Nem baráti tűz, hanem a közismert extrémista végzett a rendőrnyomozóval Bőnyben

Nem volt arra információ, hogy éles lőfegyvert tart az otthonában az Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozóját lelövő Győrkös István, ezért nem kérték a terrorelhárítás segítségét, továbbá nem „baráti tűz” végzett a rendőrrel – ezeket osztotta meg az Átlátszóval egy, az éppen ügyészségi vizsgálat alatt lévő ügyre rálátó belügyi forrásunk neve elhallgatását kérve. Elmondása szerint több valótlan információ jelent meg a történtekkel kapcsolatban: Győrkös ügyvédje az Indexnek például azt mondta, az ügyben még az is kiderülhet, hogy a nyomozót a kollégái lőtték le. Tegnap a  Központi Nyomozó Főügyészség (KNY) is úgy nyilatkozott, hogy a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem baráti tűzben halt meg Pálvölgyi Péter nyomozó Bőnyben.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

„A Terrorelhárítási Központ (TEK) egységének a helyszínre kérése nem nyomozói kompetencia. Amennyiben arról a vezetők korábban nem döntöttek és nincs hirtelen erre okot adó cselekmény, akkor nem fordulnak a terrorelhárítókhoz. A lövöldözést megelőzően egyébként a helyszínen nem volt olyan momentum, ami a TEK odahívását indokolta volna.”

Ezt hozta fel magyarázatként a forrásunk arra, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai miért nem kérték a TEK segítségét a házkutatáshoz.

2016. október 26-án reggel 7 óra körül az NNI-sek megjelentek Bőnyben, a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) paramilitáris szélsőjobboldali szervezet szellemi vezetőjének tartott 76 éves Győrkös István házánál, hogy házkutatást tartsanak. Az idős férfi beengedte a csapatot, akikkel vitába keveredett, majd egy kis huzavona után a nyomozó hatóság szerint Győrkös lelőtte Pálvölgyi Péter nyomozót.

Győrkös István ellen hivatalos személy sérelmére elkövetett, több ember életét veszélyeztető emberölés és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt indult nyomozás. A Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője, Nagy Andrea az Átlátszó megkeresésére elmondta, hogy a történteket szakértők bevonásával vizsgálják, ezért egyelőre nem kívánnak nyilatkozni az ügyben.

Az Index legutóbb arról írt Győrkös István védőjének elmondása alapján, hogy még az is lehet, hogy a rendőrök lőtték le kollégájukat:

„Győrkös nem működött együtt a rendőrökkel, vagyis passzívan ellenállt, ami miatt azonnal riasztani kellett volna a TEK-et. Miután Győrkös István a ház egyik szobájából magához vette az AMD gépkarabélyt, az előszobában találkozott össze Pálvölgyi Péterrel, aki mögött ott állt két kollégája, illetve az idős ember mellett ott volt a neje is. Amikor a rendőrök felszólították Győrköst, hogy tegye le a fegyvert, akkor dördült el a lövés.

Győrkös azt vallotta, hogy a rendőri felszólításnak eleget tett: éppen lehajolt, amikor lövést hallott, majd erős fájdalmat érzett, és a fegyverére dőlt, és így sült el az AMD. Győrkös István ügyvédje a helyszíni szemle alapján készített, a lövések irányát meghatározó szakértői anyag alapján úgy véli, hogy nem védence lőtte le Pálvölgyi Pétert, de azt sem lehet állítani, hogy bizonyosan ő adta le a halálos lövést.

Pálvölgyi elő sem vette a pisztolyát, a kollégái viszont összesen kilenc lövést adtak le. A nyomozóknál tűzpánik alakult ki, ami azt jelenti, hogy egy valaki által leadott lövésre a többiek tüzelni kezdenek. A lövöldözés után a házból kiszaladó, illetve a ház körül várakozó rendőröknek fogalmuk sem volt, mit tegyenek. Azzal együtt, hogy Pálvölgyit a társai magára hagyták.”

A szemtanúnk meglátásai

Mindezzel és az ügyben indult nyomozással kapcsolatban belügyi forrásunk a történteket a következőképpen kommentálta az Átlátszónak a neve elhallgatását kérve.

A helyszínre hét rendőr érkezett: a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) négy munkatársa és három tűzszerész. Hogy miért nem vonult ki Győrkös István bőnyi házához a csapattal együtt a Terrorelhárítási Központ (TEK), forrásunk azzal magyarázta, hogy a TEK egységének a helyszínre irányítása egy előre tervezett eljárási cselekményre nem nyomozói kompetencia.

„Amennyiben arról a vezetők korábban nem döntöttek és nincs hirtelen a helyszínen erre okot adó cselekmény, akkor nem fordulnak a terrorelhárítókhoz. A lövöldözést megelőzően a helyszínen nem volt olyan momentum, ami ezt indokolta volna.”

Hozzátette: az Indexen megjelent cikkben szó volt arról, Győrkös István nem működött együtt a rendőrökkel, hogy passzív ellenállást tanúsított, de forrásunk megjegyezte, hogy csupán a passzív ellenállás nem ok arra, hogy TEK kimenjen.

„Sőt ez túlzó is lehet, hiszen már akkor is lehetne a szupercsapatot riasztani, ha valaki egy igazoltatásnál nem hajlandó az igazolványát átadni. A kormányrendelet úgy szól, hogy fegyveres elkövető előállítására kell a terrorelhárítás segítségét kérni. A jelen akció egy házkutatásról, és nem előállításról vagy elfogásról szólt, és nem volt adat arra vonatkozóan, hogy Győrkös Istvánnál esetleg éles lőfegyver lenne.”

