Hernádi Zsolt Mol-vezérnek nincs felmentő ítélete a tízmillió eurós nemzetközi vesztegetési ügyben

Mégsincs felmentő ítélet Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának ügyében – ez derül ki a bíróság honlapján közzétett jogerős ítélet szerint. Az irat ugyan anonimizált, de teljesen egyértelmű, hogy Hernádi Zsolt ügyével kapcsolatos. A verdikt kimondja, hogy a pótmagánvádló nem sértettje a vád tárgyává tett cselekménynek, így érdemben nem foglalhat állást a bíróság arról, hogy Hernádi bűnös-e vagy sem. Szakértők szerint a felmentő ítélet azért lett volna fontos a Mol-vezér számára, mert akkor más (akár horvát) bíróság többet nem járhatott volna el az ügyben.

Jogerős Hernádi felmentő ítélete – ezt adta hírül a média tavaly decemberben a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú döntésének kihirdetése után a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ellen indított pótmagánvádas eljárásról.

A helyzet azonban az, hogy nincs semmilyen felmentő ítélet, a Nehrer Péter bíró által vezetett tanács azt mondta ki, hogy a pótmagánvádló által beadott vádindítványról nem lehet állást foglalni, mivel az nem az arra jogosulttól származik – derül ki a bíróság honlapján megtalálható jogerős bírói verdiktből. A dokumentumban ugyan a neveket kitakarták, de egyértelműen beazonosítható, hogy Hernádi Zsolt ügyéről van szó.

 

 

A Mol elnök-vezérigazgatóját a horvát hatóságok azzal vádolják, hogy 2009-ben több millió euró kenőpénz kifizetéséről intézkedett az akkori horvát miniszterelnök, Ivo Sanader részére, cserébe azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA irányítási jogait. A magyar olajtársaság és annak vezére is többször tagadta a vádakat.

Itthon a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a nyomozást lefolytatta Hernádi Zsolt ügyében, és megállapította, hogy sem a Mol elnök-vezérigazgatója, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt, így a nyomozást 2012. január 20-án megszüntette.

A KNYF az eljárás iratait elküldte a horvát ügyészségnek. Onnan minderre azt reagálták, hogy nem sérti az Európai Unió vonatkozó jogszabályát, a kétszeres eljárás alá vonás és kétszeres büntetés tilalmát a Mol elnök-vezérigazgatója ellen folyó horvát nyomozás, mivel az ügyben Hernádi Zsolt ellen Magyarországon nem folytatták le a büntetőeljárást.

Korábbi cikkeink a Mol mögött üzletelő offshore céghálóról

Veszélyeshulladék-exportban is utazott a Mol mögött üzletelő offshore cégháló

Üstökös az olajiparban: sikkasztással vádolják a Mol-holdudvar üdvöskéjét

Bankszámlákat zárol az EU – Magyarországon is üzletel Janukovics oligarchája

Ingatlanokban parkolnak az Ina-ügy szereplőinek százmilliói

Nagy György és Garancsi István is részesülnek az offshore gázbizniszből

Orosz hátterű cégháló az INA korrupciós ügye körül

Orosz oligarcha lehetett a Mol tulajdonostársa

Ezt követően a Mol elnök-vezérigazgatója ellen a társaság egyik részvényese – a cég korábbi vezető jogtanácsosa – tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen. Mivel a nyomozást arra hivatkozva, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, elutasították, a feljelentő végül pótmagánvádlóként lépett fel a bíróság előtt.

Vádindítványában a csalás és a hűtlen kezelés mellett a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetést is megjelölte bűntettként. Szerinte ugyanis az olajtársaság részvényeinek értéke azért csökkent jelentősen, mert a vállalat tisztességtelen és törvénytelen módon jutott hozzá az INA irányítási jogához.

A Fővárosi Törvényszék 2014. május 26-án felmentette Hernádi Zsoltot csalás és hűtlen kezelés alól, a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés miatt indult eljárást pedig megszüntette.

Ugyanakkor a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla Nehrer Péter által vezetett tanácsa tavaly év végén kimondta, hogy azok a bűncselekmények, amelyekről első fokon felmentő ítéletet hozott a bíróság, beolvadtak a vesztegetés bűncselekményébe, ez utóbbiról viszont helyesen mondta ki az elsőfokú bíróság, hogy abban a pótmagánvádló nem jogosult pótmagánvádat benyújtani, mert annak nem sértettje.

Éppen ezért a jogerős ítélet szerint a büntetőeljárást úgy kellett megszüntetnie a bíróságnak, hogy a bűnösség kérdésében törvényes vád hiányában nem foglalhat állást.

Így viszont a bírósági határozat nem képezi akadályát a Horvátországban folyó eljárásnak.

Az EU-ban alapelvként érvényesülő, a bírósági határozatok kölcsönös elismerésére vonatkozó szabály szerint ugyanis csak akkor nem folytathatná az eljárást a horvát bíróság, ha a bűnösség kérdésében érdemben állást foglalt volna a magyar bírói szerv. Mivel ez a jogerős ítéletben nem történt meg, tovább folytatódhat a huzakodás a horvát bíróság előtt.

Csikász Brigitta

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.