Április 8-a után legalább egy hétig a választásicsalás-tematika határozta meg az ellenzéki pártok kommunikációját, és a kormányfüggetlen média is számos csalásgyanús esetet dokumentált. Ezen túlmenően azonban egyetlen jogerős döntés sem támasztotta alá ezt a vélekedést. Április 27-i végzésében a Kúria viszont kimondta, hogy a pécsi 040-es szavazókörben sérült a választás tisztasága. A döntésnek a választás eredménye szempontjából nincs jelentősége, és a határozatokban sem szerepel a párt neve, de az egyik független szavazóköri delegált beadványa alapján született jogerős végzés közvetetten azt mondja ki, hogy két konkrét ügyben a Fidesz érdekében történt választási csalás.
Furcsa jelentet játszódott le a választás napjának délelőttjén a Baranya 1-es választókerület egyik pécsi szavazókörében. Kilenc óra körülegy férfi lépett a szavazóhelyiségbe, felvette a szavazólapot, majd segítséget kért a szavazatszámláló bizottság tagjaitól. A bizottság elnöke és egy szavazóköri delegált ajánlkoztak, mire a férfi kibökte, hogy neki Hoppál Péterre kell szavazni, ő ezért kapott fizetséget. A meglepett bizottsági tagok felvilágosították, hogy ebben a választókerületben nem Hoppál, hanem Csízi Péter a kormánypárti jelölt. A férfi ezek után kiment, röviden tanácskozott az utcán várakozó kisteherautó sofőrjével, majd visszajött, és leadta a szavazatát.
A Számoljuk együtt! nevű civilszervezet révén került a bizottságba Mellár Tamás és az MSZP delegáltjaként az egyetlen nem fideszes és nem „hivatásos” tagként Konkoly-Thege Júlia – a furcsa jelenet után Konkoly-Thege hivatalos jegyzőkönyvet akart felvenni az esetről, de az indítványát nem támogatták. Nem hagyta magát, végül nem hivatalos jegyzőkönyvben rögzítették az esetet, amit a bizottság elnöke és összes tagja is aláírt, az elnök pedig lepecsételt.
Fél órával később hárman érkeztek a szavazóhelyiségbe, de csak ketten akartak szavazni. A szavazófülkébe is hárman vonultak be, ott hangosan egyeztettek arról, hogy kire kell szavazniuk valakinek a megbízásából, majd távoztak. Az előző esetet jegyzőkönyveztető delegált tisztán látta, hogy a „kisérőnél” egy névsor van, amelyről már kihúztak néhány nevet.
Konkoly-Thege Júlia maga is pécsbányatelepi, személyesen is ismerte a két szavazó fiatalembert, ezért utánuk indult, hogy magyarázatot kérjen a jelenetre. Az utcán utol is érte őket, de mielőtt szóba elegyedtek volna, még hallotta, hogy a trió egy kisebb csoporttal épp azon tanakodik, „kit lehetne még elhozni”. Mivel az egész jelenet gyanús volt neki, a telefonjával titokban felvette a beszélgetést, a felvételt és annak leiratát pedig később csatolta a választási bizottsághoz benyújtott iratokhoz.
„Delegált: Sziasztok, mi volt ez itt? Mit csináltok?
Szavazópolgár 1.: Ő a Fideszre szavaz….
Szavazópolgár 2.: Jöttek szavazni.
D.: De ki ez az ember, aki itt veletek egyeztetett?
Sz. 1.: Ez? Jaa, ez a nagybátyám, az ő kedvéért, mit tudom én, mondom, jól van, akkor feljövök, azt csá. Nem akartam jönni sehova, nem akartam jönni.
D: És ő meg mit akart?
Sz. 1.: Hát ő, őt is fizeti a valaki. Mit tudomén. Fuvaros.
D.: Hogy mit mondtál?
Sz.1.: Fizetik. Őt is. Ő is egy ilyen izé, megbízott.
D.: És kire kellett szavaznod?
Sz. 1.: Fidesz. A Fideszre. Mindegyikünk arra szavazott.
Sz. 2.: Az az Orbán Viktor, nem?
D.: Aha.”
A delegált ezek után visszatért a szavazóhelyiségbe, és újabb jegyzőkönyvet akart felvetetni, de megint nem járt sikerrel, megint nem hivatalos jegyzőkönyv készült – igaz, ezt már csak a bizottsági elnök írta alá, és pecsét sem került rá.
