Rekultiváció vagy környezetpusztítás? Forrnak az indulatok Ürömön a bányafeltöltés miatt

Fokozottan érzékeny ivóvízbázis és országosan védett víznyelő közelében zajlik majd az a bányafeltöltés, melyre minap adott ki engedélyt a szakhatóság. A határozat szerint naponta 23 nyergesvontatóval fogják szállítani az építési anyagot az ürömi kőbányába. Sokan vélik úgy Ürömön, hogy nemcsak az ivóvízbázis veszélyeztetése, de a megnövekedő forgalom miatt sem lett volna szabad kiadni ezt az engedélyt. A feltöltést kérelmező tulajdonosok szerint viszont a bányarekultiváció éppen a lakosság érdekét fogja szolgálni.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Még decemberben tette közzé a Pest Megyei Kormányhivatal azt a hirdetményt, mely szerint hatósági eljárás indul az ürömi kőbánya feltöltésének ügyében. Az eredeti terv szerint a Stonemine Kft. már az első évben 300 ezer köbméter inert anyagot szállítana a tulajdonában lévő bányába, s további tíz évig folytatná a bányarekultivációt.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Csakhogy Ürömön senki nem tudott a kérelemről, korábban a képviselő-testület sem foglalkozott az üggyel. Pedig az építőanyagok szállítása a város egyébként is túlterhelt útjain zajlana, jelentős por- és zajszennyezést okozva, s a feltöltésre országosan védett víznyelőbarlang közelében kerülne sor.

A hatósági eljárás megindulására az Átlátszó hívta fel februárban az ürömiek figyelmét. Az ügyet ezután a város környezetvédelmi bizottsága és képviselő-testülete is tárgyalta. Mindkét testület a tiltakozását fejezte ki a bányafeltöltés miatt.

A dolog furcsasága, hogy míg a környezetvédelmi bizottság ülésén Kelemen Márta képviselő szerint az önkormányzat nem kapott semmiféle értesítést a szakhatóságtól, addig Laboda Gábor polgármester ugyanaznap, a testületi ülésen már az ellenkezőjét állítja: szerinte az önkormányzat tudott a hatósági eljárás megindításáról és a „szokásos módon” tájékoztatta is a lakosságot.

A polgármester vezetői módszereit kritizálók szerint nincs mit csodálkozni azon, hogy senkihez nem jutott el a bányafeltöltés híre. Az ex-szocialista Laboda, aki 2002 és 2010 között az MSZP színeiben volt országgyűlési képviselő, s 2010 óta függetlenként áll a város élén, teljhatalmú vezetőként dönt mindenről a városban. A bányafeltöltés kérdését sem kívánta két hónapig a testülettel megtárgyalni, az ügyet csak Szalona László fideszes képviselő kezdeményezésére tűzte napirendjére az önkormányzat.

A február 27-ei ülésen Laboda polgármester viszont már felháborodottan nyilatkozik az óriási környezetszennyezéssel járó ügyletről, melyet szerinte „minden eszközzel” meg kell akadályozni.

A „minden eszköz” jelen esetben egy határozat, melyet egyhangúlag szavazott meg a testület. Ebben az önkormányzat kijelenti, hogy nem járul hozzá a bányarekultivációhoz; kifogásolják, hogy napi 70 nyergesvontató haladna át sűrűn lakott városrészeken, s hogy a tevékenység országosan védett barlang védőövezetében, föld alatti ivóvízbázist veszélyeztetve folyna. A határozat azt is leszögezi, hogy ha a hatóság mégis kiadja az engedélyt, az önkormányzat kénytelen lesz jogi eszközöket igénybe venni a lakosságot érintő környezetszennyezés és terhelés megakadályozása céljából.

Az önkormányzat állásfoglalása azonban, úgy tűnik, nem hatotta meg a szakhatóságot, amely március elején engedélyezte a bányarekultivációt. Igaz, a 10 évig tartó feltöltés ütemezésén az utolsó pillanatban változtatott a kérelmező. Az ügy kipattanását követően, február 28-án ugyanis a tulajdonosok újabb módosítást nyújtottak be a hatóságnak.

Eszerint “a piaci igények felülvizsgálata és a lakossági igények megismerése után” mégsem kívánnak már az első évben napi 70 nyergesvontatóval 300 ezer köbméter inert anyagot beszállítani: a mennyiséget 100 ezer köbméterre és napi 23 járműre csökkentették.

Abban, hogy meggondolták magukat, közrejátszhatott az is, hogy a bányafeltöltés miatt február végén az Ürömért! Településfejlesztési és Érdekvédelmi Egyesület is tiltakozást nyújtott be. Állásfoglalásuk szerint az engedély kiadása előtt környezetvédelmi hatásvizsgálatot kellett volna lefolytatni.

