Még az erős magyar mezőnyben is az élbolyban van a Nyíregyháza-Sóstó-projekt a nagy uniós lenyúlásversenyben: a 2,1 milliárdos fejlesztésből becslésünk szerint akár a felét is ellophatták, a pontos összeget egy alapos nyomozás tudná megmondani. Úgy néz ki viszont, ilyen nem lesz, mert a Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást. Az indoklás is tartalmaz érdekességeket, ráadásul kiderült, hogy az egyik érintett cég tulajdonosa és a nyomozó ügyészség a feljelentés idején vezető beosztásban lévő ügyésze testvérek.
A nyomozás vetett véget a botránynak a nyíregyháza-sóstói turisztikai projekt körül. Mármint nem azzal, hogy az ügyészség hűtlen kezelés és más bűncselekmények megalapozott gyanújával vádat emelt a projekt felelősei ellen, hanem hogy bűncselekmény hiányában lezárta az ügyet. Korábbi cikkeink a témáról:
Tavaly szeptemberben, majd novemberben több feljelentés is érkezett a Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészségre a 2,1 milliárdos turisztikai fejlesztés kapcsán. A projekt körüli botrányt az Átlátszón megjelent cikkünk robbantotta ki, a birtokunkban lévő egyik feljelentés lényegében a cikkben feltárt tényekre alapozva állítja, hogy a projekt tervezésénél és kivitelezésénél hűtlen kezelés, okirat-hamisítás, kartellezés és más bűncselekmények történtek, a bűncselekmények révén mintegy 1 milliárd forintnyi kár keletkezett – vulgo: ennyi pénzt loptak ki a projektből.
A nyomozást megszüntető határozatból viszont az derül ki, hogy az ügyészség valamiért költségvetési csalás vétsége miatt rendelt el nyomozást. A megszüntető határozat hét pontban indokolja, miért nincs itt semmi látnivaló, az indoklás egyes elemei elég sajátosak.
A nyomozóhatóság például nem vizsgálta, hogy az építkezésen miért nem volt egyetlen esetben sem munkaügyi ellenőrzés, dacára annak, hogy a munkások dokumentáltan rendszeresen védőfelszerelés nélkül dolgoztak, és a munkaügyi hatósághoz ezzel kapcsolatban több bejelentés is érkezett.
Az ügyészség a feljelentést úgy értelmezte, hogy az nem a hatóság mulasztására, hanem a konkrét munkaügyi szabálytalanságra vonatkozik, az pedig nem az ügyészség kompetenciája, hanem éppen a munkaügyi hatóságé, tetszettek volna oda fordulni.
Osztogattak vagy fosztogattak?
Tankönyvi példája lehetne a kiíró részéről megnyilvánuló versenykorlátozásnak, ahogy az önkormányzat egy 200 milliós, térben és jellegében is összefüggő építési projektet négy elemre bontva tendereztetett. Így ugyanis nem kellett nyílt közbeszerzést kiírni, elég volt a meghívásos pályázat. A négy kiírásból hármat, a 200 milliónyi megrendelésből 180 milliónyit ugyanaz a cég nyerte el. Az ügyészség szerint viszont különböző projektelemekről van szó, nincs itt semmiféle versenykorlátozás.
A projekt egyik legbotrányosabb eleme a futópálya volt: ahogy a helyszínen készült videónkon is látható,
a kivitelező a kiírásban szereplő 5 cm-es gumiborítás helyett 2-3 mm-es gumiszőnyeggel fedte le a betont. Nos, az ügyészség szerint nem a kivitelezéssel, hanem a kiírással van a probléma,
mert az abban megjelölt típus nem létezik, ezért a kivitelező kénytelen volt egy másik típust beépíteni, és ezt jelezték is a „közreműködő szervezetnek”. Csakhogy ezzel az érveléssel legalább két probléma van: a kiírás pontatlansága még nem magyarázat arra, hogy a kivitelezés miért eredményezett ilyen elképesztő minőségű, lényegében használhatatlan produktumot; ráadásul a vonatkozó szabályozás szerint ebben a projektben nemcsak jelezni kellet volna az eltérést, de ahhoz jóváhagyást is kellett volna kapni.
Az ügyészségi érvelés megalapozatlanságát mutatja, hogy a nyertes pályázó – téves kiírás ide vagy oda -, a kiírásban szereplő paraméterekkel pályázott és nyert. De mindezeket übereli az az ügyészségi érv, miszerint tanúként meghallgatták Podlovics Roland projektmenedzsert is, az egész projekt első számú felelős vezetőjét, aki – láss csodát – úgy nyilatkozott, hogy minden szabályosan zajlott.
