„A rendőrség eszkalálta az eseményeket” – egy volt rendőrparancsnok a röszkei csatáról

Rendőrszakmai hibák sorozatának tartja egy volt rendőrparancsnok, hogy szeptember 16-án, a Horgos-Röszke határátkelőhelyen nem csak menekültek, köztük gyerekek és nők, valamint újságírók szenvedtek sérülést, hanem tucatnyi egyenruhás is. A rendőri intézkedés szakszerűségének kivizsgálása azért is fontos lenne, mert a 2006-os zavargásokban megsérült tüntetők és rendőrök miatt a vádlottak padjára került több egykori rendőri vezető.

Ha a szerb rendőrség megakadályozta volna a magyar egyenruhások elleni támadást, nem került volna sor az erőszakos eseményekre – ezt Szijjártó Péter külügyminiszter fejtette ki egyik nyilatkozatában.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Egy volt rendőri vezető, aki rendészeti területen dolgozott, így a tömegoszlatásban is jártas, mégis rendőrszakmai hibák sorozatának tartja a szeptember 16-án a röszkei határátkelőn történteket, aminek során tizennégy rendőr, és mintegy száz-százötven menekült sérült meg könnyebben vagy súlyosabban.

A kialakult helyzetet a kormány és az ellenzék is értékelte. Míg az egyik oldal a menekültek erőszakos támadásáról, valamint hős, a határt testükkel védő rendőrökről beszélt, addig a másik oldal a rendőri brutalitást, a túlkapásokat és jogtalanságokat hangsúlyozta. Neve elhallgatását kérő forrásunk szerint a kép ennél árnyaltabb.

Menekültválság napról napra

Hétezer katonát sem tudunk kiállítani a határra – állítja egy honvédségi szakértő

Nagyüzemi menekültcsempészet hatósági szemhunyással? Ezek az érintett budapesti szállók

Az Emberi Jogok Európai Bírósága rendkívüli eljárásban tiltotta meg egy szír menekült Magyarországra küldését Ausztriából

Menekültexodus: Salzburgig utaztunk az autópályán menetelőkkel

“Együtt élünk vagy együtt halunk” – egy szír család a tengeri átkelésről és az embercsepészekről

Az egykori rendőr parancsnok az Átlátszónak azt hangsúlyozta, hogy a rendőrök munkája minden dicséretet és köszönetet megérdemel, de a csapatszolgálati tevékenység bőven hagyott kívánnivalót maga után, és méltán szolgálhat rossz példaként a későbbi kiértékelések során.

“Amikor az embernek azt a feladatot adják, hogy tervezze meg egy létesítmény, jelen esetben a határátkelőhely védelmét, akkor értelemszerűen elsőként az adott területet méri fel; annak kiterjedését, fekvését, nagyságát, fizikai adottságait. Mint a felvételeken látszott, a határátkelő védelme a kapura és annak közvetlen környezetére koncentrált, tehát viszonylag kis keresztmetszetet kellett védeni, ami ideális helyzet volt a rendőröknek. A helyzet sajátosságát az adta, hogy az intézkedő rendőröknek nem lehetett átmenni a határ szerb oldalára.”

Nem delegáltak a szerbekhez rendőri összekötőt

Amikor a védendő kapu túloldalán másik államnak van joghatósága, oda kell küldeni egy rendőrt, hogy segítse a tömeggel és a külföldi hatósággal való kommunikációt.

“Ő az úgynevezett rendbiztos, aki minden rendezvényen megtalálható, tartja a kapcsolatot a szervezőkkel, rendezőkkel, de akár a hangadókkal, informális vezetőkkel is. Nem tagja a rendőri egységnek, nem visel testpáncélt, nincs fegyvere. Vagy civilben van, vagy jelen helyzetben praktikusan lehetett volna szolgálati egyenruhában, ami nem a bevetési öltözéket jelenti, hanem a kék inget nyakkendővel, szövetnadrággal és tányérsapkával.”