A bányarekultiváció ugyanis, állítja az egyesület, valójában egy inert hulladéklerakó létrehozását jelenti, ahhoz pedig a jogszabály szerint – napi 200 tonna hulladék lerakása, illetve 500 ezer tonna teljes befogadókapacitás felett – környezeti hatásvizsgálat szükséges. Ráadásul, érvelnek, mivel a tulajdonos számára kiadott korábbi működési engedély egyáltalán nem bányafeltöltésről szólt, ezért ez utóbbi tevékenységet külön kellett volna vizsgálnia a szakhatóságnak. A feltöltés éves mennyiségének csökkentése akár arra is alkalmas lenne, hogy a nagy felháborodást kiváltó ügylet méregfogát kihúzza.

Tanösvényen haladnának a sittes kamionok

Csakhogy az ellenzők szerint sok más probléma is van a kiadott engedéllyel. A bányába két irányból érkeznek majd a 18 tonnás járművek. Egy részük az ürömi Fő úton, zsúfolt lakóövezetben, illetve az Ürömi Tanösvényen haladna át, másik részük pedig a Üröm és Budakalász határában lévő Békahát útról közelítené meg a helyszínt. Viszont a használni kívánt útvonalakon 12 tonnás tehergépjármű-korlátozás van érvényben.

A kijelölt utak egyébként sem alkalmasak az engedélyben szereplő mennyiség szállítására, állítja Szalona László képviselő. Szerinte az önkormányzatnak meg kellene tiltania, hogy az ürömi közutakon folyjon a teherszállítás. Laboda Gábor polgármester viszont a testületi ülésen úgy fogalmazott, hogy ez „csapda” lenne az önkormányzat számára, hisz akkor a hatóság egyszerűen más utakat jelölne ki.

Ám a bányát más útvonalakon nemigen lehet megközelíteni. Szalona László ezért kérte a Polgármesteri Hivataltól a bányához vezető utak műszaki állapotáról szóló dokumentumokat, hiszen szerinte épp az utak alkalmatlanságára hivatkozva lehetne megfellebbezni a kiadott engedélyt. A város jegyzője szerint viszont az önkormányzatnak nincsenek ilyen dokumentumok a birtokában. Végül, két heti huzavona után mégis előkerült a néhány éve leaszfaltozott Békahát út műszaki átadását-átvételét igazoló dokumentum. A jegyző pedig kiadott egy nyilatkozatot is arról, hogy ez az út alkalmatlan a kérelemben jelzett 18 köbméteres nyergesvontatók közlekedésére.

A rekultiváció ellenzőinek másik fontos érve, hogy a feltöltés főként azon a 062/63 hrsz-ú telken folyna, amely barlangok felszíni védőövezetéhez tartozik. A telek alatt található Budapest térségének egyetlen, időszakosan működő víznyelője, amely összeköttetésben áll a Dunával.

A fokozottan védett barlang felszíni övezetére ugyan nem vonatkozik a védettség, de „a karsztos térszín és a karsztvíz rendkívül érzékeny az emberi hatásokra, ezért lényeges kérdés, hogy a felszíni területeket hogyan hasznosítják” – olvasható a víznyelő állapotáról készült 2012-es tanulmányban.

Az Ürömért egyesület szerint a bányafeltöltés fokozott kockázatot jelent az ivóvízbázisra. Hivatkoznak a Róka-hegyi barlang esetére, ahol szintén „csak” építési törmeléket helyeztek el a bányaudvarban, mégis mérges gázok keletkeztek benne, s emiatt a barlang életveszélyessé vált.

A bányatulajdonosok szerint hadjárat folyik ellenük

A feltöltés engedélyezését a bányászattal és mészkő-eladással foglalkozó Stonemine Kft. nyújtotta be, melynek Mayer Ferenc és testvére, Mayer Zsolt a tulajdonosai (közös cégük, a Mayerstone révén). Mayer Zsoltot mint sikeres vállalkozót 2014-ben Magyar Gazdaságért Díjjal jutalmazta a kormány. Jelenleg viszont, az OPTEN céginformációs adatbázisa szerint, mindkét Mayer el van tiltva a cégvezetéstől.

A bánya- és cégtulajdonos testvérek 2017-ben váratlanul ingatlanfejlesztésbe kívántak belevágni, ezért az ürömi bányatelkek belterületbe vonását kérvényezték. A bányaművelést, annak „kellemetlen hatásaival együtt” megszüntették volna, s lakóingatlanok építésével kívánták „élhetőbbé tenni” a települést. Az önkormányzat viszont az agglomerációs törvényre hivatkozva nem engedélyezte a belterületbe vonást.