De ha ez nem lenne elég, a határozat rendelkező részéből kiderül, hogy a nyomozóhatóság szó szerint félrenézett: az ügyészség a dokumentum szerint ugyanis megszünteti az Igrice sétány és futópálya tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos dokumentumok lefoglalását, és azokat az önkormányzatnak visszaadni rendeli.
Csakhogy a feljelentés nem a rendben elkészült Igrice futópályára, hanem egy másik, az ún. központi parkban épített futópályára vonatkozott.
Extrém árak, testvér az ügyészségen
Ennél a pontnál már csak a 650 ezer forinton elszámolt halogén lámpákkal kapcsolatos ügyészi megállapítások viccesebbek. (Mint megírtuk, a csónakháznál ennyiért számolták el a kereskedelmi forgalomban 7 ezer forint körüli áron kapható halogén lámpákat.) Az ügyészségi határozat szemérmesen 4-500 ezer forintos árat emleget, azt is Podlovics Roland tanútól idézve, akit ebben a dologban is keményen kifaggattak.
A projektmenedzser szerint az összeg csak első ránézésre sok egy kicsit, mert valójában tartalmazza a szerelvények és „egyéb járulékos anyagok” költségeit is, és „részletes kimutatással” bizonyította, hogy
egy 7 ezer forintos lámpa beépítésének anyagköltsége több mint 600 ezer forint. Darabonként.
A projekttel kapcsolatos változásokat egyébként is jelentették, így „(…) megállapítható, hogy a költségvetési csaláshoz szükséges tévedésbe ejtés tényállási elem nem valósult meg.”
Hasonlóképp rendben zajlott a padok, a kandeláberek és a kamerák beszerzése is. Meglepő módon az ügyészségi irat nem tér ki ugyanakkor például a 177 ezer forintért beszerzett, kereskedelmi forgalomban 35 ezer forint körüli áron kapható szemetes edényekre, vagy a kétszeres áron elszámolt térkőre.
A határozat szerint a kivitelezést folyamatosan ellenőrző, elvben a megbízó érdekeit képviselő műszaki ellenőrrel kapcsolatban sem merült fel bűncselekmény gyanúja, vele kapcsolatban az ügyészség álláspontja szerint csak a polgárjogi felelősség lenne felvethető.
Az egész ügy legpinkásabb eleme, hogy a Nyíregyházi Járási Ügyészségen
a feljelentések idején vezető beosztásban dolgozó ügyész, dr. Vincziczki Imre, több forrásból is megerősített információnk szerint testvére az inkriminált projektet kivitelező MOR-EX Üzleti Szaktanácsadó és Kereskedelmi Kft. egyik tulajdonosának, Vincziczki Csabának.
(A MOR-EX egy másik vállalkozással konzorciumban nyerte el a projekt kivitelezését.) Információink szerint a tényt az egyik feljelentő jelezte is az ügyészségnek, de az ügyészség nem látott okot arra, hogy összeférhetetlenség miatt átadják a nyomozást.
A Nyíregyházi Járási Ügyészség nyomozást megszüntető határozata szerint a döntéssel kapcsolatban „panasznak helye nincs, mivel a feljelentők sem a költségvetési csalásnak, sem a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntettnek nem sértettjei.” Vagyis ha a helyi ügyészségen múlik, akkor itt tényleg vége van a történetnek.
Persze az OLAF még bekavarhat, és a feljelentők is a Legfőbb Ügyészséghez fordultak. Így van rá némi esély, hogy a vizsgálat folytatódik, és a nyomozók megtekintik például azt a 8 gigabájtnyi bizonyítékot, amit az egyik feljelentő pendrive-on át akart adni az eljáró ügyésznek, de az nem volt hajlandó átvenni.
Egy ítélet már született a sóstói projekt ügyében
Igaz, az egy polgári peres eljárás eredménye volt, és az önkormányzat indította az Átlátszó és Móricz Csaba, helyi tudósítónk ellen. Nyíregyháza vezetése – persze nem a maga, hanem a város nevében – 7 millió forint sérelemdíjat követelt a Sóstó-projektről megjelent egyik cikkünk miatt.
A városvezetésnek (némileg meglepő módon) nem a feljelentésekben is taglalt súlyos tíz- és százmilliós visszaélésekre utaló állítások fájtak ennyire – ezekkel az állításokkal kapcsolatban még helyreigazítási kérelem sem érkezett -, hanem a projekt egy viszonylag marginális eleme kapcsán írottakért akartak elégtételt, konkrétan három pont miatt.