Tekintettel arra, hogy a tüntetők szerb területen tartózkodtak, a helyzetre való felkészüléskor akár a belgrádi magyar nagykövetségre, akár a szerb rendőrséghez delegálni lehetett volna rendőri összekötőt, aki innentől kezdve jogszerűen tartózkodott volna a szerb területen és tartotta volna a kapcsolatot mind a magyar, mind a szerb rendőrökkel, illetve tolmáccsal vagy angolul beszélhetett volna a menekültekkel.

A volt parancsnok szerint a helyzet kezelését segíthették volna azok a nemzetközi kapcsolattartásban és tömegkezelésben is tapasztalt rendőrök, akik megjárták Koszovót vagy Boszniát.

“Onnantól kezdve, hogy a tömeggel nem volt kommunikáció, a rendőrség eszkalálta az eseményeket. A zavargás soha sem egyik pillanatról a másikra alakul ki, az előjelek mindig jól láthatók. Már akkor közbe lehetett volna avatkozni, amikor erősödött a skandálás, a menekültek elkezdtek sérülést nem okozó tárgyakat – cigarettásdoboz, üres flakon – dobálni, illetve nem nagy erővel, de nekiálltak a kerítést megrángatni. Azonnal kommunikálni kellett volna a szerb rendőrség és a tömeg felé is, hogy „Látjuk mit tesztek, tudjuk, mire készültök, nem fogjuk hagyni!” Ha ez nem történik meg, akkor a rendőri tétlenség, a passzivitás felbátorítja a hangadókat, mint ahogy itt is történt.”

Mobilkordonok helyett a rendőrök testével védték a határt

A szakember szerint nagy hiba volt órákig egy helyben állítani a pajzsos rendőröket, kitéve őket a tömeg kényének, kedvének.

“Ahogy Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója és Kovács Zoltán kormányszóvivő is mondták, a rendőrök a testükkel védték a határt, ami valóban hősi tett volt, csak értelmetlen és fölösleges. A Készenléti Rendőrség (KR) 2007 óta rendelkezik olyan, teherautóra szerelhető mobil kordonokkal, amelyeket pont ilyen célra fejlesztett ki a francia rendőrség, és amit tervrajzok formájában hoztak haza egy pendrive-on a 2006-os zavargások után.”

A volt rendőrtiszt úgy gondolja, hogy teljesen feleslegesen állt a határátkelőhelyen több száz rendőr a testével eltorlaszolva az utat, amikor erre két teherautó és egy vízágyú is képes lett volna. A sisak-azonosítók szerint egyébként meglátása szerint egy-egy szabolcsi és zalai század vett részt az intézkedésben a KR mellett.

“A szűk határszakaszon felsorakozott egy csomó rohamrendőr különböző rendőri szervektől, nyolc sorban állnak, egymást akadályozva, a közlekedés lehetetlen” – értékelte  a közvetítések során látottakat.

“A helyzet úgy nézett ki, hogy dobálták az egyenruhásokat a tüntetők egy másik ország területéről, ahova átmenniük nem lehetett, kapcsolattartó nem volt, hiszen Szijjártónak kellett telefonálnia a szerb külügyminiszterhez, aki szól a szerb belügyérnek. Aki szinte biztos, hogy nem a határra telefonál direktbe, hanem még öt emberen átmegy az információ, amivel csak telik az idő. Eközben a magyar rendőrök bőszen vízágyúznak és könnygáz-gránátokat lőnek. Ezt területfoglalásnak kellett volna követnie, de nem lehetett, mivel nem léphetik át a határt, így értelmetlen volt az egész. Ráadásul szembe fúj a szél, ami miatt a gázspray permete is visszafelé jött.”

Elszabadult hajóágyúként viselkedett a terrorelhárítás

Ekkor érkezett meg a helyszínre a Terrorelhárítási Központ (TEK) azonosítószám nélküli, csuklyás, roham-felszámoló kommandósokból álló csapata, ami a volt hivatásos szerint ismét felborította a helyzetet. A rendőri műveletek során ugyanis a Készenléti Rendőrség a főnök, minden rendőri állomány az alárendeltségébe tartozik. Kivéve a TEK-et, amiről általánosságban tudni kell, hogy nem hajtja végre senki más utasításait, és nem irányítja a többi rendőri egységet; a terrorelhárítás saját erőforrásaival gazdálkodva, önállóan jár el.

