Egyelőre nincs büntetőjogi felelőse annak, hogy több milliárd forintos adócsalás történt az eredetiségvizsgálatot támogató informatikai rendszernek szállító Eclipse Zrt-nél és a vele kapcsolatban álló cégeknél. Márciusban ítéletet hirdetett volna a Fővárosi Törvényszék – immár megismételt eljárásban –, de ez elmaradt. A 2013-as elsőfokú ítéletben bizonyítottság hiányában minden vádlottat felmentettek. A vádlottak sora nem teljes: köztük lenne a strómanként számon tartott volt MTK-s focista, Katzenbach Imre is, de neki évekkel ezelőtt nyoma veszett. Cikksorozatot indítunk eltűnt strómanokról, első rész.
„Életveszélyesen megfenyegettek, meg akarnak öletni! Ezekkel keresték meg a feleségem és üzenték általa… több esetben üzentek, hogy eltesznek láb alól.”
Többek között ezt tartalmazza az Átlátszó birtokában lévő, 2009-es keltezésű levél, amelyet a milliárdos adócsalási ügybe keveredett Eclipse Zrt. strómanjának tartott Katzenbach Imre utolsó segélykiáltásaként adtak át a szerkesztőség munkatársának évekkel ezelőtt. Természetesen ennyi idő távlatából nehéz lenne bizonyítani, hogy valóban a volt focista vetette papírra a sorokat, amelyek részletesen tartalmazzák, hogy miként használták ki. Kívülálló azonban nem tudta volna felvázolni azokat a céges viszonyokat, sőt emberi kapcsolatokat, amelyeket Katzenbach Imre részletesen kifejtett.
A levélről a férfi testvére tanúvallomásában azt mondta – az ugyancsak birtokunkban lévő első fokú bírósági ítélet szerint –, hogy tudott róla és hogy a focista apósa juttatta el a nyomozó hatóságnak. Azt viszont nem tudta alátámasztani, hogy a levél valóban testvérétől származott-e.
Katzenbach Imre sportpályafutása
Az MTK-VM csapatában mutatkozott az élvonalban 1983. március 3-án a Nyíregyháza ellen, ahol 1–1-es döntetlen született. 1983 és 1990 között 150 élvonalbeli bajnoki mérkőzésen szerepelt kék-fehér színekben és tíz gólt szerzett. Tagja volt az 1986–87-es idényben bajnokságot nyert csapatnak. 1990 és 1996 között Görögországban játszott. Az 1996–97-es idényben ismét az MTK játékosa volt és így tagja lett a bajnok és magyar kupa-győztes csapatnak. (Forrás: Wikipedia)
Az Eclipse-botrány lassan elfelejtődik, bár a büntetőeljárás még nem ért véget: jelenleg a bíróság előtt az ügy, jogerős ítélet, így bármiféle következmény, még nincs. A Fővárosi Törvényszék másodjára fut neki az eljárásnak. Most február végén kiadtak egy közleményt, amely szerint az adócsalás miatt zajló büntetőeljárásban a Fővárosi Főügyészség újabb vádiratot nyújtott be. A vádhatóság szerint társasági adót is elcsaltak a vádlottak, ezért ebben is kérte a bizonyítási eljárást lefolytatását az ügyek egyesítésével. Az Átlátszót a bíróság arról tájékoztatta, hogy az eljárásokat egyesítették, így a két hónappal ezelőttre tervezett ítélethirdetés elmaradt.
Jelenleg itt tart az ügy, amelyről a nyilvánosság 2010 márciusában értesült. Akkor jelentette be a Fővárosi Főügyészség, hogy a gépjárművek kötelező eredetiségvizsgálatának informatikai rendszerét kiépítő vállalkozás, az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. vezetői és segítői fiktív számlákkal és pénzügyi műveletekkel áfa- és társaságiadó-fizetési kötelezettség alól bújtak ki.
A nyomozást végző vám- és pénzügyőrség – ma Nemzeti Adó és Vámhivatal – sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a cég 2007 és 2009 között összesen 8,1 milliárd forint értékű állami megbízást nyert el közbeszerzési pályázatokon. A nemzetbiztonsági okok miatt hirdetmény nélküli eljárások során elnyert munkák ellenértéke után az Eclipse Zrt. nem fizetett adót. A cégnél mintegy kétmilliárd forintos adóhiányt és 7,5 milliárd forint értékű fiktív számlázást állapított meg a pénzügyőrség. A zrt-vel üzleti kapcsolatban lévő társaságoknál még egymilliárd forint értékű adócsalást tártak fel a pénzügyőr nyomozók.
