Gyermekbántalmazás, súlyos testi sértés, rablás, garázdaság – a titkosszolgálat azonosította a Nyakót akadályozó kopaszokat

Gyermekkorú sérelmére elkövetett súlyos testi sértés – minden bizonnyal ez a legdurvább abból a hosszú bűnlajstromból, amivel a Nyakó István ellen tavaly februárban a Nemzeti Választási Irodánál fellépő kopaszok büszkélkedhetnek. Egyebek mellett ez derült ki az Átlátszó birtokába került nyomozati anyagból. Az igen alapos rendőri munkát nem követi büntetőeljárás az NVI-balhé ügyében, és a bíróság Nyakó pótmagánvád-indítványát is elutasította, mondván, nem is sértettje az ügynek . Az MSZP-s politikus fellebbez, és ha ez sem jön be, akkor kényszerítés miatt tesz feljelentést.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Egy büntetőeljárás indult NVI-kopaszok-népszavazás ügyben, le is zárult, a tettest pedig elmarasztalták. Gulyás Mártont, garázdaság miatt. A bíróság szerint ugyanis közösségellenes és ijesztő volt, hogy az MSZP-s politikus elleni kopasz-akció ellen tiltakozva másnap leszerelte a Nemzeti Választási Iroda tábláját. Gulyást ezért egy év próbára bocsátották.

A kopaszok tevékenysége ugyanakkor nem érte el a büntető igazságszolgáltatás ingerküszöbét. A Fővárosi Törvényszék a múlt héten elutasította Nyakó István pótmagánvád-indítványát, ami a kopaszok felelősségre vonását szorgalmazta volna. Czeglédy Csaba, a politikus ügyvédje az Átlátszónak azt mondta, hogy megfellebbezik a pótmagánvádat elutasító bírósági határozatot.

A történet a vasárnapi boltzárat elrendelő 2014-es törvénnyel kezdődött. A jogszabálynak finoman fogalmazva sem volt egyértelmű a társadalmi támogatottsága, az evoks-szavazáson résztvevő olvasóink például 94,5 százalékban utálták a regulát.

A nagy mumus: a népszavazás

Magánszemélyek és politikusok felháborodása nyomán számos népszavazási kezdeményezés is érkezett az NVI-hez a kérdésben. Aztán ezen kérdéseket kitrollkodó álkérdések is – az ekkor még hatályos szabályok értelmében ugyanabban a témában csak egy kérdés futhatott egy időben végig a „kérdésengedélyező” procedúrán (párhuzamossági moratórium).

A trollkérdések nyilvánvaló kormányszimpátiából születtek: a társadalmi bázis nélküli koalíciós partner, a KDNP régi nünükéjét a parlamenten keresztülhajtó kormányerőknek fájt volna elbukni egy népszavazást.

Hasonló volt a helyzet nemrég a 2024-re tervezett budapesti olimpia ügyében azzal a nem lényegtelen eltéréssel, hogy azt pro forma nem a kormány, hanem a Fővárosi Közgyűlés és az olimpiai bizottság vonta végül vissza, és hogy az aláírásgyűjtő Momentum Mozgalmat nem támadták be kopaszok.

Az egyik ilyen boltbezárós népszavazási kérdést 2016. február 23-án tárgyalta a Kúria. Vagyis, akik szavaztatni akartak a saját, hasonló témájú kérdésükről a párhuzamosság moratórium értelmében a Kúria esetleges elutasító határozata után, elsőként kellett beadják a sajátjukat az NVI-nek.

Ezért kelt hajnalban Nyakó is aznap. Két párttársával reggel 6 óra előtt pár perccel már az NVI kapujánál állt. Itt észlelte, hogy a hajnali utca koránt sem kihalt: bő tucatnyi kigyúrt verőember ácsorog a hivatal előtt, mint utóbb a térfigyelőn ellenőrizték a rendőrök, ők már 5 óra előtt gyülekeztek.