Úgy tűnik, a Stonemine tulajdonosai számára az ingatlanfejlesztés meghiúsulásával Üröm élhetőbbé tételének szempontja háttérbe szorult. Most bányarekultivációval szeretnének foglalkozni, melynek során 10 év alatt 545 ezer köbméter inert anyaggal töltenék fel a bánya területét.

Mayer Ferenc és Zsolt egészen másként látják a feltöltés ügyét, mint az önkormányzat és a civil érdekvédelmi egyesület. A rekultiváció számukra kötelező előírás, állítják. S mivel a bánya területét később hasznosítani szeretnék, nekik is nagyon fontos, hogy semmilyen szennyezőanyag ne kerülhessen a feltölteni kívánt területre. Szerintük a polgármester csak a közeledő választások miatt próbálja megakadályozni a munkálatokat, s a lakosság védelmére hivatkozva kíván népszerűséget szerezni magának.

Mayerék alaptalannak tartanak minden olyan állítást, hogy ők építési törmeléket fogadnának be: az engedély ugyanis szennyeződésmentes inert anyagról szól. Csak laboratóriumban bevizsgált anyag kerülhet hozzájuk, állítják, melyet a bányában történő deponálást követően a helyszínen is be kell vizsgáltatni. Ezt követően kerül majd sor a beszállított anyag 0,5 m vastagságú rétegekben történő feltöltésére.

Mivel az Átlátszóhoz érkezett olyan lakossági bejelentés, hogy már meg is kezdődött az építőanyag beszállítása a bányába, erről is kérdeztük a tulajdonosokat. Ők alaptalannak nevezték ezeket a információkat, s körbevezettek minket a bányában. Valóban nagy mennyiségben láttunk felhalmozva inert anyagot, ez azonban, tudtuk meg Mayeréktől, a másik két  bányájukból származó, szennyeződésmentes föld és kavics.

A tulajdonosok azt is sérelmezik, hogy bár a szomszédságukban más cég is található, amely építőanyagok tárolásával és hasznosításával foglalkozik, mégis csak az ő tevékenységüket korlátozza az önkormányzat. A Mayer-testvérek állítása szerint a bányaművelés feladására is azért kényszerülnek, mert Laboda Gábor polgármester különböző eszközökkel régóta akadályozza a tevékenységüket.

A Polgármesteri Hivatal rengeteg belterületbe vonást engedélyez, mondták el, s emiatt a Róka-hegyi lakópark szélső házai már közvetlenül a bányagödörrel érintkeznek.

A lakóparkban élők és a bányatulajdonosok között pedig állandóak a konfliktusok. Az itt lakók rendszeresen feljelentik a városházán Mayeréket, emiatt az önkormányzat megtiltotta a bányarobbantásokat. A testvérpár viszont arra panaszkodik, hogy bánya fölött magasodó házakból sokan a kőbányába vezetik be a csapadékvizet – a gödör fölé nyúló esőcsatornákról mi is is meggyőződhettünk –, pedig ezzel a lakók a saját házaikat is alámossák.

A Mayer-testvérek szerint attól lehet tartani, hogy a lakóparki házak egyszer csak belecsúsznak a bányagödörbe. A feltöltés szerintük a lakóparkban élők érdekét is szolgálni fogja – állítják. Ha viszont a teherszállítást az önkormányzat különböző eszközökkel, például a bányába vezető utak lezárásával vagy súlykorlátozással akarja megakadályozni, bírósághoz fordulnak, hogy érvényt szerezzenek a jogaiknak.

Szerettük volna az ügyről Laboda Gábor polgármester véleményét is megtudni, de ő többszöri megkeresésünkre sem reagált.

A lassan háborúvá fajuló érdekellentétnek azonban valószínűleg Üröm lakosai lesznek leginkább a vesztesei. Az Átlátható Ürömért hírportál működtetője, Németh Csaba szerint a város egyre élhetetlenebbé válik a zsúfolt lakóparkok és a túlterhelt utak miatt. A zöldfelület is egyre csökken, a helyi természeti értékek iránti érdektelenséget pedig jól mutatja a bánya közelében lévő víznyelőbarlang állapota. A barlang bejárata körüli területen ugyanis magánvállalkozók osztoznak, akik egymással is a harcban állnak. Magát a barlangot pedig, hiába védett természeti érték, alig lehet megközelíteni a kerítések és az ott burjánzó gyomos növényzet miatt.   

Bodnár Zsuzsa

Címlapfotó: Google Earth