Nagypályás kosárlabdázók, sárvári exrendőrök és pártközeli vállalkozók a szolnoki nagyprojektekben

Szolnokon több olyan beruházás is zajlott az elmúlt években, amely a helyiek nemtetszését váltotta ki. Egyrészt azért, mert egyes esetekben közkedvelt helyszínek és létesítmények is áldozatául estek a projektnek, másrészt azért, mert a szolnokiak egyes beruházások valós okaként nem a deklarált célokat, inkább helyi nagyemberek magánérdekeit sejtik. Annak jártunk utána, igazolja-e bármi is ezt a közvélekedést.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Szolnok korábban Nyerges Zsolt fellegvárának számított – meglehet, ma is az, de a Nyerges érdekeltségébe tartozó vállalkozások már a Simicska-Orbán háború kirobbanása előtt sem taroltak a városi közbeszerzéseken. A közbeszerzési közzétételek alapján az látszik, hogy Szolnokon az utóbbi öt évben nem a Közgép, hanem három másik építőipari vállalkozás játszotta a főszerepet.

Mindhárom vállalkozás tulajdonosai szolnokiak, de a nyerő hármas legrégebbi tagja, a Bau-Vertikál Kft. tavaly bajba került: óriási mínusszal zárta az évet, több végrehajtás is folyik a cég ellen, és nem szerepel a köztartozásmentes adózók adatbázisában – így nem is indulhat közbeszerzéseken. A cég 2013 óta nem tudott nyerni Szolnokon, viszont a botrányos nyíregyházi Sóstó-projektben milliárdos értékű megrendeléshez jutott.

A triumvirátus másik két tagja, a Böjtös-Bau Kft. és a Bau-Komplex Kft. viszont rendületlenül menetel. Olyannyira, hogy a két cég feltűnő jó szereplését a városban már a képviselő-testület jobbikos, illetve MSZP-s képviselői is szóvá tették, de érdemi vizsgálódás nem történt az ügyben.

Ez a két cég nyerte el az elmúlt öt év legnagyobb helyi beruházásait, mint például az Agóra-Terminál, a Sörárium, vagy a szolnoki repülőmúzeum (RepTár) tervezési-kivitelezési feladatait. Csak e három projekt révén 3,2 milliárd forintnyi uniós forrásból finanszírozott megrendeléshez jutott a Böjtös-Bau és a Bau-Komplex.  Ezek a helyben nyertes cégek nem egy ligában játszanak a Közgéppel: míg a Simicska-Nyerges-birodalom zászlóshajója a tavalyi évet 132 milliárdos bevétellel zárta, addig a Böjtös-Bau 1 milliárd, a Bau-Komplex 2,4 milliárd forint bevételt ért el.

Turisztikai célzattal

A polgármesteri hivatal szerint ezekre a beruházásokra a városba irányuló turizmus felpezsdítése végett volt szükség. Ebbe a koncepcióba illik a RepTár-projekt is.

A repülőmúzeum, Szolnok legismertebb nevezetessége 1973 óta látogatható. A múzeum korábban Szolnok egyik kertvárosi részén, a helyi helikopterbázison kapott helyet. Most azonban átköltöztették a város egy másik pontjára, hogy – a projekt leírása szerint – a belvárosi turizmust pörgesse. A cél önmagában érthető, de a helyszín-kiválasztás úgy sikerült, hogy a városközpontból most is csak busszal, egy buszjegy megváltása árán lehet a repülőmúzeumig eljutni. Pont, mint az elmúlt 43 évben.

De a modernizációnak nem ez az egyetlen kevéssé pozitív következménye. A 2016-os költözésig a Repüléstörténeti Múzeumot ingyen látogathatta bárki, most azonban az új, egyébként valóban igényesen kialakított interaktív múzeumba hétvégén 2500 forint a teljes árú belépőjegy. A repülőmúzeum törzsközönsége korábban a helyi és a város környéki oktatási intézményekbe járó gyerekekből került ki – most a diákjegy az új repülőmúzeumba 1000-1250 forintba kerül, amihez hozzájön még a buszjegyek ára is, hiszen a legtöbb szolnoki iskola nem gyalogtávolságra van a múzeumtól. Az önkormányzat pedig nem tett lehetővé ingyenes látogatást a szolnoki diákok számára.

Hogy a drágulás miképp befolyásolta a közönség összetételét, azt egyelőre nem tudni, de alig egy hónappal a RepTár megnyitása után Szalay Ferenc polgármester Facebook-oldalán állította, hogy a “közönségének számottevő része más településekről érkezik, azaz valós és reális turizmust generál a gyönyörű múzeum”.