6.45-kor érkezett egy idős hölgy, akit egy fiatal férfi kísért: az asszony, Erdősi Lászlóné, a herceghalmi polgármester felesége szintén vasárnapi boltzár-beadványt hozott. Kísérője Varró Ádám volt, akiről később kiderült, hogy a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor FTC-elnök titkárának osztálytársa volt.

Erdősinét és Varrót előre engedték az iroda előtt összegyűlt kopaszok, Nyakóékat nem.

Miután a kompánia értesült a Kúria döntéséről, mármint hogy elutasították az előző kezdeményezést, megindult a nyomakodás az NVI időbélyegző gépe felé. Ez a masina a hivatal előterében állt, és azt szolgálta, hogy a választási iroda nyomon tudja követni, kinek a beadványa érkezett hamarabb.

A kopaszok – az iroda előterében már „csak” féltucatnyian – végül is megakadályozták, hogy Nyakó érjen oda elsőként. Két fontos dologra azonban nem vigyáztak: Erdősiné beadványát egyik „segítője” érkeztette a géppel, ráadásul az időbélyegző használata után nem mentek nyomban be az irodába személyesen is átvetetni az iratot. Ezt Nyakó tette meg előbb – ennek később jelentősége lesz.

Majdnem mindnek komoly priusza volt

A rendőrség hivatalból nem indított eljárást az NVI-nél történtek miatt, például garázdaság miatt, mint Gulyás ellen – Czeglédy szerint alighanem azért, mert a kivonuló közegeket maga Pálffy Ilona, az NVI elnöke küldte el azzal, hogy a fiatalemberek népszavazási kezdeményezést jöttek beadni. Ezért Nyakó feljelentette Pálffyt bűnpártolás miatt, de ez az eljárás is megszűnt „bűncselekmény hiányában”.

Több feljelentés is született a témában, köztük Nyakóé választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt. A BRFK – a birtokunkba került iratok szerint – derekasan nyomozott is. Egy bizonyos határig.

Tanúként meghallgatták mások mellett például Nyakót, kísérőjét, az NVI üzemeltetési főnökét, beszerezték az épület környékének cellainformációit, a sajtóbeli felvételek, videók és a közösségi médiás profilok alapján azonosították a kopaszokat. A beazonosításban rendőrségi megkeresésre az Alkotmányvédelmi Hivatal is a segítségükre volt – miután pedig a férfiak zöméről kiderült, kicsodák, az ő híváslistájukat is lekérték a telefontársaságoktól.

Priorálták is a kopaszokat. A bűnügyi nyilvántartás nem cáfolt rá az első ránézésre, meglehetősen rovott múltú csapat segítette Erdősinét. A tucatnyi férfi csaknem mindegyike volt büntetve korábban, kedvenc bűncselekményüknek a rablás, a garázdaság és a kábítószerrel visszaélés tűnik.

Egyikük bűnlajstoma különösen hosszú: két év hat hónapra ítélte például a bíróság az illetőt kábítószerrel visszaélés, kiskorú veszélyeztetése, gyerekkorú sérelmére elkövetett súlyos testi sértés miatt egy 2006-ban a Csepeli Rendőrkapitányságon kezdődött büntetőeljárásban. Mindezen felül elmarasztalták bódult állapotú járművezetés, súlyos testi sértés, rablás, lopás, garázdaság miatt; ült fiatalkorúak börtönében is. Jelenleg másik ügyben súlyos testi sértés miatt folyik ellene eljárás egy 2013-as ügyben.

Néhányat közülük a média is azonosított már. Az Átlátszó birtokában lévő rendőrségi papírokon is szereplő K. T.-ről, Cs. M.-ről és J. L.-ről jelent meg korábban, hogy ők biztosan dolgoztak a Kubatov-vezette FTC mérkőzéseit biztosító Fradi Securitynek. Szintén fradiszeku-közeliként azonosították F. G.-t – aki munkahelyének a kormányőrséget tűnteti fel facebookos profilján – és F. E.-t a csapatból.

