik már korábban igényelték az 1 milliós hitelelengedést a harmadik gyerek után, azok jogosultak a korábbi és az új támogatási összeg közötti különbözetre, tehát kérhetnek plusz 3 milliót.

Ekkor arra biztatták azokat, akik még nem igényeltek, hogy várjanak júliusig. Azt mondták nekik, hogy a 2018. január után született harmadik gyerekek után igényelhetnek 4 milliót, ha korábban nem igényeltek rájuk támogatást. Viszont azok, akik már igényelték az 1 milliót, nem reménykedhettek ilyesmiben, ezt pedig sokan sérelmezték, ezért az EMMI-hez, az Ombudsmanhoz, és az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordultak.

Május 17-én erre mintegy reakcióként a kormány a Magyar Közlönyben “egyértelműsítette” a korábbi határozatát:  kijelentette, hogy valójában csak a 2019. július 1. után született gyerekek után kapnak plusztámogatást a családok, attól függetlenül, hogy mikor nyújtják be a kérelmet. Tehát egy még nagyobb csoportot zártak ki a támogatásból.

“Információink szerint az elsőkörös családvédelmi programban 1 milliót igénylő családok száma megközelítőleg 1000 volt, azaz 3 millió különbözettel számolva, 3 milliárd forint kellett volna a teljes boldogságunkhoz abból a pénzből, aminek elvileg nincs felső korlátja (ahogy Novák Katalin fogalmazott).” – írta nekem egy szülő, akit kizártak a támogatásból, és aki a cikkben anonim kíván maradni.

Egy másik, négygyerekes anya, akinek legfiatalabb gyermeke 2019. márciusában született, szintén azt kérte, hogy ne fedjük fel személyazonosságát. Viszont elmesélte, hogy a Kormányhivatal email-ben javasolta neki, hogy csak júliusban adja be a hitelcsökkentés iránti kérelmét, mert így nem 1, hanem 4 milliót kapnak majd a márciusban született gyermek után.

Az egyértelműsítés számukra azt jelentette, hogy a márciusi baba után nem kérhetnek plusz 3 milliót, hiába ígérte nekik ezt az állam korábban.

“Bíztunk, mondhatom ezt sok család nevében. Elhittük az EMMI hivatalos állásfoglalását, melyben megerősítették, hogy amennyiben várunk, nagyobb összegre vagyunk jogosultak. Ránk, akik még nem igényeltük a hitelcsökkentést, Önök szerint volt költségkeret. Ennek ellenére a magasabb összegű támogatásra jogosultak körét szűkítették” – írta az anya Novák Katalinnak címzett levelében.

Arra kérte a család- és ifjúságügyért felelős államtitkárt, hogy bővítse a kedvezményre jogosultak körét: kapjanak a családok a 2018. január után született gyerekeik után is plusztámogatást. A többi csalódott nagycsaládos szülővel együtt azt követeli, hogy az állam most mutassa meg, hogy valójában mennyire családbarát.

Bölcsődei férőhelyek növelése – betarthatatlan és betartatlan ígéretek, mostoha körülmények

Novák 2018 áprilisában már azt ígérte, hogy még abban az évben 3-4 ezerrel fog nőni az országban a bölcsődei férőhelyek száma. Orbán Viktor pedig 2019 elején megfogadta, hogy 2022-re minden gyermeknek lesz helye. Ehhez a következő 3 évben 21 ezer férőhelyet kéne átadni.

Magyarország egyébként először 2002-ben azt vállalta, hogy teljesíti a barcelonai célkitűzést, azaz hogy 2010-re a 3 év alattiak minimum egyharmadának lesz férőhelye. 2015-ben az Orbán-kormány már azt mondta, hogy 2018-ra 60 ezer férőhelyet fog biztosítani, ez kicsivel több, mint 20% lett volna. Novák Katalin később pontosított: ennyi férőhelyet 2020-ra fognak létesíteni.

Jelenleg 270 ezer körül van a 3 év alatti gyermekek száma az országban, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly 1785 bölcsőde működött, összesen 47 169 férőhellyel, tehát a korosztály mindössze 17 százalékának jut hely – válaszolta Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) elnöke az Átlátszó megkeresésére.

“10 év alatt épült fel eddig 9500 bölcsődei férőhely, ezért elképzelni sem tudom a korábbi gyakorlat alapján (pályáztatás, szerződéskötés, közbeszerzés, kivitelezés, engedélyeztetés, berendezés, stb.), hogy 3 év alatt hogyan lesz  21 000 új férőhely.” -írta a BDDSZ elnöke.

