Milliárdos költségvetési csalást leplezett le, aztán sittre került a stróman

Köpött a hatóságoknak, ezért bosszút álltak rajta. Ez a meggyőződése K. Attilának, akit miután milliárdos kárt okozó járulékcsaló bandáról osztott meg információkat a rendőrséggel, elítéltek sikkasztás miatt. A férfi úgy véli, hogy emögött az a vagyonvédelemmel és takarítással foglalkozó milliárdos vállalkozás állhat, amelynek alvállalkozóit felnyomta a hatóságoknál. Az érintett céggel, a T.O.M Controll 2001 Zrt-vel szemben most is költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

„Egy olyan bűnözői csoportnak dolgoztam, akik több éve, számlákat gyártanak, emellett nem fizetik a dolgozók után a járulékokat. Jelenleg 1 700 fő az alkalmazotti létszám. Tevékenység: őrzés, védés, takarítás.”

Ezzel kezdte egyik feljegyzését az a K. Attila, akinek az ügyéről többször is írt az Átlátszó, legutóbb az ismerté vált strómanos történetek között tettünk említést róla. Miután kiderült, hogy a férfi a vele szemben indult büntetőeljárást nem úszta meg, illetve, hogy már szabadult a börtönből, megkerestük, hogy befejezzük vele azt az interjút, amit 2015-ben adott szerkesztőségünknek.

K. Attila azonban, míg az ügye korábbi szakaszaiban kifejezetten kereste a sajtónyilvánosságot, most már elzárkózott attól, hogy beszéljen a vele történtekről.

A férfitől vett idézet abban a beadványban szerepel, amelyben az ügyészségtől kért segítséget 2011 decemberében.

„Szeretnék vallomást tenni és tisztázni magam. A hatóság elől csak azért rejtőzködöm, mert tudom, bizonyos emberek az életemre törnek, hogy ne tárjam fel az egy év alatt számomra megismert dolgokat. Amely arról szól, hogy milliárdos adó és járulékcsalást akarok leleplezni.”

K. Attila ezzel 2012-ben kereste meg az Átlátszót, és a birtokunkba került vallomása (PDF) a bűnszervezet működését és egyes tagjainak szerepét részletezi.

Milliárdos költségvetési csalást leplezett le a stróman, aztán sittre került from atlatszo.hu on Vimeo.

A vallomás, a feljelentés és videóinterjú alapján az alábbi történet rajzolódik ki: K. Attila a lánya révén kapott munkát a járulékcsaló cégcsoportnál. Gyermeke a társaság vezetőjének tartott Sz. Ferenc szeretője lett, ami kiváltotta K. Attila haragját, főleg – mint az interjúban is megemlíti –, lánya a kapcsolatért a jogi tanulmányait áldozta fel.

A szülői egyet nem értés ellenére a férfi is bekerült a csoportba, így napról-napra többet tudott meg a társasághoz tartozó cégek működéséről és azok ügyleteiről. Ezek a vállalkozások kórházakban nyertek el takarítási munkákat, valamint üzletláncok és állami cégek területeinek tisztán tartásáról és őrzés-védelméről gondoskodtak.

K. felsorolta a hatóságnak írt anyagaiban, hogy mely cégek voltak benne a járulékcsalásban és állítottak ki kamuszámlákat, továbbá, hogy a „munkafolyamatban” kik vettek részt; megnevezte a titkárnőket, a rendszergazdát és egyéb segítőket. Az általa felsorolt alvállalkozások egyébként – milliárdos adóhiányt hátrahagyva – mára felszámolás alá kerültek vagy kényszertörléssel megszűntek.

Korábbi cikkeink a strómanok titokzatos világáról

Pénzmosás, járulékcsalás, számlagyártás, szoftverkalózkodás – nyomtalanul eltűnt strómanok, 2. rész

Welsz Tamás három éve milliárdos csalás nyomára bukkant Panamában – közreadjuk a feljelentését

Tovább húzódik az Eclipse-ügy, amelyhez Pintér Sándornak nincs semmi köze

Fantomcégek a postatelepen – a Civil Biztonsági Zrt.-től az Új Hebridákig tart a vagyonőrök alvállalkozói lánca

Egymilliárd forint táskában – leülte a büntetését, és most kitálal a stróman

MagyarLeaks: Korrupt rendőrök fedezték a járulékcsaló bűnszervezetet?

Olyan dolgokról is beszámolt a férfi, hogy a csoport három könyvelő irodát tartott fenn és megadta azok pontos címeit is. K. Attila azt állította, hogy egy szlovákiai bankfiókban mossák a pénzeket, és „közvetlen kapcsolatban állnak a T.O.M. Controll céggel is.”

A csoport legtetején ez a vállalkozás és egy vagyonvédelemmel foglalkozó társaság állt K. Attila elmondása alapján, és azért folyhatott a járulékcsalás minden következmények nélkül, mert az említett társaságok „vezetői befolyásos emberek, akiknek mindent szabad.”

Az emlegetett céggel kapcsolatban a VS idén februárban írta meg, hogy alvállalkozóik kéthavonta cserélgették egymás közt a dolgozókat.

