Mindent vissza! – Jobbikos pénzből szervezték az MKP utánpótlását

A Via Novában megtörtént a jobbikos fordulat, dicsekedett el 2013 tavaszán Szávay István jobbikos nemzetpolitikai kabinetvezető, a párt vezetése felé tett belső, de később kiszivárgott jelentésében. Közvetlen bizonyíték híján csak feltételezhettük: az MKP ifjúsági csoportja, a Via Nova, ideológiai támogatáson kívül pénzügyi támogatást is kapott Magyarországról. Alapos gyanúnkat a Jobbik pártalapítványa, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány most nyilvánosságra került szerződéslistája megerősítette. A Via Nova elnöke kitérő válaszokat adott, a Jobbik nem reagált megkeresésünkre.

A Jobbikkal és a Fidesszel egy az Új Út

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Magyar Közösség Pártja (MKP) nemzeti radikálisai a Via Nova Ifjúsági Csoport körül csoportosultak. Kialakulásukról és 2011 novemberében bekövetkezett nemzeti radikális fordulatról korábban itt írtunk részletesen.

A Klapka Kommandó utódai – magyar nemzeti radikalizmus Szlovákiában I.

Irredenta pólós srácok öltönyben – magyar nemzeti radikalizmus Szlovákiában II.

2012-ben, négy felvidéki ifjúsági rendezvény támogatására, összesen 1 millió forint érkezett a Jobbik alapítványától a Via Nova számlájára. Az átlátszó megkérdezte Gubík László elnököt, hogy pontosan milyen rendezvényekről volt szó, de nem kaptunk konkrét választ. Információim szerint a rendezvények különböző vezetőképzők és a Kapocs Tábor lehettek.

Ez utóbbi rendezvényen Szávay István és Répás Zsuzsa, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, illetve Gubík László, a Via Nova elnöke vett részt. A rendezvény résztvevői hangsúlyozták: nemzetpolitika területén a Fidesz és a Jobbik céljai megegyeznek, de azok megvalósítását a Jobbik kritizálta.

Abban viszont minden résztvevő megegyezett, hogy a Via Nova céljait érdemes támogatni. Valóban, mintha a határokon túl a Fidesz és a Jobbik közötti különbség nem létezne: 2012-ben a Polgári Magyarországért Alapítvány és a németországi CSU pártalapítványa, a Hanns Seidel Alapítvány együtt támogatta a magyarországi Bátonyterenyén a szlovákiai MKP Via Nova, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) és a Fidelitas szakmai konferenciáját, vezetőképzőjét.

A rendezvényen részt vett Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

2013 tavaszán Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikáért felelős politikusa kiszivárgott belső jelentésében már azt állítja, hogy az MKP ifjúsági szervezete a magyarországi szélsőjobb párt nem hivatalos szlovákiai partnere.

Berényi József, az MKP elnöke a bumm.sk-nak adott nyilatkozatában kijelentette: számukra a Jobbik nem partner. Hozzátette: az MKP hivatalos partnere a Fidesz, kapcsolatban állnak az MSZP-vel és az LMP-vel is. Ami viszont érdekes: nem tudunk arról, hogy e két utóbbi párt támogatta volna a Via Novát vagy az MKP-t. A Fidesz alapítványa hivatalosan pedig csak 2013-tól kezdte támogatni a Via Nova aktivitását anyagilag.

Az átlátszó kíváncsi volt, hogy ma hogyan látja az MKP Via Nova elnöke a Jobbikhoz fűződő viszonyukat. A 2012-ben még a Jobbik vezetőképzőjében pallérózódó Gubík válaszában kijelentette, hogy a Jobbik soha nem volt a Via Nova politikai partnere, számukra nem kérdés melyik pártcsaládban és politikai szövetségben van a helyük.

Hogy mindezek ellenére a Jobbik mégis miért támogatta anyagilag a Via Novát, Gubík szerint erre csak a Jobbik tud válaszolni, személyes véleménye ugyanakkor az, hogy lehetséges olyan eset, amikor a nemzetpolitika felülírja a pártpolitikát.

