Miattuk retteg Simicska? Rejtélyes halálesetek, hihetetlen magyarázatok

Öngyilkos sztárkönyvvizsgáló, simlis koronatanú, választások előestéjén halálra gázolt ellenzéki polgármesterjelölt, az állammal kötött cégeladás után váratlanul elhunyt makkegészséges középkorú vállalkozó – dióhéjban ez az elmúlt évek különös haláleseteinek története. Most a partvonalra szorult egykor befolyásos fidesz-közeli pártgazdaságis főoligarcha, Simicska Lajos érzi veszélyben az életét, ezt ő maga mondta emlékezetes múlt heti média-ámokfutása során.

Azoknak a névsorát, akiknek a halála megítélése szerint magyarázatra szorul, Juhász Péter (Együtt) V. kerületi önkormányzati képviselő posztolta ki nemrégiben a Facebookra azzal a kommentel, hogy ő nem kíván öngyilkos lenni, s folytatja a belvárosi ingatlanbotrány feltárását. Az Átlátszó összefoglalójából kiderül: van olyan a halálesetek között, ahol viszonylag elfogadható a hivatalos magyarázat, akad azonban, ahol finoman fogalmazva is elkellene még némi információ a tisztánlátáshoz.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A nagy tanulság pedig az, hogy nem csak pisztollyal (tőrrel, méreggel stb.) lehet ölni: a kétségbeesésbe hajszolás is egy módszer lehet a sok közül.

1. Váradi András

Eltűnt egy alumíniumlétra egy Alcsútdoboz-göböljárási fészerből – a tanyasi fémlopások híre ritkán kívánkozik címoldalra. Ez azonban kivétel lehet: az Átlátszó tudomása szerint az alcsúti juhászként ismert néhai Váradi András, az Együtt-PM alcsútdobozi polgármester-jelöltje halálával kapcsolatos nyomozás bizonyítékának veszett nyoma – az információt megerősítette munkatársunknak az autóbalesetben elhunyt Váradi családjának ügyvédje, Magyar György. Ez volt az a létra, ami a hírek szerint leesett Váradi autójáról, s amiért ő a kocsiból kiszállva visszafordult, mielőtt elütötték.

Váradi kitartóan harcolt az általa használt állami földekért, amelyeket végül Mészáros Lőrinc felcsút milliárdos polgármestere, Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasa szerzett meg. Váradi birkatenyészete ellehetetlenült, kisemmizettnek érezte magát. Többször panaszkodott rá, hogy Mészáros és a vele közeli kapcsolatban álló Flier János helyi gazdálkodó zaklatják. Miután tavaly júliusban bejelentette, hogy ringbe száll a szomszédos Alcsútdoboz polgármesteri tisztségéért, ismeretlenek kombájnnal tönkretették a földjét.

Az Együtt országos tanácsában is tagként tevékenykedett juhászember a választásokat megelőző éjjel vesztette életét. A hivatalos közlések szerint Váradi kampányplakát-ragasztásból tartott hazafelé a 8106-os úton Alcsútdobozról Göböljárás irányába, amikor, 20 óra tájt, észlelte, hogy leesett a létra. Fékezett és megállt, felvette a létrát és elindult az autója felé. Az Etyek irányából 70-80 kilométerrel közlekedő Mercedes 85 éves sofőrje, az osztrák-magyar kettős állampolgár, bécsi és felcsúti lakóhelye között rendszeresen ingázó Moharos Ferenc nem észlelte az út felezővonalánál tartózkodó Váradit és elütötte. A polgármester-jelölt a kórházban életét vesztette. A rendőrség jelenleg is ismeretlen tettes ellen nyomoz halálos közúti baleset okozása gyanújával.

A létrát – amúgy szokatlan módon – nem foglalta le a rendőrség, hanem kiadta a családnak, csakhogy most, éppenséggel a család kérelmére újra megvizsgálták volna – Magyar azt mondta, egyebek mellett azért kérték az új szakvéleményt, mert nem értik, hogyan nem volt sérülés a létrán -, az özvegy ekkor vette észre, hogy a pajtában tartott lajtorjának nyoma veszett (más tulajdonuk eltűnését nem észlelte).

