Ismerős tettesek? Ügyek, pénzek és szereplők a Budapesti Ügyvédi Kamara körüli botrányban

Az elnök korábbi bizalmas munkatársa cégével szerződött a Budapesti Ügyvédi Kamara vállalkozása, amelyben az elnök régi ismerősének fia az ügyvezető – de nem ezért nyomoz a rendőrség, hanem azt vizsgálja, hogy a kamara a tagság pénzét célszerűen használta-e fel. Eközben Fidesz-közelinek mondott, de valójában a Fideszen belüli törésvonalakat is tükröző csapat sürgölődése nyomán jelenleg van is elnöke a Kamarának, meg nincs is. A helyzet rendezésére ötpártilag elfogadott  jogszabály nem ír elő határidőt az ex-lex állapot megszüntetésére, mindenesetre már három párhuzamos bírósági eljárásban próbálják a szereplők az igazukat érvényesíteni.

„Fenntartjuk a 140 éves önkormányzatiságot” – ezt Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke mondta az Átlátszónak, magyarázva a múlt heti elnökségi határozatot, amelyben a Győr-Moson-Sopron megyei kamara elnökét bízták meg a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnöki teendőinek ellátásával. Réti Lászlót, a BÜK tavaly újraválasztott elnökét ezek szerint kiskorúsították – ám ez nem függ össze azzal, hogy az általa szignált szerződések miatt hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda. Vagy mégis? – ennek jártunk utána.

Jogászberkekben alig tudják elhinni, hogy hamarosan felügyeleti biztos kerülhet a BÜK élére – bár az intézmény szerepel az ügyvédi törvényben, nem gondolták, hogy egyszer be is kell majd vezetni. Pedig Trócsányi László igazságügyminiszter keresetben kérte a Fővárosi Törvényszéket, nevezze ki jelöltjét. Hogy kicsoda az illető, kérdeztük Bánátit, de csak annyit árult el, budapesti ügyvéd, aki nem visel tisztséget a BÜK-ben, és jelölt sem volt a legutóbbi tisztújításon.

Lehet hőkölni, hogy a NER államosítja az ügyvédi kamarát, de a helyzet ennél bonyolultabb. Egy, a Fidesztől kétségtelenül nem túl távoli csapat, az úgynevezett Ügyvédi Összefogás 2014 hatalomátvételre készült a tavalyi kamarai tisztújításon, de jelöltjeik rendre alulmaradtak.

Giró-Szász, Martonyi – illusztris nevek szerepeltek az összefogásos jelöltek között (Giró-Szász János a volt kormányszóvivő unokatestvére, Martonyi Zoltán a korábbi külügyminiszter fia), de indultak a közmegbízásokkal tömött Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda frontemberei, a kormánypárti városok közműcégeiben ügyködő Szabó Iván, továbbá a korábbi igazságügyi közigazgatási államtitkár, Gál András Levente irodatársa, Bendzsel-Varga Katalin.

A vesztes csapat eljárási szabálytalanságokra hivatkozva megtámadta az eredményt a bíróságon: a nemrégiben megszületett jogerős ítélet megsemmisítette a tavalyi tisztújítást.

De mi történjék a következő választásig? – kezdtek jogászkodni a jogászok. A kamarai “hivatalos” álláspont az volt, hogy addig vinné az ügyeket a jelenlegi vezetés, lévén a törvény szerint mandátumuk a következő tisztújításig tart, ebbe azonban az Összefogás nem ment bele, s Trócsányi állásfoglalását kérte.

Közben ötpárti konszenzussal, nyilvánvalóan kifejezetten a mostani budapesti balhéra írt javaslattal módosította a T. Ház az ügyvédi törvényt, miszerint hasonló interregnumok idején a Magyar Ügyvédi Kamara köteles átmeneti vezetőt jelölni – ez lesz a múlt szerdán kiszemelt győri Havasi Dezső. Ő azonban nem a tisztújításig, hanem csak addig viszi a boltot, amíg a bíróság nem dönt Trócsányi felügyeleti biztosáról.