A Jobbik pénzelte a Selye HÖK-öt is

Nézzük egy példát arra, milyen az, amikor a pártpolitika felülírja a nemzetpolitikát. Közismert a Jobbik különös vonzódása az egyetemek hallgatói önkormányzataihoz. 2013-ban került nyilvánosságra az ELTE BTK HÖK által készített lista, amelynek célja nemcsak olyan „csaj” kiválogatása volt, aki „Pistának jó lesz”, hanem olyan diákok keresése, akiket a Jobbik politikai céljaira felhasználhat.

A komáromi Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnökségi tagja, Méri Tamás és elnöke, Czibula Ádám által alapított Pro Sun de Selye alapítvány számára „felvidéki ifjúsági rendezvény támogatása” címén 2012-ben két tétel, összesen hétszázezer forint érkezett a Gyarapodó Magyarországért Alapítványtól.

Wass Albert rovásírással: itt a Jobbik pártalapítványának szerződéslistája

Czibula 2011 decemberében lemondott az egyetem HÖK elnöki tisztéről, utódját, Valent Ákost 2012 februárjában választották meg. Amikor 2013 tavaszán nyilvánosságra került, hogy Szávay szerint a Jobbik szoros, baráti kapcsolatokat tart fenn a Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzatának vezetőivel is, a komáromi magyar egyetem Hallgatói önkormányzata nyilatkozatot adott ki, amely szerint a Selye HÖK nem áll politikai befolyás alatt.

Valent Ákos akkor a bumm.sk-nak ezt nyilatkozta: „nagyon vigyáznak arra, hogy pártpolitika ne szivárogjon be a szervezet működésébe, ugyanakkor semmilyen segítséget nem utasítanak vissza, a nyilatkozatuk szerint ez igaz a Jobbikra is”.

Selye Egyetem: a nemzeti radikális sasfészek

Bár a Selye HÖK vezetőségei nyilatkozataikban leszögezték, nem foglalkoznak politikával, és a Jobbik szerint pártalapítványukhoz bármilyen ügyben lehet pályázni, a magyarországi szélsőjobboldali párt szlovákiai csoportja, a „Jobbik Felvidék” – micsoda véletlen – a komáromi Selye Egyetemen tanuló, Via Nova tag, Pallér Péter vezetésével alakult meg.

A szervezésben nagy munkabírású Pallért még maga Gubík ajánlotta be Szávaynál. Pallér ott volt 2012-ben a Fidesz és a CSU alapítványa által szponzorált vezetőképzőn is.

Ezzel párhuzamosan a 2010 és 2014 között a Selye Egyetemen Tanárképző Karán vendégelőadói tapasztalatokat szerző Dobay Gergely a Jobbik szatellit „HVIM Felvidék” csoportot indította újra. E csoportok történelmi előzményeiről és megalakulásáról itt olvashat bővebben.

Ezt mind te fizeted

Szávay István a bumm.sk-nak azt nyilatkozta, ha legitim célokért pályáznak a Jobbik alapítványához, amelyet ők jónak tartanak, akkor azok mögé nyíltan be lehet állni. Nézzük meg konkrétan, mik azok a programok, amelyek a Jobbik szerint megérte a magyar adófizetők pénzét.

Pallér és a Jobbik „Felvidék” első jelentősebb akcióján rögtön nagyot gurított, végigrodeózta a „temerini fiúkkal” Dél-Szlovákiát. A turné első állomása a kelet-szlovákiai Torna volt, majd Komárom és Dunaszerdahely következett, végül a IV. Felvidéki Magyar Szigeten léptek fel.

Bűnök és büntetések – magyar nemzeti radikalizmus a Vajdaságban I.

Egy kicsit nagyon tönkreverve – magyar nemzeti radikálisok a Vajdaságban II.

A Jobbik délen – magyar nemzeti radikálisok a Vajdaságban III.