Más gondok is vannak az eljárással. Magyar tájékoztatása szerint a decemberre elkészült két szakvélemény – a műszaki és az orvos szakértői – egymásnak ellentmondó megállapításokat tartalmaznak, így például a műszaki szerint a kocsi bal oldala sérült, az orvos szakértő szerint pedig Váradit szintén bal oldalról érte az ütés – így kizárt, hogy szemből találkoztak. Kérdéses az is, hogy működött-e a baleset előtt a Mercedes bal oldali lámpája – a baleset után bizonyosan nem.

A család – amely nem ért egyet azzal a sugalmazással, hogy Váradi felelős a saját haláláért – helyszíni szemlét és a szakvélemények ellentmondásának feloldását kérte a rendőrségtől. Úgy tudni, a nyomozók erre igent is mondtak, a helyszíni bizonyítás ügyében azonban állítólag még várnak az októberi balesetnél tapasztalthoz „hasonló” időjárási viszonyokra.

Úgy tudni, bár Váradinak nem volt utasa, a történteknek több tanúja is volt, Moharossal együtt utazott felesége, Váradi mögött pedig egy Opel haladt. Utóbbiban ketten ültek, a sofőr valamiért nem előzött, hanem elmondása szerint megállt, amikor látta, hogy Váradi kiszáll. Tanúvallomása szerint a visszapillantóból nézte, ahogy a férfi lehajol a létráért, látta közeledni a Mercedest is, de a baleset pillanatában pont másfelé figyelt.

2. Komáromi András

A magyar állam hosszas próbálkozás után tavaly december közepén jegyeztette be magát tulajdonosként a brüsszeli pályázati pénzek elosztását kezelő EMIR szoftverben jogtulajdonos Welt 2000 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-ben – bár már többször beharangozták az ügyletet korábban a miniszterelnökség vezetői.

Az üzletrész értékesítését végül a gyámhivatalnak kellett jóvá hagynia, az egyik tulajdonos, Komáromi András ugyanis tavaly március elején váratlanul elhunyt, tulajdonát három, kiskorú gyermeke örökölte. Emlékét ma is gyertyás képpel őrzik volt kollégái a Welt 2000 honlapján, igaz, az oldalon szerdán még az állt: a cég tulajdonosai száz százalékban magyar magánszemélyek.

A 47 éves Komáromi szívproblémák miatt vesztette életét – egy nappal azután, hogy belement volna abba az üzletbe, amire sem a Gyurcsány-, sem a Bajnai kormányok nem tudták rábeszélni. Hogy – nem sokkal egy demonstratív NAV-vizsgálat után – eladja az aranytojást tojó tyúkot: az állami megrendelésnek köszönhetően 2013-ban 4,3 milliárd forint árbevétel mellett 425 milliós eredményt (és csaknem ugyanennyi osztalékot) produkált a Welt 2000 Kft.-t. Ehhez képest soványkának tűnik az 500 milliós vételár – még akkor is, ha a cég saját tőkéje mindössze 3,6 millió forint volt, kötelezettségei pedig megközelítették az egymilliárd forintot.

Arról ellentmondóak az információk, hogy Komáromi voltaképpen milyen színekben is tárgyalt, tavalyi sajtóhírek szerint már nem volt érdekelt a cégben, megmaradt ellenben tulajdona az EMIR szerzői jogán – a cégnyilvántartás szerint ugyanakkor tavaly február végén visszalépett a kft-be, úgy tudni, éppen azért, hogy az eladás előkészítéseként apportálhassa az EMIR-jogokból őt megillető hányadot.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési kommunikációs államtitkára az Átlátszónak nyilatkozva árnyalja az állami felvásárlóról kialakult sötét képet: 2013 őszén kormányhatározat született, de nem a Welt 2000 felvásárlásáról, hanem arról, hogy a tevékenységnek – amit az államtitkár a bankokéhoz hasonlít – biztonsági okokból állami kézben kell lennie. Így a cég tulajdonosai választhattak: eladják a forráskóddal is rendelkező cégüket vagy nem, de akkor nem csak a vételárat bukják, hanem ugrik a megrendelés is. Az államnak Csepreghy szerint mindegy volt: nagyjából a vételár összegéből kifejlesztettek volna egy saját szoftvert – kalkulál most, hozzátéve: a szerződés értelmében a Welt 2000 volt tulajdonosainak lehetőségük van arra, hogy hasonló fejlesztést külföldön értékesítsenek.