Egy férfi a szavazóbizottság előtt kijelenti, hogy neki fizettek azért, hogy a Fidesz jelöltjére szavazzon, majd mikor probléma merül fel, egy az utcán várakozó ismeretlennel egyeztet; később ketten is beismerik, hogy valakik pénzért szervezetten hordják a választópolgárokat szintén a Fideszre szavazni – ezek a dokumentált tények, de a választási bizottság többsége szerint nem jelentenek elégséges okot, hogy hivatalos jegyzőkönyv készüljön.
Nem bizonyíték, csak politikai témájú magánbeszélgetés
A szavazás lezárulta után Konkoly-Thege Júlia értesítette az őt hivatalosan delegáló MSZP helyi kampánystábját – azt a választ kapta, hogy ha Mellár Tamás nyer, akkor nem tesznek bejelentést. Később újra kereste őket, de ezúttal már választ sem kapott, és mikor másnap arra hivatkozva hárítottak, hogy a pesti központ nem forszírozná az ügyet, úgy döntött, maga jár dolog végére.
Megkereste a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet választási jogsegélyszolgálatát, és az ő segítségükkel április 11-én kifogást nyújtott be a Baranya megyei 1-es Országos Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (OEVB).
A beadvány szerint a választókerületben „egyes választópolgárokat anyagi ellentételezéssel úgy befolyásoltak, hogy választójogukat egy meghatározott jelölt és jelölőszervezet javára éljenek, a visszaélést szervezők pedig ezen cél megvalósításához segítséget nyújtottak [valamint] dokumentálták és ellenőrizték egyes választópolgároknak a választáson való részvételét.”
A fentiek alapján Konkoly-Thege Júlia kérte, hogy a választási bizottság állapítsa meg a jogsértést – sérült a választás tisztasága, az önkéntesség és a jóhiszemű joggyakorlás alapelvi követelménye -, és semmisítse meg a szavazóköri eredményt, rendelje el a szavazás megismétlését.
Három nappal később született meg az OEVB elutasító határozata, amely semmilyen szabálytalanságot nem talált egyik esetben sem. A Bizottság szerint magányszemélyek beszélgettek egymás között politikai kérdésekről, ezt pedig nem tiltják a választás rendjével kapcsolatos jogszabályok. Annak sincs jelentősége, hogy a választópolgár a szavazókörben milyen megjegyzést tesz („Engem azért fizettek, hogy Hoppál Péterre szavazzak”), azt meg végképp nem tiltja semmi, hogy a szavazóhelyiségen kívül a választópolgár beszélgessen valakivel, akinél papír és toll van.
A Bizottság álláspontja szerint a hangfelvétel mindössze beszélgetést, véleménynyilvánítást tartalmaz, a csatolt fényképeket pedig időbélyegző híján pedig nem tudja bizonyítékként értékelni. A határozat érdemi részea bejelentőnek szóló figyelmeztetéssel zárul: „Mindez mellett a Választási Bizottság azt is megjegyzi, hogy a hangfelvétel titkos készítése polgári jogi kérdéseket is felvet, melyet jelen eljárásban nem vizsgált.” A határozatot a Baranya 01. OEVB elnöke, dr. Jandó Péter jegyzi.
A Nemzeti Választási Bizottság esete a bizonyítottsággal
A delegált, illetve a jogi képviseletét ellátó Hüttl Tivadar, a TASZ ügyvédje, az OEVB határozata ellen fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz – az NVB 11:10 arányú szavazással helyben hagyta az OEVB határozatát. Az NVB határozata, bár az indoklásában korrigálja némiképp az első fokot, lényegében megismétli az OEVB érvelését: a delegált nem tudta bizonyítani, hogy pénzért szavaztattak, illetve szállítottak választópolgárokat:
„A Nemzeti Választási Bizottság a választópolgár kijelentése alapján nem találja bizonyítottnak, hogy a választópolgár szavazata meghatározott irányú érvényesítése esetén anyagi juttatást fogadott el vagy annak nyújtásától tette függővé szavazata leadását. Önmagában az, hogy egy választópolgár ilyen irányú kijelentést tesz, és ez további bizonyítékkal minden kétséget kizáróan nem bizonyítható, nem alapozza meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértését (…) [a hangfelvétellel kapcsolatban a] Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy (…) felvétel alapján az egyik személy nagybátyáról kijelenti, hogy „neki fizettek”, de az, hogy pontosan ki, mikor, milyen összegben, és főleg, hogy milyen tevékenységéért cserében, szintén nem állapítható meg kétséget kizáróan.”
„A Beadványozónak még a valószínűsítés szintjén sem sikerült alátámasztania a vélelmezett törvénysértéseket” – zárul a Patyi András, NVB-elnök jegyezte határozat.