Menetelni vagy sem? – magyar nemzeti radikálisok a Vajdaságban IV.

A 2004-ben vajdasági tinédzserek utcai verekedéséből nacionalista agendát kreáló „termerini fiúk” és a Jobbik közös akcióját 300.000 forinttal támogatta a Gyarapodó Magyarországért Alapítványon keresztül a magyar állam költségvetése.

A Jobbik ikerszerveként funkcionáló, inkább külpolitikai vonalon aktív Hatvannégy Vármegye Mozgalom legfontosabb feladata az ún. „Felvidéki Magyar Sziget” újraindítása volt. Ezt a Gyarapodó Magyarországért 2013-ban 250.00 forinttal, 2014-ben 500.000 forinttal támogatta a rendezvény megtartását.

Mindkét esetben Laki László, a HVIM „Felvidék” tagja volt a kedvezményezett. A rendezvényeken rendszeres fellépőnek számít a magyarországi szkinhed szcéna (lásd még: „nemzeti rock”) több zenekara és a magyarországi szélsőjobb több hírhedt alakja (például: Tyirityán Zsolt, Zagyva Gyula).

Az országgyűlés és a közmédia is kiveszi a részét a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom finanszírozásából

A Gyarapodó Magyarországért Alapítvány 390.000 forinttal támogatta a Palóc Társaság könyvkiadói tevékenységét is. A szélsőjobboldali motívumokban bővelkedő honlapról kiderül: a rovásírás propagálása mellett a társaság egyik fő tevékenysége Sajó Sándor költő emlékének ápolása.

Az MTA által kiadott Magyar Irodalom Története szerint Sajó a konzervatív magyar irodalom képviselője, aki kortársaival, Szabolcska Mihállyal, Kozma Andorral az irredenta költészet művelője volt, „bűnös Budapestről beszélt”, nemzeti érzésük, magyarságtudatuk nem terjedt ki a jelen életének befogadásáig. A két világháború között már semmilyen irodalmi szerepet nem játszottak, a múltban éltek. 2015-ben a Jobbik ezt az írót legitim, támogatandó értéknek tartotta, közpénzből.

A Rákóczi Szövetség 2012 és 2013 között, három tétellel is szerepelt a Jobbik alapítványa által támogatott szervezetek között, összesen 700.000 forintot kaptak, „a felvidéki gyerekek magyar iskolába való beíratásának népszerűsítéséhez”. Az egyszer kifizetett 10 ezer forintos „beiratkozási ösztöndíj” 2011-hez képest 2012-ben végül tizeneggyel több beiratkozást eredményezett.

Haveri pénzek Nagyölveden is

Szintén 2012-ben a nagyölvedi Via Nova csoport kapott 30 ezer forint támogatást a KultúrTea elnevezésű ifjúsági rendezvénysorozat megrendezésére. A meghívott vendégek között találhattunk Pázmányos egyetemi tanárt, ezotériával, természetgyógyászattal, rovásírással foglalkozó csodadoktort és Jobbik-közeli gitáros-énekest egyaránt.

A rendezvénysorozatot 2012 és 2015 között tartották meg, idén februárban, az esemény Facebook oldalán egy rövid bejegyzés szerint, a rendezvényt beszüntetik csoporton belüli, nem publikus okok miatt.

Gubík az Átlátszónak elmondta, hogy a Via Nova helyi szervezetei nem tudnak pályázni támogatásra, ezért az önálló jogi személyű országos elnökség felelőssége a helyi aktivitáshoz szükséges források előteremtése. Elmondása szerint a támogatási összegek elosztásakor fő szempont a helyi szervezetek aktivitása. A gyakorlatban azonban mindez másképp nézett ki.