Az EMIR-t az első Orbán-kormány idején kezdte használni az államigazgatás, azóta több kormány, a balosak is véget kívántak vetni a pályázati pénzkezelés kiszervezésének – annak ellenére, hogy Komáromi 2002-2006-ban az MSZP képviselője volt a kőbányai önkormányzatban -, de valamiért mégis csak az Orbán-kabinet volt hatékony a meggyőzésben. Úgy tudni, akkor gyorsultak föl az események, amikor Lázár János – még államtitkárként – átvette a fejlesztési ügyek intézését, ugyanakkor arról is szóltak hírek, hogy Komáromi halálhíre kormányberkekben is visszatetszést szült.

Olaj, olaj, olaj és némi politika: a NER előtti esetek

Öt békés megyei rendőr halt meg rövid időn belül a kilencvenes évek végén. Az időszak a magyarországi szervezett alvilág eredeti tőkefelhalmozásának, az olajbűnözésnek a fénykora volt, a hivatalos vizsgálatok egyik esetben sem állapítottak meg idegenkezűséget. 1998 februárjában Kuzma Mihály a megyei főkapitányság szervezett bűnözés elleni osztályának vezetője hivatali szobájában vesztette életét – családja nem hitt az öngyilkosságban, emlékeztettek, Kuzma sokat tudott a maffia, a rendőri vezetés és a politika összefonódásáról, s halála előtt többször utalt arra, hogy ki akarják nyírni.

Egy évvel később öngyilkos lett Dénes Gábor, a rendőrségi belső elhárítás békési főtisztje, aki korábban szoros munkakapcsolatban állt Kuzmával. Korábban idegösszeomlása volt. A halálnak különös módját választotta: hűtőszekrénye ajtajára kötötte föl magát.

Szerbiában elgázolták az olajügyekben vizsgálódó Kovács Gyula gyulai nyomozót. Kovács búvártanfolyamot vezetett a Szabadka melletti Pálicson, ahonnan, ki tudja, miért állítólag gyalogosan indult haza Gyulára, amikor a baleset érte. Pár évvel korábban egy békéscsabai rendőr lőtte főbe magát a főkapitányság udvarán parkoló autójában, a rendőrségi futárszolgálat vezetőjével – aki egyebek mellett a Kuzma által feltárt olajügyek dokumentumait fuvarozta Budapestre – pedig gyógyszer-túladagolás végzett.

Az eseteket egyebek mellett a parlamenti olajügyi vizsgálóbizottság is firtatta, de nem jutottak előrébb, a bizottság egykori elnöke, Pallag László (FKGP) ma már szintén nincs az élők sorában: 2011-ben, 61 évesen elhunyt, élete utolsó éveiben befordult, csak akkor került a hírekbe, amikor elvesztett egy pert az általa „olajosként” megnevezett politikusok ellen.

Egy évvel korábban életét vesztette a Kuzma-haláleset idején országos rendőr-főkapitányként szolgáló Forgács László is: az 51 éves férfi kazincbarcikai hobbikertjét gondozta, amikor váratlanul rosszul lett és meghalt.

Autóbalesetben vesztette életét Vancsik Zoltán (MSZP) országgyűlési képviselő, a nemzetbiztonsági bizottság tagja 2001 augusztusában. A rendőrségi vizsgálat szerint rendkívül gyorsan, közel 180 kilométer/órával hajtott az M7-es autópályán, és miután elküldött egy sms-t, elvesztette az uralmat a jármű felett, s leszaladt az útról. Annak idején képviselőtársai is kutakodtak a részletek felől, s arra jutottak, az ominózus sms-t másfél perccel a karambol előtt küldte el – a baleset időpontja azért rekonstruálható ilyen pontossággal, mert a Vancsik mögött haladó teherautó sofőrje éppen ránézett az órájára a történtekkor.

Érdekes még, hogy a politikus a Videoton meccséről, Székesfehérvárról tartott Budapestre, a mérkőzés idején feltörték a kocsiját a VIP-parkolóban, de nem vittek el semmit. Vancsik élénken kutakodott a Fideszt kényesen érintő ügyekben, egyebek mellett az Orbán-család bányái érdekelték.

Mások viszont arra emlékeztetnek, hogy Fehérváron nyílt titok volt a politikus fia, ifjabb Vancsik Zoltán akkori kötődése a helyi alvilághoz: a helyi keresztapaként ismert Abu Mohamed és társai ellen folyt büntetőügy, illetve a „székesfehérvári igazságügyi maffiaként” emlegetett bűnper irataiban arra is van utalás, hogy a fiatal férfi a rendőrséget is ellátta információkkal, amiért sok mindent (közlekedési kihágásokat és drogterjesztést) elnéztek neki.