A sztárügyvéd nehéz napjai

Réti László az ítélettel megsemmisített mandátumú elnök szintén az ügyvédvilág nagyvada, irodája a PriceWaterhouseCoopers (PWC) nemzetközi könyvvizsgáló magyarországi jogi partnere. Mégis nehéz napok járnak rá, és nemcsak a tisztújítás körüli ügyek miatt.

A BÜK főtikára, Papp Géza idén márciusban feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen Réti és Takács Dániel, a BÜK-tulajdonú JogTudorPlusz Ügyvédi Szolgáltató Kft. ügyvezetője ellen. A birtokunkban lévő feljelentés szerint az elnök és az ügyvezető a kamara számára fölösleges és előnytelen szerződéseket kötött, ezért a kamara tagságát százmilliót meghaladó vagyoni kár érte.

A kisebb tételek között szerepel a JogTudorPlusz és a TaxArt 2005 Kft. között 2013 végén kötött havi nettó 800 ezer forint díjazásról szóló tanácsadási szerződés. A szerződést két hónap múlva felbontották, ekkortól viszont a maga a BÜK szerződött azonos tartalommal – igaz, “csak” nettó 600 ezer forintért – a TaxArttal. Információink szerint a BÜK egyébként – ezt a két hónapot leszámítva – 2010 óta, tehát Réti kamarai elnökké választása óta folyamatosan szerződésben állt TaxArttal.

A szerződés szerint a TaxArt ezért a díjazásért az alábbi területeken ad tanácsot a kamarának: általános üzletvezetés, szervezetfejlesztés, adóoptimalizálás, külső szervezetekkel való kapcsolattartás, külső könyvvezetés, de egyedi megbízás alapján a cégképviselet is feladata. Papp szerint a kamara számára ezek teljesen fölösleges tevékenységek: a BÜK gazdálkodási tevékenységet nem folytat, viszont saját 4 fős pénzügy pénzügyi apparátusa van.

Réti ezzel szemben ódákat zeng a cégről, az Átlátszó kérdésére írt válasza szerint például “az elnökség külön köszönetét nyilatkoztatta ki több közgyűlési jelentésében is. A cégtulajdonos-munkatárs felépítette a kamara modern számviteli rendszerét, folyamatosan végzi folyamatainak minőségbiztosítási jellegű fejlesztését, a pénzügyi folyamatok IT-támogatásának specifikálását, személyesen részt vesz a pénzügyi-gazdasági terület napi munkájában. 2009 és 2013 között kb. 100 milliós dologi költségcsökkentési programot valósított meg.”

Nyomozó lesz a talpán, aki igazságot tesz a két mondás alapján. Ugyanakkor felvethet némi összeférhetetlenségi aggályt, hogy a kamara részéről a teljesítéseket az a Wodzinsky Andrásné főkönyvelő igazolja, aki 2008-tól 2014 júliusáig tulajdonos volt a TaxArt-ban. (Wodzinskynét Réti vette fel a BÜK-höz nem sokkal azután, hogy felmondott az addigi főkönyvelő.)

A Taxart 21,9 millió forintos tavalyi árbevételének közel fele mindenesetre a kamarától (vagy cégétől) származott. A kft jelenleg a Hunyad-család érdekeltsége: Hunyad Ákosé, Hunyad Rékáé, illetve édesanyjuké, Hunyadné Szűts Veronikáé. Hunyadné 2001-2005-ben a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. pénzügyi igazgatója volt. Réti ügyvédi irodája, a Réti, Antall és Társai 2000 óta a PWC együttműködő irodája és partnere, két PWC-cégben Réti jelenleg is felügyelőbizottsági tag.

Papp Géza főtitkár tavalyi feljegyzése szerint Hunyadné 2010. év vége óta ad tanácsokat a kamarai elnöknek. “Hogy miről, előttem nem ismert, mivel azon részvételem nem biztosított” – írta Papp.

Réti maga sem titkolja az ismertséget, sőt, sajnálja, hogy Hunyadné a neki felkínált gazdasági vezetői állást nem fogadta el. Réti büszke rá és elégedett, hogy Hunyadné cége – egyébiránt a korábbi főtitkár és gazdasági vezető egyetértésével – a BÜK-nek dolgozik. Úgy véli, az efféle megbízás éppúgy bizalmi viszony, mint az ügyvéd vagy a fogorvos, ezért is nem pályáztattak annak idején.