Hogy azt írtuk, a város a tervezési munkák megrendelése kapcsán kikerülte a közbeszerzést; hogy a teljes körű teljesítés előtt kifizette a tervezőt; ráadásul ezzel párhuzamba állítottunk egy korábbi hasonló nyíregyházi esetet, amikor épp a helyi fideszes képviselők tettek feljelentést.
A pert a város mindhárom pontban első-, majd másodfokon is elbukta, értelemszerűen ezt a jogi költséget is a nyíregyháziak állják.
Bár egy személyiségjogi pernek nincs semmilyen ráhatása az ügyben folyó büntetőeljárásra, egy mozzanat mégis ide kívánkozik. A perben kiderült, hogy megalapozottan állítottuk: a tervező céget a város úgy fizette ki, hogy a terv több eleme még nem készült el. (A tárgyalás során a város képviselője ezt minden eszközzel próbálta cáfolni – sikertelenül.)
Jogerős bírói ítélet mondja ki tehát, hogy ez bizonyított tény – más kérdés, hogy ennek a ténynek mi a (büntető)jogi megítélése. De sajnos az is tény, hogy az ügyészség a feljelentésnek erre az ügyre vonatkozó részét teljes mértékben figyelmen kívül hagyta: a nyomozást lezáró határozat nem is említi a feljelentésekben szereplő, a tervező kifizetésével kapcsolatos állításokat.
Becker András
Frissítés (2017. június 17.)
Közleménnyel jelentkezett portálunknál a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség: a Nyíregyháza-Sóstó-projekt ügyében folyó nyomozásról, illetve a nyomozást megszüntető ügyészségi határozatról szóló cikkünket észrevételezi az ügyészség levele. A levelet nem kezeljük helyreigazítási kérelemként, és nem is teszünk eleget az abban megfogalmazott helyreigazítási felszólításnak. Fontosnak tartjuk viszont, hogy ebben a botrányos ügyben nyilvánosságot kapjon a nyomozóhatóság álláspontja is, ezért ismertetjük az észrevételeiket, és reagálunk azokra.
A Főügyészség öt pontban kifogásolja a cikk állításait (kurzívval idézzük az eredeti szövegből való kifogásolt részleteket), ezekből kettő lényegében azonos, kezdjük ezzel:
1 – „… kiderült, hogy az egyik érintett cég tulajdonosa és a nyomozó ügyészség a feljelentés idején vezető beosztásban lévő ügyésze testvérek.” „Az egész ügy legpikánsabb eleme, hogy a Nyíregyházi Járási Ügyészségen a feljelentések idején vezető beosztásban dolgozó ügyész, Dr. Vincziczki Imre több forrásból is megerősített információnk szerint testvére az inkriminált projektet kivitelező MOR-EX Üzleti Szaktanácsadó és Kereskedelmi Kft. egyik tulajdonosának, Vincziczki Csabának.”
Az ügyészség álláspontja szerint valótlanul állítottuk, hogy dr. Vincziczki Imre a Nyíregyházi Járási Ügyészségen dolgozott vezető beosztású ügyészként a feljelentések megtételekor, mivel dr. Vincziczki a Nyíregyházi Nyomozó Ügyészségen volt ekkor vezetőhelyettes ügyész. Ráadásul a két szervezetet néhány héttel később összevonták, és az új szervezetben dr. Vincziczki beosztott ügyészként folytatta, „ez azonban semmilyen kihatással nem volt a feljelentés elbírálására, illetve a büntetőeljárás későbbi lefolytatására.”
Mint a fenti idézetekből látszik, egy helyen valóban tévesen írtuk, hogy dr. Vincziczki a járási ügyészségen dolgozott, egyszer viszont helyesen, a nyomozó ügyészséget nevezve meg munkahelyeként. Álláspontunk szerint mindez elhanyagolható ahhoz képest, hogy dr. Vincziczki a nyomozás másfél éve alatt azon az ügyészségen dolgozott ügyészként, amelyik a testvére tulajdonában álló céget is érintő feljelentésben nyomozott. Ezt a tényt az ügyészség maga sem vitatja. Az az állítás pedig, miszerint ennek semmilyen hatása nem volt a nyomozásra, még akár igaz is lehet, függetlenül attól, hogy az összeférhetetlenség látszatát így sajnos nem sikerült elkerülni.