3. Szebellédi István

Kevés érthetetlenebb dolgot lehet elképzelni: 64 éves milliomos üzletember jól futó cégekkel, aki mellékesen egyetemi oktató tudós, külső szemmel megítélhetően kiegyensúlyozott családi élettel – ismerői szerint másnapra még üzleti tárgyalásokat ütemezett be, este mégis öngyilkos lett. A Magyar Narancs szerint miután hosszasan beszélt üzlettársával és a fiával, lement a garázsba és vadászfegyverével agyonlőtte magát tavaly március elején.

A jogász és közgazdász végzettségű sztárkönyvvizsgáló az adóhatóságnál kezdte pályáját, a magánszférában ugyanakkor pechesen indult: az első csődbe ment magyarországi pénzintézet, az Ybl Banknak elnöke volt. Utódát, O. Nagy Imrét és a mindkettejük alatt vezérigazgatóként tevékenykedő Jamniczky Zoltánnét el is ítélték – a bíróság szerint a bűnös üzelmek Szebellédi távozása, 1992 után történtek.

A néhai Ybl Bank tulajdonosai hozták létre a Gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezetet, amelynek bankká alakulását – amit ismerői szerint elsősorban Szebellédi szorgalmazott – azonban nem engedélyezte a bankfelügyelet. A szövetkezeti tapasztalatait mégis kamatoztathatta: első országosan ismert ügye igazságügyi szakértőként a Gávavencsellő és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke, Nagy Miklós ellen hűtlen kezelés miatt folyt büntetőeljárás szakvéleménye volt, amiben a HVG akkori közlése szerint 1995-ben kifejtette ars poeticáját, miszerint „ha a pénzintézetek minden szabályt kivétel nélkül betartanának, akkor Magyarországon a pénzintézeti tevékenység gyakorlatilag megszűnne”.

Igazi céghalmozó volt: vállalkozáscsoportjának koronaékszerei a két könyvvizsgáló-tanácsadó társaság, a Hajógyári szigeti ingatlanos cég Álom Sziget Kft.-ben is érdekelt CCA Zrt. és a CC Audit Kft., de fantáziát látott a mezőgazdaságon és a követelésbehajtáson át a vendéglátásig számos ágazatban (a cégjegyzék máig hatályosnak tünteti fel tulajdonosi szerepét és tisztségeit). Még a divatvilágban is – bár úgy fest, az egyébként veszteséges, adóvégrehajtással terhelt Direktart Kft. inkább divattervező lánya, Szebellédi Kriszta karrierjének ad hátteret.

Déli típus: a Nisman-ügy és a Kirchner-klán

Megingathatja Cristina Kirchner argentin elnök pártjának, a Szövetség a Győzelemért formációnak az esélyeit az ősszel esedékes elnökválasztáson – ahol Kirchner nem újrázhat – Alberto Nisman ügyész rejtélyes halálesete. Nismant január közepén találták meg Buenos Aires-i otthonában főbe lőve, mellette a pisztoly, a hatóságok először öngyilkosságot emlegettek. A népharag nyomán azonban nyomozás indult az esetleges gyilkosság kivizsgálására.

A gyanú nem légből kapott: Nisman – aki állítólagos öngyilkossága előtt még összeírta magának a bevásárló-listát – másnap mutatta volna be az argentin parlamentben bizonyítékait, amely szerint Kirchner, Argentína és Irán gazdasági kapcsolatai érdekében fő szerepet játszott abban, hogy eltussolják a Buenos Aires-i zsidó közösségi központ elleni 1994-es bombamerénylet nyomozását. A 85 halálos áldozatot és 300 ember sérülését követelő támadás kapcsán korábban több iráni állampolgárt is lefogtak, de végül nem ítéltek el senkit. A nyomozók utóbb Nisman lakásán megtalálták a Kirchner elleni letartóztatási parancs piszkozatát is.

Az ügyészt segítette Antonio Stiuso az argentin hírszerzés korábbi vezetője, aki állítólag hangfelvételeket adott át Nismannak, amelyek bizonyítják a Kirchner elleni vádakat. Az elnök környezetében bosszút emlegetnek: Stiusót ugyanis Kirchner nyugdíjazta tavaly decemberben (más elemzők szerint éppen azért váltották le, mert rájöttek, az ex-kémfőnök tud róla, hogy Nisman nyomon van, de nem figyelmeztette az elnököt).