Közülük többeknek jelenleg is ismerőse a Facebookon az informális fradis biztonságis, Fölgye Pál, akire a fradiszeku „szurkolói koordinátora”, Szabó „Szőke” Ferenc lőtt rá. Szabó volt az, aki 2013-ban „önszorgalomból” beavatkozott a Fidesz-székháznál tüntető egyetemisták ellen.

Miután a rendőrök sikerrel beazonosították a kopasz gárda tagjait, megszüntették a nyomozást bűncselekmény hiányában. A megszüntetéshez kapóra jött, hogy Kúria időközben kimondta: mégis csak Nyakóé az érvényes népszavazási kérdés. Korábban a választási iroda Erdősinét hozta ki győztesnek, mondván ő ért oda előbb blokkolni, ezt a határozatot támadták meg Nyakóék a bíróságon.

Kapcsolódó cikkeink

Hiába szkenneltek, a C-Közép szurkolóit is szekusokkal és perekkel fenyegették Kubatovék

A zsaruk falaztak a kopaszoknak? – a rendőrség nem válaszol

Bedőlt Papcsák zuglói kedvence

Váratlan kibékülés a láthatáron – már folynak a tárgyalások Kubatovék és a Fradi-tábor között

Elküldték a Fraditól a börtönviselt “szurkolói koordinátort”

Huszonkét feljelentést tettek a választási irodánál történtek ügyében

De sikerült?

A Kúria kimondta: az érkeztető bélyegző nem törvény által előírt kellék, ráadásul Erdősiné nem is személyesen használta, holott az alkotmányos jogát mindenki maga gyakorolhatja. Az számít, hogy ki mikor érkezteti írásban a beadványát az irodában, márpedig ezt Nyakó tette meg elsőként – mondta ki a Kúria.

Csakhogy erre hivatkozva a BRFK, s utóbb az ügyészség is úgy határozott a büntetőügyben: ha Nyakó mégis be tudta időben adni a népszavazási kezdeményezést, akkor a kopaszok nem gátolták meg semmiben. Vagyis nincsen semmi látnivaló.

A Kúria ugyanakkor határozatában részletesen kifejti, hogy a verőemberek igenis akadályozták Nyakót a jogai gyakorlásában – egyebek mellett erre is hivatkozott Nyakó mostani pótmagánvád-indítványában. A választás rendje elleni bűncselekmény – legszigorúbb értelmezésben a kísérlete minimum – Nyakó szerint már az akadályozással megvalósul, nem szükséges, hogy az sikeres is legyen.

A törvényszék nem díjazta Nyakó beadványát – mégpedig azért, mert ezzel a jogi eszközzel a sértettek élhetnek. Márpedig „a választás rendje elleni bűncselekmény” sértettje nem Nyakó, hanem a választás rendje.

A politikus fellebbez, és, mint ügyvédje elárulta, ha nem jár sikerrel a táblabíróságon sem, akkor kényszerítés miatt tesz feljelentést. Ennek ugyanis mindenképpen Nyakó volt a sértettje, akit megakadályoztak, hogy eljusson az érkeztető géphez. Amiről helyesen mondja ugyan a Kúria, hogy kvázi fölösleges masina – de az NVI korábban minden ügyben e szerint számolta az elsőbbséget.

Bármi is lesz az eredménye a Nyakó vs. kopaszok sztorinak, az eset nem értelmezhető elszigetelten. Nem ez volt az első, és sajnos nem is az utolsó eset, hogy alvilági erőemberek járnak el politikai érdekek megtámasztására. Hasonló alakok bukkantak fel a 2013-as Szőke Feri-féle akcióban a Fidesz-székháznál, vagy a Ligetvédők ellenében tavaly nyáron. Legújabban pedig az egyébként szintén ligetvédőként ismertté vált Komáromy Gergelyt egy Magomed nevű kigyúrt, ráadásul csecsen nemzetiségű férfi kényszerítette bocsánatkérésre, miután Komáromy festéket dobott a szovjet hősi emlékműre a Szabadság téren.

Rádi Antónia