Szerintük a vállalkozás illetékesei a tenderek révén megszerzett összegeket továbbutalták a valódi tevékenységet nem végző – és fiktív számlákat kiállító – beszállító cégeknek, leginkább építőipari társaságoknak. Majd azokat felhasználva az Eclipse-nél az adófizetési kötelezettséget szinte a nullára vitték le. A hatóság arra jutott, hogy az eltüntetett milliárdokat végül készpénzben vették ki különböző bankfiókokban. Utoljára, 2009 októberében, a már említett Katzenbach Imre tett így, ám miután félmilliárdot zsebre tett egy XVII. kerületi OTP-fiókban, eltűnt.
Korábbi cikkeink pórul járt strómanokról
Egymilliárd forint táskában – leülte a büntetését, és most kitálal a stróman
MagyarLeaks: Korrupt rendőrök fedezték a járulékcsaló bűnszervezetet?
Minderről a volt futballista is írt a már említett levélben: „Az ő irányítása alatt lettem ezekben az években több cég vezetője. Ezeket a cégeket … kezelte: számlák, munkák, szerződések, pénzek mozgása. Persze a hivatásos ügyeket, pl. APEH nyilatkozat, én végeztem. Úgy zajlott, hogy a kijelölt nap előtt tájékoztatott az eseményekről. Sajnos. Azt sem tudtam, mit kell sokszor mondanom, de az utóbbi években belejöttem a nyilatkozatokba, mert olyan sok volt.”
„2009. 4. 8-án azonban tudomásom nélkül megváltoztatták a … Kft. ügyvezetőjének a személyét… Aláírásomat is meghamisították, mert a hivatalos papírokat az aláírásommal kellett volna ellátni az ügyvéd jelenlétében… Feketelistás lettem az APEH-nál. A … Kft. volt a csúcs, hiszen az APEH rátette a kezét túlszámlázás miatt. Beletettük a pénzünket és elbuktuk. … kapzsisága miatt. Rátette a lakásomra az APEH a tartozást, amit el is veszítek.”
Majd a pénzmozgások ismertetésével folytatta Katzenbech Imre a levelét. „Nagy összegű pénzek érkeztek …, … és … cégeitől egyre több alkalommal.” A volt sportoló megkapta a pontos instrukciókat arra vonatkozóan, hogy amikor az adóhivatalba kellett mennie ellenőrzésre, akkor pontosan mit mondjon. „A számlákat legyártották a könyvelésben, szerződésekkel, megállapodásokkal együtt. Persze, amikor az APEH szimatot kapott, nem egyeztek a nyilatkozatok, pánik alakult ki.”
A nyomozó hatóság emberei úgy találták, hogy az ügyletekben érintett mintegy vállalkozásoknál három év alatt nem csak jelentős adóhiány keletkezett, hanem 10 milliárd forintos pénzmosás is történt.
„Ezeket a pénzeket a … OTP-ben vették fel és levették a busás hasznot, a többit vitték …-nek, …-nek és …-nak. Közben lehetett érezni a nagy költekezést. Vásároltak földeket vadászterületeket, építkeztek, drága autókat üzemeltettek” – jegyezte meg Katzenbach Imre. Az eljárás során megtartott házkutatás során a nyomozók a dokumentumok mellett 9 luxus gépkocsit, valamint 30 millió forint értékű valutát és forintot foglaltak le. Emellett a gyanúsítottak és érintett cégek bankszámláin 52 millió forintot zároltak.
Bekavart a zömökös-szilvásys kémügy
Az Eclipse-szel összejátszó cégek a hatóság szerint két, egymástól elkülöníthető gazdasági csoportba tartoztak. Az egyik élén a Zömök Kft. állt, amely idősebb Püski Lászlóhoz tartozott, a másik cégcsoport meghatározó alakja Ardai Barnabás volt, aki a repülőteret üzemeltető Budapest Airport biztonságtechnikai osztályvezetője volt. A Zömökre az egyik vádlott vallomása szerint azért volt szükség, mert nem mindig volt elegendő az Eclipse Zrt. kapacitása.
A Zömök Biztonságtechnikai Kft. egyik tulajdonosa révén belekerült 2011-ben a volt nemzetbiztonsági főigazgatókhoz és az egykori titokminiszterhez, Szilvásy Györgyhöz kapcsolódó kémügybe is, igaz, abban az ügyben azóta a bíróság nem jogerősen felmentette.