Azt is sejtetik az elnöki palota bennfentesei, hogy akár a korábban nagyhatalmú hírszerző és máig szolgálatban maradt emberei is állhatnak a pár hete még öngyilkosságnak mondott haláleset hátterében, méghozzá azok után, hogy hamis bizonyítékokkal megtévesztették Nismant. Mások az iráni hírszerzésre gyanakodnak, de még többen Kirchner vazallusaira – csak az öngyilkosságot zárja ki az argentinok több mint 70 százaléka egy közvélemény-kutatás szerint.

Szebellédit a NER a tenyerén hordozta: cégei fénykorukban – a Magyar Narancs összesítése szerint – 80 önkormányzatnak végeztek könyvvizsgálatot, s eseti szerződések alapján is dolgoztak fideszes településeknek, a CC Audit adta például a szakvéleményeket a belvárosi ingatlanokat kiárusító V. kerületi önkormányzatnak. Ezzel együtt a cégek többsége nem pörgetett milliárdokat: az 52 százalékban Szebellédié volt CCA 109 milliós árbevétel mellett 15 millió forint nyereséggel, a CC Audit 145 milliós forgalom mellett 9 milliós profittal gazdálkodott 2013-ban.

A legnagyobb megrendelő a Páva Zsolt (Fidesz) vezette Pécs volt. A városházán ismerősen forgó informátorunk szerint tanácsadóként nagyobb volt a befolyása, mintha gazdasági alpolgármester lett volna, rálátott a stratégiai vízműcégre is (a Tettye Forrásház révén einstandolta a városi vízszolgáltatást a fideszes önkormányzat), ennek kapcsán különösen jó viszonyt tartott fenn a vízmű-önkormányzatosítás jogi hátterét biztosító Szabó Iván ügyvéddel. Szabó Pintér Sándor belügyminiszter korábbi érdekeltsége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. jogásza volt, ő szerkesztette a Fidesz-pártalapítvány alapító okiratát, 2010-től pedig két éven át a Szerencsejáték Zrt. felügyelőbizottságában elnökült, s KDNP-delegált tag volt az Országos Választási Bizottságban.

Szebellédi igazgatósági tag lett a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-ben, de már azután, hogy a részvények 74,5 százalékát megszerezte a szír származású svájci-magyar kötődésű luxusóra-kereskedő Bachar Najari. Najari – aki pályázaton szerezte meg a Zsolnay többségét 2013 év elején, miután sem az SCD-csoport, sem a Simicska-féle Közgép nem kívánta tovább finanszírozni a patinás üzemet – furcsa gazdának bizonyult. A 2013-as év mérlege még húzós mínuszokat mutatott, Najari feleségének a cége ugyanakkor az EU-ban levédette magának a márkanevet – az esetből botrány lett, a védjegy visszaszállt a városra. Eközben más ügyben – luxusórák hamisítása miatt – első fokon bűnösnek mondta ki a bíróság a házaspárt és próbára bocsájtotta őket.

Szebellédi másik kalandos múltú kapcsolata Papp Albert, aki 2007-2008-ban az APEH Pest megyei regionális igazgatóságát vezette – Papp 2013-ig mások mellett társtulajdonos volt az Igazságügyi Szakértők Első Magánintézete Kft.-ben. Papp utoljára azzal került a hírekbe, hogy ő működteti azt a Club Brothers nevű budai elit férfiklubot, amelyet az éjszakai életben luxusbordélyként tartanak számon (ezt Papp több médiában is cáfolta), s ahol a politikai elit tagjai, köztük például Mesterházy Attila volt pártelnök is megfordult, s ahová bejáratos volt a szintén különös körülmények között életét vesztett Welsz Tamás, az MSZP-közeli bankszámlabotrány koronatanúja. Welsz és Papp Uruguayban próbáltak üzletelni 2006-ban, de nem jártak sikerrel.