Nem az ismeretlenségből érkezett a TaxArt-tal a kamara nevében szerződő BÜK-cég JogTudorPlus vezetője sem: Takács Dániel – aki a BÜK szolgáltatási igazgatója is – Takács Imrének, az Iparművészeti Múzeum volt főigazgatójának fia. Takács Imre 2006 és 2014 között vezette a múzeumot, Réti pedig 2004-től tíz éven át a múzeum baráti körének elnöke volt. Erre reagálva az elnök Takács Dániel könyvtáros-informatikus végzettségével indokolta alkalmazását, és azt hangsúlyozta, hogy a JogTudorPlus beszámolóját a BÜK közgyűlése hagyja jóvá.

Kicsit nyilvános szerződések

Más nagyságrend a kamara és az Opten, illetve a HVG-Orac Kft. közt létrejött szerződések ügye: a Kamara két évvel ezelőtt elindított Jogtudor programjához mintegy tucatnyi szerződés keretében összesen 488 millió forintért vásárolt a két cégtől, a HVG-Oractól és az Optentől jogi adatbázis-hozzáférést, CD-n és DVD-n jogi szakanyagokat, illetve szakkönyveket.

Papp főtitkár azt állítja, ezen beszerzések jelentős része – leginkább a lemezen vásárolt kommentárok, illetve a könyvek többsége – fölösleges volt. Réti ezzel szemben számos médianyilatkozatában érvelt azzal, hogy a kiadók az off-line termékeket “csomagban” adták az ügyvédek körében kétségtelenül nagy népszerűségnek örvendő online jogtárhoz – így az utóbbi előfizetése olcsóbb lett.

A szerződések teljes tartalma – a kamara elnöke és a szerződések 6.4/a pontja szerint – a BÜK-tagok számára nyilvános. A gyakorlatban a BÜK honlapjának zárt, csak a tagok számára hozzáférhető felületén csak az alapadatok találhatók, ráadásul a szerződések teljes értéke helyett gyakran csak a beszerzett termékek egységára. Így az egyszeri felhasználó számára az ott közölt adatokból nem egykönnyen derül ki, hogy pontosan mit és mennyiért vásárolt a kamara.

A BÜK elnöke azt mondja, a kamara első üzleti tapogatózása idején az online jogi adatbázisok tekintetében piacvezető Complex-szel (Wolters Kluwer Kft.) és az Opten Kft-vel tárgyaltak, majd bejelentkezett a HVG-Orac is – az állami tulajdonú Magyar Közlöny, Lap- és Könyvkiadóval eleve nem számoltak, mivel annak megítélésük szerint nem volt versenyképes minőségű szolgáltatása. Viszont az elnök elmondása alapján a gyengébb pozícióból induló HVG-Orac Kiadót a kamara igyekezett versenyben tartani, mondván, ha nem csak kétszereplős marad a piac, erősebb lesz a kamara alkupozíciója.

A tárgyalási folyamat eredményeképp a kamara 2013 márciusában két szerződést kötött (a szerződéseket a kamara elnöke bocsájtotta rendelkezésünkre): a HVG-Orac-kal évi 21 ezer forintos egységáron minimum 2000 felhasználó számára a Jogkódex Prémium-csomagra, az Optennel 45 ezer forintos egységáron ugyancsak kétezres kontigensre egy, a kamara számára összeállított csomagra. A szerződések egyértelműen csak az online szolgáltatásra vonatkoznak, és a szinte szó szerint megegyeznek.

A HVG-Orac jogtárának listaára évi 125 ezer forint, az Optené a szerződött tartalommal 210 ezer – vagyis mintegy 80 % árengedményt ért el kamara. Igaz, a HVG-Orac már négy előfizetésre is 35 % engedményt kínál.

A megállapodásokban a kamara mellett szerződő fél a Székház Kft., a BÜK és a Magyar Ügyvédi Kamara közös cége. A két szerződést egy hónappal később megszüntették, majd néhány napra rá újakat kötöttek – ekkor már nem a Székház Kft, hanem a BÜK saját cége, a szerződés aláírása előtt két nappal bejegyzett JogTudorPlusz Kft. a harmadik szerződő fél. A cég nevében Takács Dániel ügyvezető jegyzi a megállapodást.