Rejtély, hogy 26 nappal a nyitás után hogyan tudott a polgármester ilyen messzemenő köveztetéseket levonni. Október második hetében pedig már Szolnok város honlapja, a helyi ingyenes újság, de még a Lokál is örömmel írt a múzeum tízezredik látogatójáról. A látogatók pontos számával és a lakóhelyre vonatkozó információk eredetével kapcsolatban kerestük a polgármesteri hivatalt, de egyelőre nem kaptunk választ.

Semmiből lett projektek

Nem kétséges, hogy a régi repülőmúzeum a hatvanas évek világát idézte, ráfért a felújítás. A dokumentumokból viszont az látszik, hogy a RepTár-projekt elég ad hoc ötlet volt: az elmúlt 15 év településrendezési terveiben sehol nem találtunk, még koncepció szinten sem a repülőmúzeum átköltöztetésére utaló javaslatot. Nyilván ez is táplálja azt a szolnoki vélekedést, hogy a projekt nemcsak a tudatos településfejlesztés egyik lépéseként született. Tegyük hozzá, sok esetben a pályázati rendszer kiszámíthatatlansága idéz elő ilyen ad hoc-nak tűnő beruházásokat.

A helyi fejlesztési tervekben mindenesetre a RepTár-projekt helyszínével, a korábbi vasúti indóházzal és környékével kapcsolatban csak a gyalogos és biciklis út kiszélesítése merült fel. Először 2015-ben, a 2014-es tervek módosításában bukkan fel az indóház átépítése múzeummá – kissé elkésve a rohanó eseményektől, hiszen ekkor már javában zajlik a projektre kiírt közbeszerzési eljárás.

A régi vasútállomás-épületet nem most újították fel először: 1997-ben, mikor úgy tűnt, hogy Szolnok adhat otthont a Vasúttörténeti Múzeumnak, egyszer már átesett egy felújításon. A múzeum nem jött össze, az épület pedig rövid úton le is rohadt.

A projektre 2,7 milliárd forint EU-s támogatást kapott az önkormányzat. Ennek csak egy töredékét, 134,7 millió forintot tett ki a 35 légijármű egyébként nagyon is indokolt felújítása és átszállítása az új helyre. A fennmaradó 2,5 milliárd forint a helyszín kipofozására és különböző beszerzésekre, interaktív felületek kialakítására ment el.

Nyerőszéria barátságos közbeszerzéseken

A projektből a legtöbb pénz, 1,7 milliárd forint a Bau-Komplex Kft-hez folyt be. A társaság a város egyik építőipari favoritja: egy 2011-es közgyűlési jegyzőkönyv szerint a cég külön napirendi pontként be is mutatkozott a városi képviselő-testületnek. A kft 1993 óta működik, az utolsó nagy ugrás éppen tavaly volt, az árbevétel az előző évi két és félszeresére, 2,4 milliárd forintra nőtt.

A Bau-Komplex 2000 és 2008 között még csak társasházakat, üzleteket és lakásokat épített, de 2012-ben már ők építették a városban az Agóra névre keresztelt művelődési központot. A cég megítélése a városban legalábbis vegyes: kisebb építőipari vállalkozások arra panaszkodnak, hogy a Bau-Komplex kiszorít mindenkit a piacról.

Már az Agóra-projektet is vegyes érzésekkel fogadták a szolnokiak, mivel az közvetlenül az addig közmegelégedésre működő Aba-Novák Művelődési Központ mellé épült. Vagyis a város lényegében épített egy második művelődési házat a már meglevő mellé. A 92 százalékos támogatásintenzitással, 1,8 milliárd forint uniós forrásból megépült Agóra átadásakor Szalay Ferenc polgármester azt mondta: „Olyan modern kulturális központtal gazdagodott Szolnok, amelyet fenntartani, működtetni is képes.”

A valóság ezzel szemben az, hogy jelenleg a város központjában egymás szomszédságában két, félházzal üzemelő kultúrház működik.

De már az Agóra-pályázatnál is megtaláljuk a versenyszűkítő közbeszerzés jellemző mozzanatait, amelyekkel a preferált pályázót helyzetbe lehet hozni. A közbeszerzési dokumentumok alapján az látszik, hogy a Bau-Komplex 2013. novembere és 2014 júniusa között, vagyis hét hónap alatt négy, az Agóra-projekthez kapcsolódó építési-kivitelezési tendert nyert el, összesen közel 200 millió forint értékben. A négy beszerzés közül egy sem zajlott nyílt eljárással – vagyis amikor az ajánlatkérő nyilvános felhívást tesz közzé, és arra bárki adhat ajánlatot. Mind a négy esetben meghívásos közbeszerzés zajlott, és a négyből háromszor egyedül a Bau-Komplex adott be érvényes ajánlatot.

