Láthatatlan focimilliárdok – titkolják a Délvidéki Sport Akadémia állami támogatásait

Mind a magyar, mind a szerb fél titkolja a Délvidéki Sport Akadémiára szánt magyar állami támogatásból fizetett eddigi, és tervezett kiadásokat. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azzal utasította el az iratok kiadását, hogy ő csak közvetítő, a támogatás bonyolítója és ellenőrzője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a projekt gazdája, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) – érdemi információt viszont egyik magyar állami szervezettől sem kaptunk. Így továbbra sem tudni, hogy a magyar költségvetési forrásokból milyen fejlesztések valósulnak meg, mennyiből, és kinek a kivitelezésében. Az sem világos, hogy ki és milyen forrásokból fogja fenntartani a stadiont és az akadémiát.

Társadalmi célú hirdetés

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Egyetlen ember van a Vajdaságban, úgy beszélik, akinek közvetlen elérése van a magyar miniszterelnökhöz, és az nem Pásztor István, a magyar kormánnyal megbonthatatlan szövetségbe forrt VMSZ elnöke. Hanem egy máshol kevéssé ismert topolyai illetőségű milliárdos, Zsemberi János. Ő lett a magyar kormány Kárpát-medencei futball-programjának nagyhatalmú vajdasági rezidense. Zsemberi formálisan ugyan nem vesz részt projekt irányításában, de az egyértelmű, hogy megkerülhetetlen figura a már most 4,5 milliárd forintos költségű programban.

2016 decemberében fogadta el a magyar kormány az „egyes kiemelt sportcélú fejlesztési beruházások forrásszükségletének biztosításáról” szóló határozatot. Ennek alapján kapott – mások mellett – a Délvidéki Sport Akadémia a fejlesztési keretből 3 milliárd forintot, majd 2017-ben további 1,5 milliárd forintot.

Egy kézben a támogatás

A Délvidéki Sport Akadémia, vagyis a támogatás kedvezményezettje vélhetően egy ernyőszervezet, amelynek célja egy fő- és több alközpont létrehozásának támogatása a Vajdaságban – azért csak vélhetően, mert ilyen nevű szervezet sosem létezett Szerbiában. A támogatás ettől függetlenül egy kézben összpontosul, a topolyai székhelyű labdarúgó klubnál, a TSC-nél, amelyet 2005-ben regisztráltak a Gazdasági Társaságok Nyilvántartásában. A csapat története egyébként jóval korábbra nyúlik vissza.

Az első topolyai futball klubot 1912-ben alapították, de hivatalosan 1913-ban jegyezték be Topolyai Sport Klub néven. Az elkövetkező évtizedekben a csapat többször nevet változtatott. Történelmének legnagyobb sikere, hogy a hetvenes évek végén többször is dobogós helyet ért el a harmadosztályban, majd 1980 és 1984 között négy szezont a JSZSZK II. Szövetségi Ligájában, vagyis az országos másodosztályban játszott. 2003-ban a klub anyagi nehézségek miatt megszűnt, és csak az ifjúsági csapatok maradtak meg. 2005-ben a Bajsa csapatával összeolvadva jegyezték be ismét FK Topolya néven, végül 2013-ban, a százéves fennállás emlékére felvette egykori nevét, így lett a ma is aktuális csapatnév Labdarúgó Klub TSC. Az egyesület elnöke és főigazgatója Palágyi Szabolcs, edző.

A klub főtámogatója az ismert topolyai vállalkozó, Zsemberi János, a szerbiai labdarúgó-szövetség elnökségi tagja, aki évek óta mecénása a sportnak, egyengeti a helyi focicsapat útját. Egy időben a TSC labdarúgó klub elnöki tisztét is betöltötte, a tavalyi tisztújításkor azonban átadta helyét utódjának, ő maga pedig főszponzorként, illetve az épülő labdarúgó akadémia koordinátoraként maradt a csapat mellett. Zsemberi egyébként 2018. június 27-éig, írásos lemondásának elfogadásáig Topolya Község tanácsának is tagja volt. A 2016-os választáson a  VMSZ – VMDP – Pásztor István nevű lista második helyén szerepelt, majd két évig töltötte be az önkormányzati tisztséget a magyar kormány stratégiai partnerének delegáltjaként.