Az új szerződések törzsszövege az online csomagok mellett megemlíti egyéb beszerzések lehetőségét is: „(…) az esetlegesen kapcsolódó könyvbeszerzések részleteit (…) a szerződés mellékletei és kiegészítései, vagy az azokkal azonos hatályú, más dokumentált iratváltások fogják tartalmazni.”

És valóban, a szerződés melléklete szerint a kamara és a JogTudor Plusz a 2000 online előfizetés mellé 24 kommentárt vásárol az Optentől lemezen, 5800 példányban. A birtokunkban lévő két számla alapján a kamara végül 5900 lemezt vett, összesen 57 millió forintért. A piaci árhoz képest itt is jelentős kedvezményt ért el a kamara – más kérdés, hogy a megvásárolt lemezek iránt mérsékelt érdeklődés mutatkozott.

A 2013. 03. 20-án aláírt alapszerződés megkötése után három héttel a kamara és cége új szerződést köt a HVG-ORAC-kal is: ezúttal kommentárokat vásároltak 5800 példányban 93 millióért, az online előfizetés mennyiségét pedig megháromszorozzák, 5800 felhasználóra szerződnek. A szerződésmódosítások révén a kamara tagjai akár mindkét szolgáltató csomagját elérhették.

 

 

Egy évvel később módosítják az alapszerződést is: 2014. február 19-én a kamara, illetve a JogTudorPlusz Kft immár 13 ezer előfizető számára vesz online hozzáférést a HVG-Orac-tól nettó 16 millióért. Ugyanazon a napon a JogTudorPlusz 93,3 millióért 11 ezer példányban megvásárolja újra az egy évvel korábban vásárolt kommentárokat – igaz, Réti elnök szerint azok frissített változatáról van szó, de ez a szerződés szövegéből nem derül ki: a címek és a szerzők szóról-szóra megegyeznek.

Tegyük hozzá, a vásárlás pillanatában az első szállítmányból még mintegy 3000 darab van készleten a BÜK-nél.

Két hónappal a megkötése után, 2013 júniusában módosítják az Optennel kötött szerződést is: az új megállapodás értelmében az Opten korlátlan hozzáférést biztosít a BÜK tagjainak a legdrágább csomagjához, cserébe a kamara vállalja, hogy vásárol egyéb tartalmakat is, és egy év alatt összesen minimum 154 milliót költ el az Optennél. Ezt a keretjellegű kontraktust egy évvel később pontosítják: e szerint a kamara 114 millióért kap 6000 online-hozzáférést, 50 millióért pedig 6000 nyomtatott Ptk-szöveget és kommentárt.

A tucatnyi szerződés végeredményeképp 2014 nyarára a Kamara 19 ezer online jogiadatbázis-előfizetéssel rendelkezik, az ingyenes hozzáférés lehetőségét kiterjesztik az alkalmazott ügyvédekre és a jelöltekre is. Eddig a pillanatig kamara a HVG-ORAC-tól két részletben 186 millió forintért vásárol 17 ezer lemezt kommentárokkal – a felhasználók körében mérsékleten kurrens lemezek egyharmada esetében lényegében ugyanazzal a tartalommal.

Beszállítók a tutiban

A HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. nem sokkal a szerződéskötés után ment át tulajdonosváltozáson, mind közvetlen, mind közvetett értelemben.

A HVG-t megjelentető HVG Kiadó Zrt.-nek 2000 óta nincsen érdekeltsége a HVG-Orac-ban, de azt nem lehet mondani, hogy távol állna egymástól a két vállalkozás. A HVG-Orac tavaly májusig 50-50 százalékban a brit hátterű osztrák LexisNexis Verlag ARD Orac GmbH, illetve a budapesti CD Press Kft. tulajdona volt, a bécsi cég 2014. május 12.-én adta át üzletrészét a CD Press-nek. Pár héttel korábban a CD-Press tulajdoni arányai is megváltoztak egy tőkeemelés révén, ekkor lett a hetilap kiadójában vezérigazgató és közvetetten szintén legerősebb tulajdonos Szauer Péteré a számottevően fő üzletrész (ami meghatározó maradt egy idén augusztusi tőkeleszállítás után is).