Erre a megoldásra úgy nyílt lehetőség, hogy a kiíró önkormányzat négyfelé bontotta az elvégzendő munkákat, így már egyik kiírás sem érte el a 150 milliós határt, amely fölött kötelező a nyílt eljárás.

A Bau-Komplex ugrásszerű térnyerése önmagában is figyelemre méltó, hát még ha hozzá vesszük, hogy a mostani, a RepTár tervezés-kivitelezésére kiírt pályázatban olyan riválisokat utasított maga mögé, mint a Swietelsky vagy a ZÁÉV. Szerettük volna látni a két rivális ajánlattevő pályázatait is, de a polgármesteri hivatal a közbeszerzési törvényre hivatkozva nem adta ki azokat.

Találkozási pontok: ki kicsoda a szolnoki nyertesek klubjában

A Bau-Komplex  a Bajzáth-házaspár tulajdonában van. A közgyűlés előtt a céget bemutató tulajdonos, Bajzáth Béla 2015-ben lett a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kosárlabda Szövetség elnökségének tagja. A kinevezést a Magyar Kosárlabda Szövetség hagyta jóvá, melynek elnöke nem más, mint Szolnok polgármestere, Szalay Ferenc.

A szolnoki kosárlabda ügyekben viszont semmi nem történhet a tavalyi bajnokcsapat, a Szolnoki Olaj kosárlabdacsapat klubelnöke, Nyerges Zsolt nélkül. Szalay polgármester Nyergessel együtt még a 90-es évek végén tagja is volt a klubot működtető kft felügyelő bizottságának.

Helyi forrásaink szerint a RepTár építési munkálataiból alvállalkozóként a szolnoki közbeszerzések másik nagy nyertese, a Böjtös-Bau Kft. is kivette a részét – az információt kérdésünkre a cég megerősítette. A cég gazdálkodási adatai alapján az látszik, hogy bevételeinek túlnyomó része szolnoki közbeszerzéses projektekből származik: a szolnoki iskolafelújítások jó részét, de a Városháza épületének tatarozását is a Böjtös-Bau végezte. 2013 és 2015 között a Böjtös-Bau 1,4 milliárd forint megrendeléshez jutott a várostól.

A Böjtös-Bau helyi sikerével összefüggésben  a cég egyik tulajdonosának, Nagy Róbertnének a Fideszhez fűződő erős kapcsolatait emlegetik a városban. Az asszony rendszeresen eljárt különböző választási bizottságokban a Fidesz nevében; az előző ciklusban az Országgyűlés hivatalának parlamenti titkáraként dolgozott, ebbéli minőségében a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült.

Nagyné több esetben is képviselte a pártot megyei bizottságokban és időközi választásokon. Jelenleg is kuratóriumi tag a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványban és az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványban. Ez utóbbiban például Hornyák Tiborral, L. Simon László korábbi kabinetfőnökével, és a NER több másodvonalbeli fontos emberével szerepel együtt. A Nemzeti Üdülési Alapítványban pedig feltűnik egy másik, Szolnokhoz, a nagy összegű szolnoki közbeszerzésekhez köthető név: Majthényi Lászlóé.

Sárvári csapat a szolnoki pályán

Majthényi ugyanis igazgatósági tagja egy milliárdos forgalmú őrző-védő cégnek, az S-Group Közép-európai Biztonsági és Védelmi Zrt-nek. Az S-Group cégcsoport elsősorban vagyon- és személyvédelemmel foglalkozik. A RepTár projekt elkészült épületeibe az S-Group szerezte be az eszközöket, mint például a 4D-s mozi üléseit, a routereket, molinókat, terepasztalokat.

Az S-Group Zrt. a cégadataiban leírt tevékenységei alapján persze pályázhatott ilyen jellegű munkára, csakhogy a Közbeszerzési Értesítő adatai szerint korábban kizárólag takarítási, illetve őrzés-védelemi munkákat nyert, a szolnoki projektben végzett először ilyen jellegű eszközbeszerzést – mindjárt nettó 425 millió forint értékben.

A referenciák hiányából adódó esetleges versenyhátrányt teljes mértékben kompenzálta, hogy a négy részre bontott pályázat mind a négy elemére egyetlen ajánlattevőként pályázott az S-Group.

