Bepereltük a legátláthatatlanabb magyar pártalapítványt – a Jobbikét

Amint azt szűk két hete megírtuk, a Jobbik Pártalapítványa volt az egyetlen, amelyik a kilenc, jelenleg állami támogatásban részesülő pártalapítvány közül nem volt hajlandó elárulni, hogy mire költik az őket megillető, évente több százmilliós nagyságrendű állami támogatást. Akkor megígértük, pert indítunk az adatokért. Megtettük. Íme az érveink amellett, hogy miért köteles egy pártalapítvány elszámolni a gazdálkodásával a nyilvánosság előtt. 

Előzmények

Magyarországon most először: böngésszen a pártalapítványok összes szerződése között!

Fidesz: gongóból van a kerítés

Szabad Sajtóra költ legtöbbet az MSZP pártalapítványa

Kiadta-e már a Jobbik pártalapítványa a szerződéseinek listáját?

LMP: rengeteg kommunikációs tréning

Harrach és a Lord: a KDNP pártalapítványának szerződései

Relatív kiadások: az Együtt pártalapítványa

DK és PM: friss alapítványok, ismert nevek

Régi-új liberálisok: egy kis pártalapítvány költései

Ha nem „jogászkodnánk”, akkor azt mondanánk, hogy azért, mert az adófizetők pénzét használók erkölcsi kötelessége részletesen elszámolni az adófizetők előtt. Ha kicsit jogászkodunk, akkor idézzük az Alaptörvényt, amelynek 39. cikk (2) bekezdése szerint „a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. (…) A közpénzekre (…) vonatkozó adatok közérdekű adatok.” A bíróság előtt ennél részletesebb indokolás kell, a keresetben előadott érvelésünk röviden összefoglalva a következő.

A Gyarapodó Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Szabó Gábor elsősorban arra hivatkozott az adatkérés megtagadása során, hogy az Alapítvány nem lát el jogszabályban meghatározott közfeladatot, így a kezelésében levő adatok nem közérdekű adatok, és törvény sem minősíti azokat közérdekből nyilvános adatnak. Pedig egy, az atlatszo.hu főszerkesztője által indított eljárásban az Alkotmánybíróság 2013-ban már kimondta, hogy minden közpénzzel gazdálkodó szervezet köteles az általa kezelt közérdekű adatokhoz való hozzáférést biztosítani, akkor is, ha nem minősül közfeladatot ellátó szervezetnek.

Egy ez évi AB döntés pedig egyértelművé tette, hogy a közérdekű adatszolgáltatás kötelezettsége nem függvénye annak, hogy közérdekű adatot birtokló szervezet milyen szervtípusba tartozik, milyen tulajdonban van, milyen tevékenységet folytat, a közérdekű adatszolgáltatásra irányuló kötelezettséget önmagában megteremti az a tény, hogy a szervezet közérdekű adatot birtokol.

Márpedig a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány 2011-2015. között több mint 1.100 millió, azaz ezeregyszáz millió forint költségvetési támogatásban részesül. Ennek megfelelően közpénzekkel gazdálkodik. És a hivatkozott, 2015. évben megszületett AB határozat rámutatott arra is, hogy az információszabadságról szóló törvény alapján közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi költségvetés felhasználásával, költségvetést érintő juttatással kapcsolatos adat.

Ezért ha valaki az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi kapcsolatot létesít, akkor köteles az ezzel kapcsolatos adatra vonatkozóan bárki számára tájékoztatást adni. Vagyis nem az a lényeges – mint ahogy amellett az Alapítvány a megtagadásában érvel -, hogy az Jobbik Pártalapítványa az államháztartás alrendszerébe tartozik-e, hanem az, hogy kapott-e az államháztartás alrendszeréből pénzt. És ha valami, akkor a központi költségvetés bizony része az államháztartásnak.

A pártalapítvány azt is felhozza érvéként, hogy a működéséről éves beszámolót kell közzétennie, ezúton el is számol a nyilvánosság felé a működéséről, a költségvetési támogatás összege pedig egyébként is nyilvános. A baj az, hogy az ilyen beszámolókból pont az nem derül ki, hogy kivel, milyen célból, milyen feltételekkel és mekkora összegért szerződött az alapítvány. Márpedig egy átlátható államban ezt jogunk van tudni. Az nem lesz elég, hogy „a támogatások jelentős részét nemzeti elkötelezettségű szervezetek támogatására érdemes kezdeményezéseinek megvalósítására” fordították.

A honlapjukon egyébként jelen pillanatban az „Aktuális pályázatok” menüpont alatti megjelenő egyetlen pályázat beadási határideje 2013. március 11., vagyis két éve már nem aktuális.

Az szintén nem stimmel, ha azt írják, hogy a 2013-as évben kapott 211 millió 300 ezer forintos költségvetési támogatásból 29.844.474 forintot alaptevékenységre, 242.316.943 forintot pedig alaptevékenységre fordítottak, és a fennmaradó összeget a következő években fogják felhasználni. Ugyanis a fennmaradó összeg mínusz 60.861.417 forint.

Nyilván soha semmilyen jogi eljárás megindításakor nem lehet kijelenteni, hogy a siker garantált. De a felsorolt érvek alapján nagyon nem izgulunk. Abba pedig bele sem merünk gondolni, hogy mennyire lenne átlátható a közpénzekkel való gazdálkodás, ha az általunk most támadott szellemben kezelnék az állami vagyont.

M. Tóth Balázs

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.