A T.O.M. munkái

A takarítási és vagyonvédelmi piacon nagynak számító cég számos közpénzből gazdálkodó intézménytől is megbízásokat kapott:

Országos Mentőszolgálat

Országos Vérellátó Szolgálat

Szent János Kórház

Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ

Fővárosi Állat- és Növénykert

Kultúra 2008 Nonprofit Kft.

Millenáris Nonprofit Kft.

Szépművészeti Múzeum

Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

HM EI Zrt. Ingatlanüzemeltetési Igazgatóság

Magyar Posta Zrt.

Budafok-Tétény Bp. XXII. kerületi Önkormányzat

Budaörsi Polgármesteri Hivatal

Budapesti Corvinus Egyetem

Forrás: vs.hu

S hogyan tevékenykedtek a bűnszervezet tagjai?

„Van összekötő az adóhatóság osztályvezetőivel, akik pénzt kapnak azért, hogy segítenek. Rendőrtisztek jutnak havonta részesedéshez, ami előre kialkudott összeg az információkért és védelemért.”

Amelyik dolgozó nem állt be a sorba, azt az úgynevezett végrehajtók elintézték: így megverték az egyik területi vezetőt és T. László nyugalmazott rendőrtisztet is – emlékezett vissza K. Attila, aki az alkalmazott büntetésen túl megjegyezte, hogy az utóbbi dolgozó felesége még – 2011-ben járunk – a rendőrségen dolgozik.

A társaság egyébként aranykereskedelemmel is foglalkozott, amit szintén Sz. Ferenc irányított és K. Attila beadványa szerint ott is fiktív számlázás folyt:

„Rengeteg lopott ékszer került be az aranykereskedésükbe, amit azonnal beolvasztottak…”

Két fiktív céggel volt felvásárlási szerződés, a társaságok persze strómanok nevén futottak.

„A bankból a heti több tíz milliós bevételt Sz. Ferenc teszi el és osztja szét. Ezekhez elkészítik a fiktív számlákat is. Mindent megvesznek: hullák kitört arany fogatit, betörésből származó ékszereket és műkincseket is. Aztán ha olyan a kínálat, az Sz. Ferenc titkos raktáraiban köt ki.”

Azt is a hatóságok tudomására hozta K. Attila, hogy a csapat egyik tagja, P. Lóránt ellen kábítószer-kereskedelem miatt folyt eljárást, de a férfi nem akart börtönbe vonulni, ezért arra készült, hogy hamis papírokat szerezve a barátnőjével elhagyják az országot. Az álokmányokra nem csak a párosnak volt szüksége, hanem J. Péternek is, aki elszökött itthonról és külföldön bujkál más néven. K. Attila megjelölte azt a személyt is, aki J. Péterrel a kapcsolatot tartja.

A pénzmozgásokat látva K. Attila arra jutott, hogy a csoportnak rengeteg vállalkozása lehet, olyanok is, amelyekről ő nem is tud. Mosolyogtató része volt a férfi vallomásának, hogy állítása szerint a számlákat az Aréna Plázában készítették el a szükséges igazolásokkal együtt.

„Háromhavonta cserélik a cégeket, a dolgozók tudják ezt bizonyítani, valamelyik biztonsági őrt kell kihallgatni… Amit én tudok az csak egy része, de kellő bizonyíték az eljárás megindíttatásához.”

A bűnszervezet a férfi szerint azért működött sikeresen, mert

„rendőrök és NAV-osok egyengetik útjaikat, M. Zsolt felesége NAV alkalmazott, ő szállítja az információkat”

Feljelentés és vallomás a hatóságoknak

K. Attila vallomásában – amit a Budapesti Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Osztályának címzett – közel húsz céget sorol fel, amelyek érintettek voltak a csalásban. Amiket leírt, azok megfelelnek a nyilvános cégadatoknak.

Az általa fővállalkozóként emlegetett cégeknek milliárdos árbevétele volt, az alvállalkozóként említett cégek többsége pedig szerepel a NAV 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezők listáján.

A vállalkozások nagy része már megszűnt, vagy épp megszűnőben van, közülük többet valóban külföldi állampolgárok nevére írattak.

A súlyos bűncselekmények kiteregetése miatt K. Attila rettegésben élt. Attól tartott, hogy megtorolják rajta, hogy köpött a hatóságoknak, illetve azt is, hogy lelépett 62 millió forinttal.

A férfi verziója szerint ugyanakkor ő nem tulajdonította el ezt a pénzt. Elmondása szerint 2011. november elején vette fel az összeget az egyik szlovákiai OTP-fiókból. A terv az volt, hogy K. Tibor a bank előtt fogja várni, de a férfi sehol nem volt.

Ezután a pénzből 22 milliót átadott a cégcsoport egyik könyvelőjének, a többit pedig az egyik irodába vitte, ahonnan aztán azt ellopták. K. felhozta, hogy ellene folyó eljárás anyagában megtalálható az a rendőrségi irat, amely a betörésről készült.

A férfi a pénz felvétele és elszállítása után Kaposváron bujkált. Mint elmesélte, fenyegetéseket kapott, olyan üzeneteket küldözgettek neki, hogy vége az életének.