A topolyai csapat, mielőtt a magyar kormány figyelmének középpontjába került, szerény keretek között, főként az önkormányzat és a főszponzor támogatásaiból élt. Évekig a 2. ligában (harmadosztály) szerepelt. Áttörést csak a közelmúltban ért el, miután a 2016/17-es szezon végén a prigrevicei Bratstvo 1946 és a Novi Banovac-i Ifjúság klub elállt a feljebbjutástól. A csapatok úgy nyilatkoztak a döntésről, hogy anyagi helyzetük nem engedi meg a magasabb ligában való játékot, hiszen ezzel számos, a FIFA-standardoknak megfelelő fejlesztésre köteleznék magukat: például licenccel rendelkező edzők szerződtetése, stadionfelújítás, illetve a játékosállomány erősítése, hogy a csapat megállja a helyét a magasabb osztályban is.

A két klub ezért inkább lemondott a másodosztályról, a TSC két helyet is ugorva bekerült az 1. ligába – a szerbiai rangsorban ez a másodosztály a Super Liga után. A 2017/18-as szezont a csapat jó eredménnyel, a csoport negyedik helyén zárta, ami egyben újabb történelmi siker volt.

Így tűnik el a közpénz

Jóllehet a TSC többször nyilatkozott a fejlesztésekről, konkrétumokat mégis nehéz kicsikarni tőlük. Adatigényléssel fordultunk a sportegyesület elnökéhez és a főszponzorhoz is. Szerettük volna látni a TSC Labdarúgó Klub MLSZ-szel aláírt támogatói szerződését, az előzetes helyzetértékelő elemzést és hatástanulmányt, valamint azoknak a kivitelezőknek a listáját, akiket bevontak az építkezésbe; továbbá az eddigi és tervezett további kiadások tételes listáját – de nem jártunk sikerrel.

Kérésünkre a szerb köztársasági adatvédelmi biztos hivatala is megerősítette, hogy mivel a sportegyesület nem minősül állami intézménynek, ahogyan az alapítói és támogatói között sincs állami intézmény, illetve nem használ szerbiai költségvetési forrásokat, nem tartozik abba a körbe, amelynek közérdekű adatszolgáltatási kötelezettsége van. Ez a jogi kibúvó – az MLSZ és a BMSK „hírzárlatával” kiegészülve – az átláthatóság teljes hiányát eredményezi: a projekt résztvevőin kívül senki nem tudhatja, mire fordítja a TSC a magyar kormány által juttatott 4,5 milliárd forintnyi, azaz hozzávetőleg 14 millió eurós támogatást.

Nem maradt más lehetőség tehát, mint a nyilvánosan elérhető adatok elemzése. A TSC 2017-es mérlege szerint ebben az évben, vagyis az első támogatási összeg birtokában, amikor megkezdték a topolyai akadémia építését, valamint a kisebb klubok infrastrukturális felújításait, 638 millió dinárral, vagyis 5,4 millió euróval gazdálkodtak – ez a teljes támogatás nem egész 40 százaléka –, de ebből 2,6 millió eurót átvittek a 2018-as évre. A TSC előző évi mérlegei ennél több nagyságrenddel kisebbek voltak, 2014 és 2016 között az egyesület forgalma évi 14-15 ezer euró (1,7 millió dinár) között mozgott – ez egyébként Topolya város összes sportra fordított támogatásának 12-15%-át, a futballra költött támogatásnak pedig a negyedét tette ki.

A topolyai fociakadémia főépülete

Az önkormányzat jól járt

A támogatás nem csak az infrastrukturális fejlesztéseket, hanem az ingatlanpiac mozgását is beindította, több ingatlan is gazdát cserélt ebben az időszakban. A fociakadémia telkének szánt önkormányzati tulajdonú parcellák elidegenítéséről a tanács még 2016 végén hozott határozatot, a nyilvános pályázatot 2017. januárjában tették közzé. A TSC az ingatlant 73 ezer euróért vásárolta meg, a kivitelezést pedig novemberben kezdték meg.

Topolya község tavaly májusban határozott arról, hogy a korábban az önkormányzat tulajdonában lévő stadion telkét is eladja. Majd szeptemberben fogadták el az egyetlen ajánlattevő, a TSC árajánlatát, így 165 ezer euróért a futball klub birtokába került a stadion is. Ez év áprilisában 32 ezer euróért a stadion melletti területeket is megvette a klub.

Az önkormányzat tehát, ahogyan azt a júniusi hivatalos lapban is közlik, jelentős bevételekre tett szert az ingatlaneladásokból. A TSC Labdarúgó Klub ingatlanvásárlásaiból összesen 270 ezer euróhoz jutott a város – ez az összeg egyébként a sportakadémiának nyújtott támogatás mindössze 2 százaléka. A település bevételei közt jegyzik azt is, hogy 2017 októberében az önkormányzat ingatlancserét hagyott jóvá a Sat Pro Kft-vel, Zsemberi egyik cégével.