A cég ajánlatainak összértéke szinte forintra eltalálta a beszerzés kiíró által becsült értékét: a 424 830 550 forintos ajánlat kevesebb mint két ezrelékével, összegszerűen 845 950 forinttal ment a kiíró által eredetileg becsült ár alá. Az eredetileg becsült érték jellemzően nem nyilvános adat, ha azt a kiíró mégis valamelyik pályázó tudomására hozza, azzal annak nagyon komoly előnyt biztosít.

Ironikus, hogy a projekt leírásában a rövid távú célok között szerepel a helyi vállalkozók többletbevételhez juttatása. Ezzel szemben az eszközbeszerzést elnyerő cég Budapestre van bejegyezve, sárvári fiókteleppel, de a tulajdonosi kör lakhelye alapján is elmondható, hogy az S-Group inkább kötődik Vas megyéhez, mint Szolnokhoz.

Maga az S-Group Közép-európai Zrt. egyébként is figyelemre méltó szervezet. A társaság egyetlen részvényese egy vagyonkezelő cég, a Capital & Investment Hungary Kft., ez pedig az Impex Asia Consulting Limited nevű, hongkongi cég tulajdonában áll. Az Impex Asia csak néhány hete birtokolja a Capital & Investment-et, előtte Soós Ferenc volt az egyetlen tulajdonos.

Soósnak tucatnyi vállalkozása van, az S-Groupban továbbra is ő az ügyvezető. Kosárlabda ezen a vonalon is van: a hongkongi cég kézbesítési megbízottja egy olyan családi ügyvédi iroda tagja, melynek vezetője a zalaegerszegi kosárlabda-klubot működtető cégben, a ZTE Kosárlabda Klub Sportszolgáltató kft-ben tulajdonos. Emlékeztetőül: a magyar kosárlabda-szövetség elnöke Szalay Ferenc, szolnoki polgármester.

Sokat mond a Soós-cégek politikai kapcsolatrendszeréről az S-Group igazgatóságának személyi összetétele: Vas megye közgyűléséből ketten is tagjai, a fideszes elnök Majthényi László (aki a Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumában ül a Böjtös-Bau társtulajdonosa mellett), és az egyik alelnök, a szintén fideszes Marton Ferenc. Igazgatósági tag Szepesi Attila, dunaújváros fideszes alpolgármestere, valamint dr. Orbán Péter, aki az első Orbán-kormány idején, 1998 és 2002 között volt országos rendőrfőkapitány.

Kakukktojásként felbukkan az igazgatóság tagjai közt 2014-15-ben Laborc Sándor, a Gyurcsány-kormány Nemzetbiztonsági Hivatalának főigazgatója, a Laborc-Portik jegyzőkönyv egyik főszereplője.

De nem az S-Group az egyetlen, Soós Ferenchez és üzleti köréhez köthető őrző-védő cég, amelyik eszközbeszerzést nyert Szolnokon. A RepTár panorámafal eszközeinek beszerzését Soós egy másik cége, a Sárvári Security Service Kft. nyerte. Igaz, ez a megbízatás mindössze 21,7 millió forintról szól. Viszont a Sárvári Security is legalább olyan pontosan lő az ajánlati árral, mint az S-Group, ők mindössze 10 ezer forinttal mentek a szerződés eredetileg becsült értéke alá.

Ugyanez a cég bukkan fel a Sörárium-projekt eszközbeszerzéseiben is. Igaz, itt a kiírásnak nem lehetett könnyen megfelelni, hiszen az olyan klasszikus tételek mellett, mint a 103 db sörfogyasztáshoz kapcsolódó eszköz, olyan fogósabb beszerzések is voltak, mint „Kreatív gyerekjátékok viktoriánus stílusban (léghoki asztal, UV kereső paraván, terepasztal, maláta pecázás, sörfőző üst) – 1 db”.

A négy részre bontott beszerzésből hármat a Sárvári Security Kft. vitt el, összesen 41,6 millió forint értékben.

Márciusban nyilatkozta Szalay Ferenc polgármester – egy szolnokiak körében végzett felmérés kapcsán –, hogy azért lehet alacsony a RepTár és a Sörárium népszerűsége, mert az emberek még nem ismerik ezeket. De a shownak folytatódnia kell, már el is startolt a Modern Városok program, amelynek keretében újabb milliárdos fejlesztések indulnak a városban.

Katona Fruzsina

A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó mentorprogramjának keretében készült. Szerkesztette Becker András.

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.