Mint a hvg.hu 2010-ben megírta, Katzenbach Imre még a kilencvenes években ismerkedett meg az egyik vádlottal, Ardai Barnabással, aki az Eclipse Zrt. egyik vezetője volt. Általa jutott tisztségekhez néhány Ardaihoz köthető cégben.
És mit vallott Ardai Barnabás ezeknek a cégeknek a működéséről az eljárás során? Szinte semmit. Az ítéletben a Fővárosi Törvényszék bírája megjegyezte, hogy a férfi „nem tudott nyilatkozni arról sem, hogy cégei az Eclipse Zrt felé pontosan milyen munkákat végeztek el.”
Érdemes felidézni az ügyben szereplők kapcsolatrendszerét.
Az Eclipse Zrt. 2007-ben elnyert egy 7 milliárd forint értékű, nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva titkosított közbeszerzést a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál (NKH). A szervezet stratégiai főigazgatója Eiselt György volt, aki az első Orbán-kormány idején, Pintér Sándor belügyminisztersége alatt, 1998 és 2002 között a tárca helyettes államtitkáraként dolgozott.
2009-ben szintén az Eclipse nyerte el az NKH által eredetiségvizsgálat informatikai rendszerének kidolgozására kiírt pályázatát. Előtte nem sokkal Eiselt György egy luxusautót kapott használatra a társaságtól. Erre akkor derült fény, amikor a volt NKH-s már ismét államtitkár-helyettes volt a BM-ben; az ügy miatt aztán kénytelen volt lemondani a posztjáról.
További érdekes személyi szála az ügynek, hogy az Eclipse-nél dolgozott az eredetiségvizsgáló szoftver projektvezetőjeként Pintér Sándor belügyminiszter egyik lánya, aki éppen a büntetőeljárás megindulása előtt jött el a cégtől. Pintér Hajnalkát a hatóság nem hallgatta meg az eljárás során.
Erről Pintér Sándor egy, a Figyelőnek 2011-ben adott interjúban azt mondta, ha a lánya és Eiselt György nem dolgozott volna a cégnél, akkor ez egy sima adócsalási ügy lett volna. Szerinte lánya „csak megbízható, feddhetetlen cégnél” akart elhelyezkedni, ezért választotta a Nemzetbiztonsági Hivatal által bevizsgált Eclipse-et, amellyel szemben kirakatügynek tartja az eljárást.
Amely annyiban még pikánsabbá vált Pintér Sándor kapcsolatai miatt, hogy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) eredetiségvizsgáló szoftvert rendelt meg az Eclipse-től ötmilliárd forintért 2009 év végén. Mindezt úgy tette, hogy felmondta a szintén ezzel foglalkozó cégek még érvényben lévő szerződéseit. A hivatal vezetője, Ignácz István korábban Pest megyében, majd Szabolcs-Szatmár-Beregben volt rendőrfőkapitány Pintér Sándor első belügyminisztersége idején.
A KEKKH által megrendelt, 2010-ben elindult szoftverrel kapcsolatban kiderült, hogy nem sokat dolgoztak vele: használati útmutatója azonos volt a 2007-ben készült programéval. Emiatt tettek feljelentést a hatóságnál és ezt követően indult el a nyomozás.
A majd két éven át tartó nyomozás után a Fővárosi Főügyészség 2012. január elején nyújtotta be a vádiratot a bíróságra az Eclipse vezetőjével és 11 társával szemben adóbevételt különösen nagy mértéket meghaladó mértékben csökkentő, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett adócsalás, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt.
Érdekes, hogy a cég által elkövetett adócsalás értéke itt már „csak” 1,3 milliárd forint lett.
Aztán a Fővárosi Törvényszék még ezt sem látta igazoltnak: a vádemelés után egy évvel, 2013 januárjában bizonyítottság hiányában minden vádlottat felmentett. Az első fokú ítélet szerint a bíróságnak nem feladata a vádat alátámasztó bizonyítékok felkutatása. Minden, az ügyészség által beszerezni indítványozott bizonyítékot megvizsgáltak, de ez nem volt elegendő a bűnösség kimondásához.