Konkoly-Thege Júlia és a TASZ ügyvédje az NVB leforrázó döntése után sem álltak le, három nappal később felülvizsgálati kérelemmel fordultak a Kúriához, április 27-én meg is született a Kúria végzése:
„A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 914/2018. számú határozatát – az OEVB 63/2018.(04.14.) számú határozatára is kiterjedően – megváltoztatja, megállapítja, hogy az országgyűlési képviselők 2018. évi választásának napján a pécsi 040. számúszavazókörben sérültek a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaiba foglalt, a választás tisztasága, az önkéntes részvétel, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi rendelkezések, ezt meghaladóan az NVB határozatát helybenhagyja.”
A döntés indoklásában a legfőbb bírói testület hivatkozik arra a több határozatban is tárgyalt problémára, hogy a választási kifogások ügyében az eljárási határidők rövidsége miatt nem várható el olyan fokú bizonyítottság, mint egy „normál” peres eljárásban, ezért a „bizonyítási hiányosságok nem eredményezhetik a fennálló jogsértések megállapításának mellőzését, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok a kifogás teljes körű teljesítéséhez nem elégségesek, de az egyes alapelvi vagy egyéb rendelkezések megsértésének a megállapítására alapot adnak.”
A hosszú indoklás egyebek mellett kimondja, hogy a bizottság tagjai, illetve elnöke által aláírt jegyzőkönyvek önmagukban is elégséges bizonyítéknak minősülnek, a csatolt hangfelvételt pedig nem önmagában, hanem a jegyzőkönyvekkel, illetve a delegált által előadottakkal együtt kellett volna értékelni.
Az NVB sajátos értelmezésével szemben a Kúria szerint a hangfelvételből „egyértelműen megállapítható, hogy az azon beszélő választópolgárok akaratát meg nem engedett módon befolyásolták. A hangfelvételen megszólalók ugyanis nem csak azt mondják kire szavaztak, hanem két alkalommal használják az „is” szót az őket szállító nagybátyjukkal kapcsolatban, akiről közlik, hogy anyagi ellentételezést kap a fuvarért. A kérelmező ezért alappal hivatkozott arra, hogy mindebből okszerűen következik, a meghatározott irányú szavazatért és a szállításért is fizetett valaki a hangfelvételen beszélőknek.”
Hogy a Fidesz tisztességteleneszközökkel és az eddigi legmocskosabb kampánnyal jutott kétharmados többséghez a mostani választáson, azt tengernyi tény és adat támasztja alá, a telepeken élő roma szavazópolgárok szervezett szállítását viszont eddig nem bizonyította senki. Konkoly-Thege Júlia és a TASZ kitartásának köszönhetően a Kúria legalább ebben a két konkrét esetben kimondta, hogy ez is megtörtént.
A szavazóköri delegáltak is kérhetnek jogorvoslatot
Laikus számára jelentéktelennek tűnik a Kúria végzésének hivatkozásokkal zsúfolt, rövid bekezdésnyi 12. pontja: „A Kúria megállapította, hogy a kifogást tevő/fellebbezést is előterjesztő kérelmező az általa előadottak, és a becsatolt okiratok alapján – figyelemmel a Ve. 14. § (1)-(2) bekezdéseire, 37. §-ára, 208. §-ára, 222. § (1) bekezdésére, az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésére – jogosult a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére.”
Mráz Attila, a TASZ választási jogi munkacsoportjának vezetője szerint a választási jogsértések elleni fellépések tekintetében fontos áttörést jelent a mondat. A választási csalások, különösen az alapelvsérelmek bíróság általi kimondatásának egyik akadálya, hogy kifogást ugyan bárki tehet a választási bizottságoknál, de az esetleges elutasítással szemben bíróságra már csak az mehet, akinek a jogsértés a saját, egyéni jogát közvetlenül érinti.
Ezért leginkább csak a jelöltek és a jelölő szervezetek élhetnek ezzel a joggal, és ha ők ezt valamiért nem teszik meg – mint ebben az esetben sem -, a csalást nem fogja megállapítani a bíróság, hiszen rajtuk kívül más indítványát érintettség hiányára hivatkozva be sem fogadják. Ebben az ügyben a TASZ jogászainak sikerült alátámasztani Konkoly-Thege Júlia szavazatszámláló bizottsági tag közvetlen érintettségét.
Ez a kúriai döntés a jövőben hivatkozási alap lehet, megnyitva a bírósági utat azon civil választási bizottsági delegáltak előtt, akik jogorvoslatot keresnek egy általuk megalapozatlannak gondolt választási bizottsági döntésre.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!