A szóban forgó telkek a fociakadémiával szemben, az utca túloldalán találhatók. Korábban hátrányos helyzetű családok laktak ott, ám ahogyan azt az egyik lakó is nyilatkozta, az új tulajdonos megoldotta a lakhatásukat azzal, hogy a telkeken élő családok 10 ezer euró értékig új házat kereshettek maguknak a környéken, amelyet aztán a vállalkozó megvásárolt nekik. Sokéves huzavona oldódott meg azzal, hogy Zsemberi ingatlant vásárolt azoknak a hátrányos helyzetű családoknak, amelyek jogtalanul építették fel lakóépületeiket ezeken az önkormányzati területeken.

Kérdeztük Zsemberi Jánost, mit tervez építeni a birtokába került telkekre – a nevében nyilatkozó kommunikációs cég szerint még nincsenek konkrét terveik az ingatlannal. Az önkormányzati döntés szerint azonban eleve befektetés céljából került sor a cserére: érdeklődésemre azt válaszolták, a beruházót érdeklő telek biztosítása, vagyis az ingatlancsere, a helyi önkormányzat érdeke, hiszen a beruházás a község bevételét is növelni fogja.

A csere tárgyát képező ingatlanok összértéke a hivatalos lapban közölt információk alapján valóban mindössze a fele annak, mint amekkora a Zsemberi által felajánlott ingatlanok értéke, és a dokumentum rögzíti, hogy az önkormányzatnak nem kell kifizetnie a különbözetet. Arról egyelőre csak szóbeszédet hallani, hogy hotelt, esetleg parkolót fognak építeni az ingatlanokra. Sportszakértők szerint nagyon is jól jöhet egy nagyobb kapacitású sporthotel a 45-50 főre tervezett akadémia épülete mellett, amelynek üzembe helyezése a szemközti ingatlanok értékét is azonnal megdobja.

Az akadémia után jöhet a stadion felújítása

A topolyai labdarúgó-akadémiának egyébként augusztus elejére kellett volna elkészülnie, ám erre némi csúszással, csak szeptember 27-én került sor. Orbán Viktor miniszterelnök személyesen avatta fel a labdarúgó akadémiát Topolyán, és beszédében arra is kitért, hogy azért éppen ebben a városban kezdeményezték a fejlesztéseket, mert Zsemberi János személyében találta meg azt a „bátor, elszánt és nagy képzelőerejű társat, aki vállalta a magyar sporttámogatások eljuttatását és ésszerű felhasználását Szerbiába”.

A közeljövőben megkezdik a stadion felújítását is, amíg ez tart, a TSC Zentán játssza a meccseit – éppen ezért a zentai stadiont már előzőleg fel is újították.

Mivel nem láthattunk bele a Délvidéki Sport Akadémia megvalósítására előzőleg készített elemzésbe és hatástanulmányba, amelyben felmérték a prioritásokat és fejlesztési területeket, ezért az sem világos, miért két részletben ítélték meg a támogatást – 2016-ban 3 milliárd, 2017-ben további másfél milliárd forintot. Azaz, hogy milyen elemekkel és költségekkel egészült ki a program, melyek miatt 50 százalékkal növelni kellett a már egyébként is jelentős költségkeretet.

A vajdasági focira adott támogatás összege mind a sportklubok, mind a külhoni régiók támogatása tekintetében a legmagasabb a hat ország összesen nyolc klubja közül. A szlovéniai Lendva 1,3 milliárd, a horvátországi Eszék 2 milliárd, a szlovákiai Dunaszerdahely és Révkomárom összesen 2,2 milliárd, az ukrajnai Munkács 2,6 milliárd, a romániai Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy pedig összesen 3,5 milliárd forintot kapott a 2016-os és 2017-es év sporttámogatásiból. A magyar kormány két év alatt mindösszesen 16,1 milliárd forint összeggel támogatta a határon túli futball klubokat.

Az, hogy a támogatásnak helye van a Vajdaságban, meg egyáltalán a határon túl, az nem kérdés. Az viszont már sokkal inkább, hogy valóban egy ilyen mértékű sporttámogatás-e az a prioritás, amelyre a helyi magyarságnak a legégetőbb szüksége van. Ráadásul úgy, hogy nincs nyilvános stratégia, és nincsenek célszámok sem, amelyek alapján ellenőrizhető lenne a támogatás felhasználása. Helyette a magyar állam és a szerb kormány adminisztrációs rendszere között tátongó információs fekete lyuk van, amelybe ismét számolatlanul ömlik a magyar adófizetői pénz.

Gyurkovics Virág (Szabadka)

A cikk a Független Médiaközpont támogatásával készült. A fotók a szerző felvételei.