A CD Press addigi (2011-2013-ban kimutatott) vesztesége 2014 végére 78,7 milliós nyereségbe fordult. Az ügyvédi kamarai beszállító HVG-Orac pedig tavaly (a kamarai szerződés előtti utolsó, 2012-es forgalomnál 180 millió forinttal magasabb) 590 milliós árbevétel mellett 23,4 milliós eredményt és ugyanannyi osztalékot fialt a tulajdonos CD Pressnek.

A budapesti Tóth-család érdekeltségében álló Opten évek óta milliárd feletti, és egyre növekvő árbevételt produkál, 2013-ban és 2014-ben is 200 millió forint osztalékot könyvelhettek el a tulajdonosok.

Itt mindenki fideszes?

Papp főtitkár mind az elnököt, mind a kamara Ellenőrző Bizottságát megkereste a kifogásaival, illetve a vita az ügyekről jelentős részben a BÜK nyilvánossága előtt folyt, illetve folyik most is – furcsa mód egyébként a tagság szinte teljes érdektelensége mellett. Legalábbis az általunk megkérdezett vagy féltucat budapesti ügyvéd a vállát vonogatta, amikor a botrányokról érdeklődtünk.

Holott koránt sem érdektelen, hogy a BÜK-vezetés határozatai érvényesek vagy sem, ad absurdum ügyvédnek számít-e például, akit felvettek a kamarába, netán meg kell ismételni minden tárgyalást, amelyen részt vettek, újra szerkeszteni minden okiratot stb. De ha nem is a hatalomról, “csak” pénzről van szó, akkor sem kicsi a tét: 5500 budapesti ügyvéd (az országos létszám fele) fizet évente 108 ezer, összesen csaknem 600 millió forint tagdíjat.

A kamara elnöke elleni feljelentés, illetve a tavalyi tisztújító közgyűlés határozatainak jogerős megsemmisítése mégis egyre inkább politikai játszmaként kezd föltűnni. „A jelek szerint a Budapesti Ügyvédi Kamara egyre súlyosabb erkölcsi és jogi válságba süllyed.” – írta például nemrég a Magyar Nemzet. Ezt az értelmezést támogatják Réti elnök egyes megnyilatkozásai is: „(…) több jel mutat arra, hogy a fővárosi ügyvédek független demokratikus köztestülete ellen különböző csoportok, személyek összehangolt támadást intéztek” – írja pár héttel ezelőtti közleményében.

Réti értelemszerűen az Ügyvédi Összefogás nevű csoportra céloz – a csoport azon melegében vissza is utasította az elnök állítását. „Papp a legutóbbi kamarai választáson a kamara irányításának megszerzésével próbálkozó kormányközeli ügyvédek nevével fémjelzett Ügyvédi Összefogás előretolt hadoszlopa.” – így egy másik Réti-nyilatkozat.

Kérdés, valóban a pártállam nyomulását kell-e látnunk a két ügy mögött?

Egyrészt nehéz lenne azt mondani, hogy a Rétit támadó csoport különösen távol áll a kormánytól – ebből viszont nem feltétlenül következik, hogy kormánymegbízatással nyomulnak. Az igazságügyi vezetésben otthonosan forgó forrásaink szerint például kifejezetten kínos volt a decens szakmához méltatlannak tűnő, például utcai hengerplakátokon is folytatott tavalyi kampány.

“Nem álltunk mögöttük, igaz, főképp az ügyvédi függetlenség, de részben a nyilvánvaló kötődések miatt nyíltan ellenük sem fordulhattunk” – mondják a NER igazságügyi szakpolitikusaihoz közel álló informátoraink.

Ugyanakkor a 2012-ben a magyar érdemrend tiszti keresztjével kitüntetett jelenlegi(?) elnökről(?) szintén nem mondható, hogy diszkriminálta vagy akárcsak mellőzte volna a kormányzat: 2013-ban például a Réti, Antall és Társai iroda 153 milliós megrendelést kapott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól, szerződtek 70 millióért a BKV-val, és 2014-ben Réti irodája egyike volt annak a hat ügyvédi irodának, amelyek egy 2,3 milliárdos keretszerződés alapján az államot képviselhették a bankokkal szemben a devizahiteles perekben.