2 – „(…)a bűncselekmények révén mintegy 1 milliárd forintnyi kár keletkezett.”
Ugyanakkor az egyes feljelentések, illetve azok kiegészítései alapján sem lehetett arra következtetést vonni, hogy kb. 200 millió forintnál nagyobb összegű vagyoni hátrány keletkezett volna a feljelentésekben leírt, bűncselekmény gyanúját keltő cselekményekkel összefüggésben – írja az ügyészség.
Élcelődhetnénk is, hogy akkor tényleg csak ennyi, de a dolog korántsem vicces. A nyomozást lezáró határozatból arra következtethetünk, hogy az ügyészség nem tanulmányozta a rendelkezésére bocsájtott bizonyító dokumentumokat, így például egyáltalán nem vizsgálta a projekt botránykövének számító, önmagában is 100 milliós értékű ún. központi parki futópálya kivitelezését. De ez már a következő pont.
3 – „Csakhogy a feljelentés nem a rendben elkészült Igrice futópályára, hanem egy másik, az ún. központi parkban épített futópályára vonatkozott.”
Ehhez képest a valóság az, hogy Lövei Csaba a feljelentésében kifejezetten az Igrice sétány és futópálya kialakításának építőipari kivitelezési munkáit kifogásolta – írja az ügyészség levele.
Sajnos ez az állítás minimum nem bontja ki az igazság minden részletét. A birtokunkban van egy másik feljelentés, illetve jegyzőkönyv, amelyik a futópályával kapcsolatban hivatkozik az ügyészségnek átadott bizonyító dokumentumokra, amelyekben konkrétan nevesítve szerepel a központi parkban épített futópálya, az árazatlan költségvetés szerinti pontos paraméterekkel. De ezen túlmenően is kevéssé életszerű, hogy városi ügyészség ne rendelkezne annyi helyismerettel, hogy megtévesztette volna a Lövei-féle feljelentésben szereplő hibás megnevezés. Arra meg gondolni sem merünk, hogy a nyomozóhatóság illetékese ne olvasta volna az Átlátszó – egyébként a feljelentések apropóját adó – Sóstó-projektről szóló cikkeit, vagy legalább ne nézte volna meg a projektről készült videót – ezekben ugyanis félreértetetlenül a központi parki futópályáról van szó.
4 – „… van rá némi esély, hogy a vizsgálat folytatódik, és a nyomozók megtekintik például azt a 8 gigabájtnyi bizonyítékot, amit az egyik feljelentő pendrive-on át akart adni az eljáró ügyésznek, de az nem volt hajlandó átvenni.”
Ehhez képest a valóság az, hogy az ügyészség Informatikai Biztonsági Szabályzata szerint tilos nem ügyészségi tulajdonban lévő cserélhető adathordozót munkavégzéshez használni. Az X.Y. feljelentését felvevő ügyész nem tagadta meg a pendrive átvételét a feljelentőtől, hanem az erre vonatkozó belső utasításnak megfelelően kérte a feljelentőt arra, hogy a feljelentését tegye meg szóban, illetve a pendrive-on lévő adatokat elektronikus úton juttassa el az ügyészségre. Ez egyébként a feljelentést követő két napon belül megtörtént (…) az adatokat pedig az ügyész kinyomtatta, illetve adathordozóra lementette, így azok az eljárás kezdetétől mind a nyomozó hatóság, mind az ügyész rendelkezésére álltak. – kommentál az ügyészség levele.
Annál rosszabb a tényeknek, mondhatnánk, hiszen – mint azt az inkriminált cikkben leírtuk-, az ügyészség nyomozást lezáró határozata olyan mértékben ignorálja a feljelentő által átadott bizonyítékokat, hogy arra csak két magyarázat lehetséges: vagy tanulmányozták ezeket, de aztán elfeledkeztek róluk, vagy meg sem nézték az átadott dokumentumokat.
Becker András
Megosztás
Nélküled nincsenek sztorik.
Átutalás
PayPal
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az Európai Csalás Elleni Hivatal most 10,9 millió euró (nagyjából 4,4 milliárd forint) uniós támogatás visszavonását javasolja az Európai Bizottságnak.
Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott uniós támogatást a KEHOP programból egy a helyi önkormányzat részvételével megalakított konzorcium a Bács-Kiskun megyei Zsanán.
Az üstökösként emelkedő ingatlanmágnás a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletel évek óta, bekerült a tíz leggazdagabb magyar elitklubjába, és tavaly majdnem visszavásárolta a Budapest Airportot a magyar államnak.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!