„Senki nem segített az ismerőseim közül, idegenek ajánlottak fel segítséget, taxival közlekedtem és autóbusszal, nem tartottam kapcsolatot senkivel, mert tudtam akkor nekik is annyi. A telefont először szétszedtem, majd egy kukába dobtam, és megkezdődött a hajtóvadászatom. Már rég ki akartam szállni az egészből, de nem hagyták, arról nem beszélve, hogy bosszút esküdtek, ezért nincs családom, inkább elhagytam őket, mint hogy a 4 hetes fiamat elrabolják.”

K. Attila úgy vélte, hogy a bűnszervezet intézte el, hogy a körözést kiadják ellene. Ám mivel az elsőfokú, három év letöltendő szabadságvesztésről szóló ítéletet is a távollétében hozták meg, inkább arról lehet szó, hogy mivel nem jelent meg az idézésekre, kiadták vele szemben az elfogatóparancsot.

A bujkáló férfit végül 2013 szeptemberében fogták el Kaposváron. A kapos.hu cikke szerint kilenc elfogatóparancs volt érvényben ellene, és hamis szlovén személyivel és parókával álcázva bujkált a rendőrök elől.

Az ügyészségnek azt írta a férfi, hogy szeretné igazolni magát, de nem bízik a rendőrségben, mert Sz. Ferenctől tudja, hogy két rendőrtisztnek havonta egy-egy millió forintot fizettek. Viszont ügyvéden keresztül megkereste azt az adóhivatali nyomozót, akinek állítása szerint 2007 óta segített. Ez a pénzügyőr tiszt először az ügyészséghez való fordulást javasolta, majd később eltanácsolta ettől.

A férfi meggyőződése, ahogy beadványaiban és a videóinterjúnkban is megemlíti, hogy a vagyonvédelemmel és takarítással foglalkozó társaság, a T.O.M. Controll állhat büntetőügye megindulása mögött.

TOM Clear, T.O.M. Controll 2001., M.O.T. Controll

A felszámolás alatt lévő TOM Clear Zrt. 2007-ben, majd 2012 év végétől ismét szerepelt az adóhatóság 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezők listáján – az Opten céginformációs rendszer adatai alapján.

A cég 2012-ben került végelszámolás alá – előtte nem sokkal határozták el a megszűnést, 2015 nyarán pedig a felszámolás is megindult a társasággal szemben.

A cégnyilvántartás tartalmazza azt is, hogy 2011. október 11-én biztonsági intézkedést tett a vállalkozással szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága. Továbbá a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség is büntetőjogi intézkedéssel élt. Ezt 2012. január elején tették meg és 2014. február 19-én vonták vissza. Ezek mellett több végrehajtást is indítottak a társasággal szemben.

Az ügyszám alapján az Átlátszó megkereste a főügyészséget. Annak szóvivője, Schmidt Gábor azt a tájékoztatást adta, hogy a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség

„…az illetékes cégbíróság felé jelzéssel élt jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés lehetőségéről. A főügyészség az ügyben 2014. január 23-án vádat emelt a Kecskeméti Törvényszéknél. Mivel az előzőekben írt cég a vádiratban nem volt érintett, a jelzés feloldására került sor, melyet a cégnyilvántartás adatai is tükröznek.”

A vádirat összegzése szerint egy 38 éves szegedi férfi és 40 társa bűnszervezetet alkotva 2006-tól kezdve Kiskunhalason és környékén egy „számlagyárat” hoztak létre és működtettek, amivel a költségvetésnek 413 millió forint kárt okoztak.

A TOM Clear Zrt. kiválással jött létre a T.O.M. Controll 2001. Zrt-ből 2009-ben. Ezt követően 2013. 09. 10-én a T.O.M. Controll 2001-ből kivált a M.O.T. Controll Magyarország Zrt. Mindkét cég székhelye ugyanazon az óbudai címen található.

A T.O.M Controll 2001. Zrt nettó árbevétele 2011-től minden évben kétmilliárd forint felett volt, ám 2014-ben ennél is jobban teljesítettek, mert hárommilliárd fölé mentek. Így a mérleg szerinti eredményük a 2013-as 39,9 millió forinthoz képest 62 millióra nőtt. A M.O.T. Controll Magyarország 2014-ben 2,5 millió, 2015-ben pedig 1,4 millió forint nettó árbevételt ért el.

A T.O.M Controll 2001. Zrt-nél is jól látható a cégnyilvántartásban, hogy valamilyen eljárás érintettje lehet, ugyanis szintén szerepel az adatok között, hogy büntetőjogi intézkedéssel élt a Fővárosi Főügyészség Kiemelt és Gazdasági Ügyek Osztálya.

A testület szóvivője, Bagoly Bettina az Átlátszó megkeresésére közölte, hogy költségvetési csalás gyanúja miatt büntetőeljárást folytat a Nemzeti Adó-és Vámhivatal. Hozzátette, hogy a nyomozás jelenlegi határideje 2016. augusztus 3., ami szükség esetén meghosszabbítható.

Csikász Brigitta

Videóinterjú: Rádi Antónia – Halász Áron

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.