A volt rendőri vezető szerint gondot jelentett az is, hogy a TEK állománya nem rendelkezik csapatszolgálati gyakorlattal, amire Horgoson szükség lett volna.

“Nem tudom, hogy van-e nekik ezen a területen jártas parancsnoki állományuk, de a terrorelhárítás ilyen feladatot nem lát el. És úgy gondolom, hogy emiatt nem is tudnak a csapatszolgálati teendőkkel mit kezdeni. A KR-nek meg utasítást nem  adhatnak.”

Ez okozta azt, hogy a TEK-esek előrerohanva „intézkedésbe” kezdtek, aminek során szerinte jól látszott a nehézfiúk elfogásához szokott tempó és végrehajtási lendület.

“A többi rendőr pedig jobb híján könnygázt fújkált, vízágyúzott és a testével védte a határt, a francia kordonok pedig a raktárban pihentek.”

Nem viseltek azonosítószámot a terrorelhárítók

A TEK-et megkerestük, azt tudakolva hogy ki irányította a csapatukat, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Így arra sem reagáltak, hogy kommandósaik miért nem viseltek azonosítót. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy kinek a felkérésére mentek a helyszínre, és arra is, hogy kiértékelik-e a határon történt fellépésüket.

Ugyanezt megkérdeztük Papp Károly országos főkapitánytól is, aki az Átlátszónak azt mondta, forduljunk a sajtóosztályhoz. Megtettük, de a kért időpontig nem adtak válaszokat.

Az országos rendőrfőkapitány meglátásait azért is lenne jó ismerni, hiszen Papp Károly volt az – akkor még Fejér megyei főkapitányként –, aki a 2006 őszén történt zavargások kivizsgálására létrehozott bizottságot vezette. Az elkészült jelentés mai napig elérhető az interneten.

Egyebek mellett az szerepel a dokumentumban, hogy nem készültek rendőri jelentések a csapatszolgálati feladatok ellátása során használt kényszerítőeszközök – gumilövedék, könnygázgránát, kardlap, gumibot, gázspray, bilincs – alkalmazásáról.

Továbbá, hogy „a tömegoszlatások során a felszólítások több alkalommal nem szabályosan lettek kiadva”, illetve, hogy „a tömegoszlatás megkezdése több alkalommal nem felelt meg a jogszabályokban, belső normákban előírtaknak és a bevetési ruházatban a rendőri művelet során szolgálatot teljesítő állomány, a korábban kialakult helytelen szokások alapján nem viselte a szolgálati azonosító jelvényét”.

„A történtek, a rendőri intézkedések kivizsgálása azért lenne fontos, mert a 2006-os zavargásokban megsérült tüntetők és rendőrök miatt ül a vádlottak padján több tábornok, köztük Gergényi Péter egykori budapesti és Bene László volt országos főkapitány.”

Az ügyészség nem tud terroristákról

Szijjártó Péter külügyminiszter olyat is nyilatkozott, hogy a határátkelőnél történt attak során 29 menekültet fogtak el, akik közül egy személyt terroristaként azonosítottak. A menekültügyben legérintettebb két déli megye főügyészségeinél érdeklődtünk arról, hogy emiatt indult-e eljárás, illetve, hogy más terrorgyanús ügyekről van-e tudomásuk.

Válaszaikban azt közölték, hogy sem a Csongrád Megyei Főügyészég, sem a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség illetékességi területén nem indult ügyészségi nyomozás terrorcselekmény vagy annak előkészítése gyanúja miatt. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség részéről szintén azt a választ adták, hogy az illetékességi területükön elkövetett terrorcselekmény bűntette vagy annak előkészülete miatt  nem érkezett feljelentés.

A terrorista vagy terroristák azonosítására vonatkozó kérdésünkre a nyomozó iroda felettes szervétől, az Országos Rendőr-főkapitányságtól sem kaptunk tájékoztatást.

Csikász Brigitta

Fotó: MTI / Újvári Sándor

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 983 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.