A nagyölvedi csoport természetesen nem tevékenysége, hanem személyes ismeretség miatt juthatott a támogatáshoz. A rendezvényről írt beszámolók egyike megemlíti, hogy a (Kultúrtea) „megalakulásáról szóló ötlet Varga László (helyi Via Nova elnök) fejéből pattant ki. Ismeretségéből kiindulva invitálta meg hozzánk a lévai járási elnököt, Gubík Lászlót, akivel együtt érkezett Kovács Péter, valamint Péli Péter is.”

Egy haveri buli keretén belül a Via Nova több vezetője tehát leellenőrizte a helyi csoportot, néhány hónappal később mehetett a pénz.

Ilyen egy tipikus magyarságkarrier

Gubík László esete tipikus példája annak, hogyan talált egymásra a budapesti kormányzat és nacionalista, szélsőjobboldali ellenzéke által is támogatott, új típusú nemzetpolitika és a határon túli magyar fiatalok személyes karriervágya.

Gubík neve még a kettős állampolgárság bevezetése után hozott szlovákiai ellen-törvény kapcsán került a köztudatba. Jó érzékkel mondott le szlovák állampolgárságáról, amely gyors fellendülést hozott politikai karrierjében. 2011-ben a Via Nova elnökévé választották.

2012-ben még a Jobbik vezetőképzőjében járt, Jobbikos előadásokon szólalt fel, de 2014-ben már a Fidesz felvidéki jelöltje a párt európai parlamenti választási listáján.

Mindeközben Gubík személyes története némiképp ellentmond a Fidesz határon túli magyarokkal kapcsolatban megfogalmazott, a szülőföldön maradást támogató hivatalos programjának is. A gútai születési fiatalember ma már Budapesten él és dolgozik. Miután félbehagyta jogi tanulmányait a Szász Jenő féle Nemzetstartégiai Kutatóintézet fizetett alkalmazottja lett.

Tudományos munkásságáról semmit nem tudunk, annál többször bukkan fel az intézet reprezentációs eseményein. A kormányközeli magyar közszolgálati televízió idén februárban, mint „szakembert” feliratozta a csatorna reggeli beszélgetős műsorában.

A Jobbiktól a Fideszig

A Via Novát 2011 és 2012 között a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány támogatta anyagilag, de 2013-tól a szponzorálást átvette a Fidesz. Meg szerettük volna tudni, mi lehetett az oka a jobbikos szponzoráció hirtelen félbemaradásának, de Szávay István kérdéseinkre a cikk megjelenéséig nem válaszolt.

Gubík elnöknek is felvetettük ezt diszkontiunitást, aki szerint súlyos hiba lenne azt gondolni, hogy a polgári oldalhoz tartozó alapítványok csak 2013 óta támogatják őket. „Amióta a Via Nova elnöke vagyok, alapítványi szinten első számú és legszorosabb támogatónk a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány. És ez így is marad.” – jelentette ki a 2011 november óta elnöki posztot betöltő Gubík.

Arra nem adott magyarázatot, akkor mégis hogyan lehetséges az, hogy a Fidesz pártalapítványában az első Via Novának címzett támogatás 2013-as keltezésű.

Mindeközben a Via Nova hivatalos politikájában különösebb érdemi változás nem történt. A vezetőség tagjai gyakrabban hangsúlyozták megszólásaikban a konzervatív értékeket, jelentsen ez bármit, és sűrűbben hivatkoztak a Bibliára, de az irredenta, kirekesztő attitűd megmaradt. Erre bizonyíték a 2013-ban először megrendezett martosi tábor.

A Fideszhez köthető Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány, 2013-ban két millió forintot, 2014-ben két millió hatszázezer forintot fizetett ki a Via Novának „program támogatására”. Bár a dokumentumból nem derül ki, valószínűleg a Via Nova által szervezett martosi táborról lehetett szó, amelyre Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke is rendszeresen ellátogatott.

Még az első rendezvény idején robbant a nemzetközi visszhangot is kiváltó botrány: a tábor területén a jobbikos rendezvényeken megszokott antiszemita, irredenta ponyvairodalmat árultak.