4. Welsz Tamás

Ha létezik haláleset a közelmúltból, aminek senki sem hiszi el a hivatalos változatát, az az övé. A hivatalos verzió úgy hangzik: az élet császáraként viselkedő hétpróbás nemzetközi szélhámos, miután maga hívta ki a rendőröket, hogy átadja, a rendelkezésére álló bizonyítékokat Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese ellen az eltitkolt osztrák bankszámla ügyében csalás miatt folyó nyomozásban, titokzatos méreget vett be (vagy a helyszínen tartózkodó közegek társaságában vagy már távoztában a rendőrautóban), rosszul lett és a mentőállomáson, ahová a rendőrök vitték, meghalt. Mindez szintén 2014 márciusában történt.

A hivatalos változathoz képest ebben az esetben semmivel nem fantasztikusabbak a városi legendák, miszerint Welszt megölték a rendőrség (vagy álrendőrök) közreműködésével az MSZP vagy éppen a Fidesz megrendelésére (hogy tudniillik ne derüljön ki, hogy Simon mennyire bűnös vagy éppen hogy nem az), netán a tanúvédelemben álnéven él tovább a világ másik felén. Ezekkel a változatokkal csak az a gond, hogy bármelyiket sokkal egyszerűbben, kisebb reflektorfényben, kevesebb kockázattal is meg lehetett volna szervezni. Csakhogy ez igaz az öngyilkosságra is. A boncolás egyébként annyit állapított meg, hogy „összeomlott a keringése” (ami a morbid orvosviccre emlékeztet: mindenki úgy hal meg, hogy a szíve megáll).

A 41 éves Welsz a hatóságokkal is összekacsintó nemzetközi szélhámos mintapéldánya volt. Beszállt a magán betegszállításba, az indulás előtt befuccsolt Sólyom légitársaságba, finanszírozta a pénzes celebek afrikai adrenalintúráját, a Bamako Rally-t – igaz, forrásaink szerint le is húzta a résztvevőket: a helyi hadsereggel együttműködve és osztozva védelmi pénzeket szedett a veszélyesebb zónákon áthaladásért.

A legnagyobb bizniszének az útlevélbolt tűnik: Bissau-Guinea – ahol lakcímmel is rendelkezett – és más egzotikus országok nevében kiállított passzusokkal házalt, s ha a kuncsaft úgy kívánta, pénzmosásra is alkalmas helyi cégek alapításában is közreműködött. Tette ezt annak ellenére, hogy a magyar tiszteletbeli konzuli szolgálat többször figyelmeztette a regnáló kormányokat, hogy valami nem stimmel Welsz-szel – akit egyébként Panama hatóságai köröztek okirat-hamisításért, de Magyarország hónapokon keresztül halogatta a kiadását.

A határokon átívelő útlevélüzlet kapcsán úgy tudni, felfigyelt rá a szlovák titkosszolgálat is, a nyugati országos hírszerzésének pedig úgy került a látókörébe, hogy egy, elsősorban Észak- és Közép Afrikában tevékenykedő fegyverkereskedő banda nyomait kutatták, amelyhez egy magyar származású, de évek óta Afrikában élő férfi is kapcsolódik – az illetővel állítólag Welsz is tartotta a kapcsolatot.

Bissau-Guinea az ország ásványvagyona (főképp olaj, foszfát és bauxit) miatt is érdekes – ezek a kincsek információink szerint magyar nagyvállalatok érdeklődését is felkeltették, Welsz pedig maga kínálkozott közvetítésre. Nem jött be viszont a Dél-Amerikai álma: az uruguayi vasút korszerűsítésében tervezett részt venni. A térséget ismerő más források ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy Montevideóhoz – ahol Welsz többször megfordult, egy ízben az ex-APEH-os Papp Alberttel – amerikai léptékkel közel esik a paraguayi-argentin-brazil hármas határ paraguayi oldalán található Ciudad del Este, amit a nemzetközi hírszerzés a térség egyik fő illegális fegyverelosztó központjának tart. Miközben a térség – hasonlóan egyébként Bissau-Guineához – kábítószer-kereskedelme is virágzik.

A magyar hatóságokat vádalku reményében nem először segítette Welsz – állítják ismerői, akik kizártnak tartják, hogy a kalandos életet élő, és az életet szinte habzsoló férfi az öngyilkosságig berezelt volna attól, hogy belekeveredik Simon osztrák számlán parkoló kétszázmillió forintjának ügyébe.

Rádi Antónia

Tetszett a cikk?

Ha hasznos kezdeményezésnek tartod az Átlátszót, szavazz ránk az Index on Censorship közönségszavazásán, hogy egy újabb nemzetközi díjjal öregbíthessük a hírnevünk.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.