Az már nagyjából tudható, hogyan tarolta le az Elios Zrt. a közvilágítás-korszerűsítési piacot, a szereplők és a módszerek többé-kevésbé ismertek. De vajon mi lett az eredménye a tízmilliárdnyi beruházásnak? Az elmúlt hetekben 2500 kilométert autóztunk, kéttucatnyi városban forgattunk, és megmértük az Elios Zrt. által telepített új lámpák fényerejét.
A drónfelvételeken markánsan megmutatkozik az Elios által felszerelt LED-es világítás gyengesége: bár a főutak jellemzően fényárban úsznak, Gyáltól Sárvárig a mellékutcákban alapvetően sötét van, csak a lámpaoszlopok körül látható 7-10 m-es sugarú fénykör – a legtöbb helyen egész városnegyedek borultak sötétbe a közvilágítás-korszerűsítés nyomán.
És hogy valóban az „útvilágítás” ilyen gyenge, és nem a felvétel manipulált, azt az elhaladó autók a sötétben élesen kirajzolódó fénypászmája mutatja – ha a felvétel „fényérzéketlensége” miatt látszana sötétnek az utca, akkor az autók fénye sem látszana. A leglátványosabban azokon a területeken mutatkozik meg a LED-es lámpák gyengesége, ahol az új világítás érintkezik a régi, nátriumlámpás területtel – a különbség magáért beszél.
Minden városban fénymérésekkel is igyekeztünk alátámasztani a szubjektív benyomásokat, illetve a helyiek panaszát – úgynevezett Lux-mérővel mértük az adott helyek „megvilágítását”.
Ezeknél a méréseknél nemcsak a mért értékek, de az értékek változása is azt mutatta, hogy valami nagyon nem stimmel: míg közvetlenül a lámpák alatt erős megvilágítást, jellemzően 20-40 lux közötti értékeket mértünk, addig a két lámpa között, vagy éppen az úttest túloldalán általában 2 lux alatti értéket kaptunk – ez nagyjából a holdas éjszakákon tapasztalható természetes megvilágítottsággal egyenértékű.
Nem véletlen, hogy több városban is a helyi szóbeszéd egyes közúti baleseteket, illetve a gyalogos balesetek számának növekedését az elrontott közvilágításnak tulajdonítja.
A hivatalos mérés és szabvány persze egészen más: a szakirodalom útvilágításról, látási feladatokról, fénysűrűségről beszél. Azt azonban a laikus is könnyen megérti, ami szakemberek szerint az egyik legfontosabb követelmény a közvilágítással kapcsolatban:
„(…) veszélyforrás lehet az, ha az úton olyan nagy fénysűrűség-különbségek alakulnak ki, amelyre – a járművek sebességtartományát figyelembe véve – a vezető szemének „nincs ideje” adaptálódni, így rövid idejű (néhány másodperces) „vakvezetés” jön létre.”
Pont ez az az élmény, amit gyakran megtapasztalhat az autós az „Elios-városok” útjain: sötét és világos területek váltják sűrűn egymást; vagy míg az út egyik fele viszonylag jól megvilágított, addig a túloldalon, ahol adott esetben a bicikliút is halad, sötét van.
Egyöntetűen drámai viszont a járdák megvilágítottsága a kertvárosi részeken: a LED-lámpák fénye már most sok helyen alig tud áttörni a fák-bokrok ágain, ha beindul a vegetáció, ezeken a területeken csak az úttesten lesz némi fény. De találtunk szép számmal, és mutatunk is olyan városokat és járdaszakaszokat, ahol már most is vaksötét van.
Ez a helyzet könnyen előáll akkor, ha akár csak egy lámpa meghibásodik: a LED-lámpák fénye sokkal kevésbé szóródik, mint a lecserélt nátriumlámpáké, így egyetlen lámpa kiesése azt eredményezheti, hogy közel 100 méteren is 1 lux alatti megvilágításnál, vagyis sötétben kell gyalogolnia azoknak, akik nem kocsival járnak.
A legtöbb településen az általunk megkérdezettek az „új közvilágítás” egyik legfőbb gyengéjeként épp ezt emlegették: hogy feltűnően gyakran van meghibásodás, és ezt a mi tapasztalataink sem cáfolták: nem volt olyan város, ahol ne láttunk volna szép számmal sötét lámpákat; több városban is egész utcákban nem működött a közvilágítás.
Szóba jöhet persze a kritikák ellensúlyozásaként a megtakarítás, hiszen épp az energiahatékonyság-növelésre hivatkozva költött a kormány sok tízmilliárdnyi közpénzt ezekre a projektekre. Sajnos a megtérülési számításokat manipulálták, ez mostanra egyértelműen kiderült, és az általunk megszerzett költségadatok sem igazolják, hogy a LED-es közvilágításra való áttérés a befektetés összegével összemérhető energia-megtakarítást eredményezett.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Becker András 2012-2019 között dolgozott az Átlátszónál, az ő nevéhez fűződnek a miniszterelnöki vő, Tiborcz István résztulajdonában állt Elios Zrt. közbeszerzési sikereiről szóló első tényfeltáró cikkek.
2013-ban írtunk először arról, hogy az Elios Zrt. hogyan trükközött az uniós támogatásból megvalósuló közvilágítási projektekkel. A cégben tulajdonos volt...
A Mellár Tamás által alapított Mindenki Pécsért Egyesület közadatigénylésben kérte ki az ellenzéki vezetésű önkormányzattól a 2015-ös közvilágítás-korszerűsítés dokumentumait, hogy...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!