Lehallgatási jegyzőkönyvekről blogoltak
Pedig lehallgatási jegyzőkönyvek is rendelkezésre álltak. A nyilvánosság erről egy bennfentesnek tűnő, ám anonim blogger jóvoltából szerzett tudomást, akit az Átlátszó által cikksorozatban tárgyalt legújabb kémügy érintettjeihez köthetőnek tartanak. Az egyik ilyen blogra feltöltötték az Eclipse-ügy lehallgatási jegyzőkönyveinek tűnő dokumentumait is, amelyekben Pintér Sándor lánya is szerepelt.
Az Eclipse-ügy hátteréhez érdemes ismét megemlíteni, hogy az Eclipse 2003-ban való megalakulása után elnyerte az eredetiségvizsgálathoz szükséges szoftver elkészítését, amelyért mintegy 5 milliárd forintot söpörhetett be. További közbeszerzéseket is elnyert a cég, így részt vettek a biometrikus útlevelek kialakításában, valamint készítettek szoftvert a Budapest Airport Zrt-nek is. Az Index számításai szerint a cég nagyjából húszmilliárd forintra tehetett szert.
Az Eclipse részvényesei nem akárkik voltak. Egyikük, a cég vezérigazgatójaként is tevékenykedett Deák Endre neve még a kilencvenes évek végén vált ismertté a becsődölt brókerház, a LaSalle Értékpapír-forgalmazó Kft. révén, amelynek a vezetője volt. A férfi egy másik vállalkozásban, az Eclipse Asset Managementben is érdekelt volt, mégpedig nem mással, mint Hevesi Tóth Ferenccel, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egykori vezetőjével.
Deák Endre a Fővárosi Törvényszék 2013-as ítélete szerint azt állította, hogy az Eclipse Zrt-nek volt olyan vállalkozása, amelyet a vádhatóság sem kifogásolt: a LaSalle Informatikai Kft., amely szintén szoftverfejlesztéssel foglalkozott. A cég székhelye a XIV. kerületben, az Angol utca 77-ben található, éppen ott, ahol a belügyminiszter egykori vállalkozása, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. is működik.
A LaSalle Kft-ben a céginformációs rendszer adatai alapján tulajdonos volt 2011-2012-ben az Eclipse Zrt. is. Most pedig Vécsey Róbert és az V. kerületi ingatlanügyekben felbukkanó Fintha-Nagy Ádám ügyvéd érdekeltsége. Ott az OS17 Kft. jutott szerephez ingatlan-értékesítésekben. Ebben a vállalkozásban benne volt Kádár Hajnalka is, aki a LaSalle ügyvezetőjeként is dolgozott egy ideig.
A LaSalle Kft. és az Eclipse Zrt. között további kapcsolatot mutat Sívó Gábor személye is, aki jelenleg mind két társaságot vezeti. Az Eclipse felügyelőbizottságnak a botrány kirobbanása után nem sokkal, 2010 júniusában lett tagja Fintha-Nagy Ádám.
A cégvezető a nyomozás során megállapítottakhoz képest teljesen rendben lévőnek tartotta az Eclipse dolgait. Mint elmondta, 2010 márciusában 5,3 milliárd forintnyi befogadott teljesítési igazolása volt az Eclipse-nek a megrendelőitől, amelyeknek ellenértéke még nem folyt be, ám az alvállalkozókat „előfinanszírozták”, azaz részükre a teljesített munkák nagy részét annak ellenére kifizették, hogy ők maguk a megrendelőktől még nem kapták meg ezek összegét.
A vádlottak között nincs ott Katzenbach Imre, az egykori MTK-s labdarúgó, aki az elmúlt évek során sem került elő. Az a hír járta már 2010-ben is, hogy elképzelhető, hogy meghalt. Persze a felvett félmilliárd forinttal a zsebében külföldre is menekülhetett. Az Átlátszónak Katzenbach egyik ismerőse azt mondta, hogy a férfi az eltűnése előtti időben rettegésben élt, és nagyon féltette a családját.
Csikász Brigitta
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
A Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal újabb tenderét húzták be Balásy Gyula cégei, de az nem nyilvános, hogy mennyi közpénzt kapnak.
Varga Judit volt férje, Magyar Péter bombát robbantott azzal, hogy azt mondta: a Diákhitel Központ kommunikációs szerződési túlárazottak voltak.
Bár az EKEIDR lincence ingyenes, több száz állami cégnek saját forrásból kell állnia a bevezetésével és fenntartásával járó költségeket.
A Gyenes Resort Kft.-nek mindig csak annyi bevétele volt, amennyi bérleti díjat a pénzügyminiszter családja fizetett egy évben.