A Miniszterelnökség honlapján fellelhető ügyvédi megbízási lista szerint 2014 márciusa és év vége között hatályos keretszerződésük “legfeljebb 60 millió forint” értékre szól, amiért szakértői anyagokat, állásfoglalásokat várt a kancellária.

Kapcsolat és tőke

A kilencvenes évek elején Réti az akkor állami tulajdonú, a médiában pártfinanszírozás-gyanúval többször illetett Magyar Hitel Bank Rt. igazgatóságát erősítette – akkoriban, amikor Töröcskei István a politikai jobboldalt stafírozgató, nemrégiben azonban kegyvesztetté vált bankár volt a vezérigazgató.

Töröcskei, illetve a vele a rendszerváltozást megelőző idők óta együtt mozgó Boros Imre (az első Orbán-kormány PHARE-minisztere) voltaképpen akár Réti mentorainak is tekinthetők. Egykori hitelbankos berkekben legalábbis úgy emlékeznek, ők ajánlották a fiatal ügyvédet a Magyarországon frissen megtelepedő és az MHB-nak is bedolgozó Coopers könyvvizsgáló budapesti főnökei figyelmébe (a Coopers többszöri nemzetközi fúzió nyomán lett PWC utóbb). Egykori MDF-közeli üzletemberek most azt mondták az Átlátszónak: a Boros-Töröcskei páros egy állomáshellyel korábban, a Kulturbank Rt.-ben ismerték meg Rétit (az osztrák-magyar tulajdonú Kulturbank 1990-ben Glatz Ferenc akkori kultuszminiszter ötlete nyomán jött létre Borosék menedzselése mellett).

A klasszikus jogi ügyeket Bálintfy Gábor, a Hír Televízió későbbi alapítója, ingatlanbefektető intézte, a Magyarországon negyven évig nem sűrűn alkalmazott tőzsdei tranzakciókhoz azonban fiatalabb jogászokat kerestek Borosék, s történetesen a kor két legbefolyásosabb politikusának gyermeke fémjelezte irodákat találták meg. Így került a képbe az ifjabb Antall-Réti páros (Antall György Réti cégtársa, a néhai miniszterelnök Antall József fia), valamint Boross Péter későbbi belügyminiszter-miniszterelnök lánya, Boross Ildikó irodája is a Kulturbank környékén.

Az MDF holdudvarában a kilencvenes évek elején ismertté vált, majd (legalábbis részben) Fidesz-közelbe átzsilipelt régi vágású háttérfigurák adják a Regionvest Zrt. derékhadát is, amelyet az 1993-as alapítástól fogva Entz Géza, az Antall-kormány kisebbségügyi államtitkára, a Határon Túli Magyarok Hivatala egykori vezetője irányít. Az igazgatóságban, illetve a felügyelő bizottságban olyan nagyágyúk fordultak meg, mint a vegyépszeres Nagy Elek, az első Orbán-kormány udvari sztrádaépítője, vagy a már emlegetett, utóbb ügynökváddal illetett Boros Imre, vagy Cséfalvay Zoltán, aki a kilencvenes évek elején jegybanki elnöki tanácsadó, 2010-2014-ben gazdasági minisztériumi államtitkár volt.

Réti viszonylag hamar, 1995-ben csatlakozott hozzájuk: előbb az igazgatóságot, majd idén márciusig az fb-t erősítette, utóbbi testületben helyet kapott Antall György is.

Mentorváltás?

A BÜK vezetését támadó Ügyvédi Összefogás csoportról sokszor elhangzott, hogy jelentősek a kormányzati bekötései – a csapat mégis inkább a Fidesz-belharc mostohagyerekei gyülekezetének tűnik.