Szűcs Viktória elmondta azt is, hogy a bölcsődéknek milyen anyagi problémáknak kell ma szembenézniük: “A költségeket az állami költségvetés nem fedezi teljesen, mindössze 60-70 %-át. De ha egy gyermek 10 napot hiányzik egy hónapban, akkor arra a hónapra az önkormányzat bukta az állami támogatást, azaz ingyen látja el a gyermeket, emiatt az önkormányzatok pályázási kedve nem nagy, főleg kisebb városokban, településeken, ahol nincs lehetőség helyi adóbevételből kipótolni a hiányzó fedezetet.”

Szűcs kiemelte azt is, hogy a gyermekek fejlődésében nagyon nagy szerepe van annak, hogy a születésüket követő pár évben hogy bánnak velük – a jövőjük szempontjából fontos, hogy képzett, kedves kisgyermeknevelők, bölcsődepedagógusok foglalkozzanak velük.

Viszont a bölcsődei dolgozóknak egyre nehezebb gondtalanul mosolyogni a gyermekekre: a silány bérek mellett jogosan aggódnak a számláik miatt, sokan másod- és harmadállásokat vállalnak.

“A kisgyermeknevelők fizetése a különböző pótlékok formájában érkezett emelések következtében ugyan növekedett az elmúlt években, és a diplomás szakembereket bevonták a pedagógus-életpálya hatálya alá, de mivel a közalkalmazotti illetménytábla 2008 óta be van fagyasztva, valójában érezhető béremelés kizárólag a minimálbér-emelés hatásának köszönhető.” – írta Szűcs.

A BDDSZ Facebook-oldalán osztják meg a bölcsődei nevelők, pedagógusok fizetésüket, és finoman szólván nem túl megnyugtatóak a képek. A KSH adatai szintén azt igazolják, hogy a kisgyermekekkel foglalkozó alkalmazottak – diploma, vagy több évtizedes munka ellenére sem keresnek méltányos mennyiségű pénzt.

“Egy középfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő pótlékokkal együtt 142 ezer forintot kap kézhez, a diplomások 129 ezer forintot. A helyzet az idő előrehaladtával is csak keveset javul, 40 év után, nyugdíj előtt közvetlenül a bölcsődepedagógus képzettségtől függően 180 – 224 ezer forintot vihet haza. Az adminisztratív és a nagyon fontos bölcsődei élelmezési munkakörök esetében pedig még siralmasabb a helyzet!” – mesélte a BDDSZ elnöke.

Megoldások?

Annak, ha elöregedik a társadalom, azaz több idős ember lesz, mint fiatal, rengeteg hátrányos kimenetele van amellett, hogy csökken a magyar népesség: a fiatalok nem tudnak majd elég keresetet termelni ahhoz, hogy a nyugdíjasok annyi pénzt kapjanak, hogy megéljenek belőle, illetve kevesebben fognak tudni segíteni munka helyett vagy mellett idős rokonaiknak.

Ezen lehetne segíteni azzal, ha az ország nem utasítaná el a “migránsokat”, és beengedné a bevándorlókat, akik itt találnának munkát. De még látványosabb, és a kormány elveivel egyezőbb módszer lenne a népességnövelésre az, ha ahelyett, hogy a harmadik és negyedik gyerek szülésére próbálják sarkallni a nőket, inkább az első szülés utáni helyzetet stabilizálnák.

Ehhez szükség lenne a nők munkakörülményeinek javítására, hogy gazdaságilag biztonságosabb legyen számukra szülni, ugyanis a Gyermekgondozási díj vagy -segély, azaz GYED (amelynek összege a szülés előtti munkabér függvényében havi maximum 208 600 forint) vagy GYES (gyermekenként 28 500 forint) ehhez kevés. Hasznos lenne a rugalmas munkavégzés támogatása is, ami szintén növelné a nők bizalmát abban, hogy a szülés és gyermeknevelés nem egyenlő a karrier végével, és nem okoz elszegényedést – adott esetben egyedülálló anyaként sem.

“Kimondottan női szempontból merült fel az anyaság és munkavállalás feszültsége. Eleve bekerülni nehéz: ha még nincs gyerek, azért, mert lesz; ha már van, azért, mert beteg lehet – és minél több gyerek van, annál rosszabbak az esélyek a munkatalálásra, illetve a nő annál kiszolgáltatottabb a munkáltatónak, mert rosszak az esélyei a munkahelyváltásra. Gyerek vagy családtag betegsége esetén a munkahely rossz néven veszi a hiányzást, nem együttműködő a kieső feladatok és idő átütemezésében.” – mutat rá a nők problémájára a 2018-as Nőügyek kiadvány, ami továbbá feszültségforrásként nevezi meg az idősgondozást és a nemek közötti bérkülönbséget is, ugyanis mindkettő szintén a nőket érinti hátrányosan.

Rutai Lili

Címlapkép: Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár bemutatja a nagycsaládosoknak szóló autóvásárlási támogatáshoz tartozó Családbarát Magyarország feliratú matricát az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2019. május 24-én. (fotó: MTI/Mónus Márton)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!