Ha lett volna erre információ, akkor forrásunk szerint biztosan kérték volna a terrorelhárítók közreműködését. Igaz hogy lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés miatt miatt zajlott a nyomozás, de nem Győrkös István, hanem ismeretlen tettes ellen, és több esetlegesen számításba jöhető személynél is terveztek házkutatásokat.

Ismert szélsőséges 

Győrkös Istvánról tudták a hatóságok, hogy szélsőséges alak, és mint az extrémista szervezet vezetője, két évtizede a titkosszolgálatok látókörében volt. Az MNA nyíltan szervezte kiképzéseit az interneten, a férfi által létrehozott weboldal pedig az orosz propagandagépezet egyik fontos magyar hírlapjává vált.

Bárki is végezte a felderítést, ha nem volt információja arról, hogy Győrkösnek legalább egy éles katonai fegyvere van, az mindenképpen kudarc. Ha pedig volt információja erről, de a rendőrség és a TEK (vagy a titkosszolgálat) nem kommunikált erről, akkor az ismét rávilágít a szervezetek közötti rivalizálás negatív hatására.

Forrásunk azt hangsúlyozta, hogy Győrkös a fegyvert nem elrejteni akarta, hanem elővenni, mégpedig azért, hogy a rendőröket elriassza.

„A férfi nem akart eleget tenni a rendőri felszólításnak, és nem akarta a fegyvert letenni. Úgy 15 perce lehetett ott a csapat, amikor bejutottak a házba, ahol elhangzott néhány mondat, és Győrkös István már lőtt is. Az idős férfi a lövést elismerte ugyan, de balesetre hivatkozott, mint ahogy az a korábbi cikkekben megjelent.”

A lövéssel kapcsolatban forrásunk biztosan állítja, hogy Győrkös István lőtte le a rendőrt.

„A bemeneti nyílás elölről található, a lövések leadását a test elhelyezkedését a helyszíni szemle is bizonyítja.” A Győrkös védője által bedobott „baráti tűz” ellen a forrásunk azzal érvelt, hogy a nyomozók nem lőhettek le valakit elölről úgy, hogy közben mögötte álltak. „És miért az elhunyt rendőrt találta el a lövés? Ő volt legelöl, de lehetett volna bárki.”

A lövéseket követően – folytatta a bennfentesünk – a rendőrök nem fejvesztve menekültek a házból, hanem fedezéket keresve, rendezetten vonultak vissza egymást fedezve, mert nem tudhatták, hogy az acélmagvas – vagyis mindenen áthatoló lőszert tüzelő – fegyverrel Győrkös még mit tervez.

„A történtek után a rendőrök leállították az utca gyalogos- és járműforgalmát, valamint telefonáltak a Központi Ügyeletnek, a TEK-nek, a mentőknek, illetve mindeközben folyamatosan egyezkedtek Győrkössel és nejével, hogy kihozzák a kollégájukat. Azt, hogy Pálvölgyi Péter a lövés pillanatában már meghalt, akkor még nem tudták.”

Forrásunk szerint összesen kilenc lövés dördült el az incidens során, amelyek egy része célzott lövés volt. A lövöldözés után „Győrkös István a rendőröknek azt üzente, hogy a mentők bemehetnek a sérülését ellátni, de ha rendőrt lát, azt agyonlövi. Szó se volt arról, hogy a mentőket a nyomozók előre küldték volna maguk helyett.”

Informátorunk mindehhez még hozzátette, hogy a talpig „páncélban” és fegyverben levő terrorelhárítók sem rohantak be ész nélkül Győrkös István házába.

„A kiérkezésüktől számítva az akciót körülbelül egy óra múlva hajtották végre. Ha a terrorelhárítók a legjobb felszerelés birtokában is megfontoltan cselekszenek egy tervezett akcióban, akkor az egyszerű nyomozóknak kellő információ, bármiféle védőfelszerelés és megfelelő tűzerő, és az ilyen helyzetre történő kiképzés nélkül csak úgy be kellett volna menniük?”

Az ügyészség szerint sem rendőr lőtt le rendőrt

„A daktiloszkópus szakértő, az igazságügyi vegyészszakértő, valamint az igazságügyi fegyverszakértők már elkészítették szakvéleményüket. Az utóbbi szakvéleményben szakértői bizonyossággal állapították meg azt, hogy a sértettet a gyanúsított által használt gépkarabélyból származó lövés találta el, és beazonosították a lövedéket is.”

Nagy Andrea hozzátette azt is, hogy „fegyverszakértői véleményben foglaltakra tekintettel – annak érdekében, hogy más irányból is bizonyítsuk, hogy a halálos sérülését a gyanúsított által használt gépkarabélyból kilőtt lövedék okozta – a Központi Nyomozó Főügyészség Győri Regionális Osztálya egyesített igazságügyi orvos- és fegyverszakértői vélemény beszerzése iránt intézkedett.”

A genetikus és a fizikus-kémikus szakértői vélemény, valamint az egyesített igazságügyi orvos- és fegyverszakértői vélemény elkészítése még folyamatban van – közölte a szóvivő, hangsúlyozva hogy „a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tehát nem „baráti tűz” történt.” A gyanúsított előzetes letartóztatását a Győri Járásbíróság utóbb 2017. április 27-ig meghosszabbította.

Csikász Brigitta