Meghatározó személyiségük, Bártfai Beatrix, az egyébként annó Papcsák Ferenc volt zuglói polgármestert ügyvédbojtárként foglalkoztató Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda tagja – az iroda névadója, Bártfai volt férje, Sárhegyi Zoltán a Fidesz delegáltja a Nemzeti Választási Bizottságban. Sárhegyiék irodája – személyesen Bártfai Beatrix – képviselte a magyar államot a Sukoró-perben, egy másik irodával közösen kétmilliárd forintot meghaladó megbízási díjért, de korábban is milliárdos értékben nyertek el állami megbízásokat.

Lehet, hogy Sárhegyiék Simicska Lajos emberének számítottak, mint ezt sokan mondják – tény, hogy az Ügyvédi Összefogás 2014-es kampányplakátjai főleg pesti Simicska-féle Mahir-cityposteres oszlopokon jelentek meg. Ha ez így van, akkor ők is a kegyvesztettek táborát kell, hogy gyarapítsák.

Ennek ellentmondani látszik ugyanakkor, hogy ügyvédként ők bábáskodtak a Győri Tibor – Habony Árpád-duó által gründolt Modern Media Group (Lokál) megalapítása körül is: sokan éppen Győri támogatását sejtik a vele kiváló személyes kapcsolatban álló Bártfai mögött. Ha Sárhegyiék esetleg ki is faroltak Simicska mögül az oligarcha-háborúban, tény, hogy az Összefogás mindmáig jellemzően Simicska-újságokban hallatja a hangját.

A Giró-Szász család azonban minden, csak nem Simicskás – magyarázzák a NER-es kremlinológusok, akik szerint ha lehet, még kevésbé csoportosíthatók oda Martonyiék, miközben egyik famílíát sem ismerni a feltörekvő Habony-féle csapat lelkes híveiként sem.

Ráadásul a Völner Pál igazságügyi államtitkár által beterjesztett – a kamarai válság gordiuszi csomóját átvágó – törvénymódosítás sem éppen a két nyertes bírósági ítélet után magát már birtokon belül érezhető Összefogásnak kedvez: egyebek mellett a Fidesz-közeli nyomulástól tartó jogászoknak is időt enged a tisztújításra felkészülésre, hogy Bánátiék ideiglenes BÜK-elnököt jelölhettek.

Nem szokásos ügymenet

Akárhogy is van, az a szimplifikáló magyarázat, amit időnként a kamara elnöke is sejtet, miszerint személye és a köztestület függetlensége elleni politikai támadásról van szó, egy az egyben biztos nem állja meg a helyét. Nem mintha a politika nem örülne további befolyásnak, ellenkezőleg – csakhogy úgy fest, „a” politika ebben a történetben legalább két-három önjáró csoportocskát jelent.

A BÜK esete e tekintetben nem egyedi: „családon belüli erőszak” folyik például a TV2 megszerzése körül is.

Eközben Papp főtitkár feljelentése is különös utat járt be: a hatóságok úgy dobálták egymásnak, mint a forró krumplit. A főtitkár 2015. márciusi beadványát a Központi Nyomozó Főügyészség áttette a Fővárosi Főügyészségre, ez viszont elfogultságot jelentett be, így az ügy tovább utazott a Pest Megyei Főügyészségre, ahol is a Budakörnyéki Járási Ügyészséget jelölték ki az eljárás lefolytatására.

Feltűnő, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség áttételről rendelkező határozata folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatti feljelentésről beszél, noha a főtitkár feljelentése büntetőjogi szempontból nem minősíti az ügyleteket.

Az eljáró ügyész egy hónappal később – bűncselekmény hiánya miatt – elutasította a feljelentést. A főtitkár ezt megpanaszolta, elsősorban arra alapozva, hogy az ügyészség olyan állításokra és tényekre hivatkozva utasította el a feljelentést, melyek nem is szerepelnek abban. A Pest Megyei Főügyészség május 11-i határozata alaposnak találta a panaszt, és utasította a Budakörnyéki Ügyészséget a nyomozás lefolytatására.

A járási ügyészség egy héttel később kelt határozata a nyomozás lefolytatására a BRFK-t jelölte ki – jelenleg az NNI nyomoz ismeretlen tettes ellen, de információink szerint április óta mindössze annyi történt, hogy a főtitkárt kétszer meghallgatták.

Rádi Antónia – Becker András

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon. Tudnivalók itt.