A botrány feltehetően igen kínos lehetett a Fidesz köreinek, Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért társulás (SZKC) elnöke külön cikkben próbálta bagatellizálni a történteket.

Az MKP nemzeti radikális doyenjének aktivitása nem volt véletlen, hiszen ő maga is lekötelezettje a budapesti kormánynak. A fideszes alapítványból 2010-ben 3,5 millió forint érkezett „hírportál támogatására”. Ez a hírportál nem más, mint a felvidek.ma, amely jegyzeteivel és hírtematizálásával gyakorlatilag a Jobbik hivatalos szócsöve Szlovákiában. Főszerkesztője pedig Duray munkatársa, Pogány Erzsébet, a Felvidék.ma-t működtető Szövetség a Közös Célokért igazgatója.

Mi a baj a jobbikos támogatással?

Természetesen önmagában nem lenne probléma a határon túli magyar szervezetek támogatása. A probléma ott kezdődik, hogy a Jobbik szélsőjobboldali narratívájában aki nem tud azonosulni a párt által kínált politikai, kulturális „értékekkel”, az szerintük önként „kiírja magát” a magyarságból.

Egy modern polgári demokráciában ugyanakkor egyetlen politikai párt sem sajátíthat ki azonosságtudatokat, politikája igy automatikusan nem befogadóvá, hanem kirekesztővé válik. Egy ilyen politikai párt pedig ellentétben áll az egyetemes magyar kultúrával és kulturális identitással, ezért a Jobbik által finanszírozott programok szemben állnak a magyar nemzet érdekeivel.

Nemzeti radikalizmus – ez az MKP utolsó esélye?

A szlovmagyar politikában két párt jött létre a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szakadása után (2009). Megalakult a szlovák szavazók felé is nyitott Híd és a Magyar Közösség Pártja (MKP), amely etnikai pártként határozza meg magát. Az Orbán Viktor féle NER ez utóbbi mellett tette le a voksát.

A Híd stabil parlamenti párt, 2010-ben és 2012-ben is öt százalék fölött teljesített (8,12% és 6,89%), míg az MKP nem jutott be a parlamentbe (4,33% és 4,28%). A 2016-os szlovákiai parlamenti választás az MKP számára létkérdés lesz: eldőlhet, hogy sikerül-e megkapaszkodni az országos pártok között vagy végérvényesen önkormányzati jellegű, regionális pártok közé zsugorodik.

A Fidesz szlovákiai szatellitpártja a nemzeti radikális szavazók megszólításában látja a lehetőséget, hogy bővítse szavazótáborát. A 2012-ben elbukott parlamenti választások után Csáky Pált, a párt akkori elnökét felfelé buktatták, Brüsszelben lett Európa Parlamenti képviselő.

A pártban jelenleg három irányzat azonosítható be. Az egyik a Petheő Attila nevével fémjelzett csoport, amely a Híddal való együttműködést szorgalmazta. A tavalyi önkormányzati választásokon azonban a közös komáromi Híd-MKP listavezetője ellen a nemzeti radikálisok támogatásával független jelöltként elindult a város egyik vezető MKP politikusa, aki végül megnyerte a választást. A Híddal együttműködőket kizárták, az alapszervezetet feloszlatták.

Egy másik csoport a civileknek nevezett Szlovákiai Magyar Kerekasztal névre hallgató ernyőszervezet, amely a párt körül létrejött civil szervezeteket fogja össze. A mérsékeltebb hangnemet képviselő érdekképviselet a 2016-os szlovákiai országgyűlési választások miatt a Híd és az MKP együttműködésére tett javaslatot, de ezt a szándékot az MKP radikálisai megpuccsolták.

Információink szerint az MKP vezetősége a szlovákiai magyar nemzeti radikális szavazókat is megszólítani képes csoportot favorizálja a mérsékeltebb „civil” szárnnyal szemben, amely budapesti hátszéllel rendelkezik és amelyről eddig csak sejthettük, hogy magyarországi közpénzzel támogatják. Mostanáig.

Bőtös Botond

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.