Cikkek

Radar alatt tarol egy tanácsadócég informatikai közbeszerzéseken

Önállóan pályázva, kizárólag értékhatár alatti közbeszerzésekből gyűjtögetett össze több százmillió forintnyi informatikai megbízást egy vállalkozás, amelynek alapításánál az első Orbán-kormány több informatikai tisztviselője is ott volt.

A közbeszerzési értesítőt böngészve figyeltünk fel az eGov Tanácsadó Kft.-re. A budapesti vállalat különböző tanulmányok elkészítésére nyert megbízást a nyáron, mindössze kilencszázezer forinttal a nyilvános pályázati értékhatár alatt. Mint arról már többször is írtunk, a közbeszerzési törvény alapján 25 millió forintnál kisebb értékű szolgáltatási pályázatoknál az ajánlatkérő állami szerv hirdetmény nélküli tárgyalásos, azaz “meghívásos” pályázatot írhat ki a beszerzésre. Ezzel a törvényes kiskapuval az a baj, hogy könnyű lehetőséget ad “haveri cégek” helyzetbe hozására.

Korábbi cikkeink az értékhatár alatti közbeszerzésekről

Kreatív közbeszerzések: egy forint híján 25 millió

Egykori Pintér-cégek, a Századvég és a Mahir is jól szerepelnek az értékhatár alatti közbeszerzéseken

Az eGov tehát hirdetmény nélküli tárgyalásos pályázatot nyert huszonnégymillió-százezer forint értékben, ősszel pedig le is szerződött a megrendelő Magyar Posta Zrt.-vel. Ez azonban csak egy a vállalkozás által az utóbbi években elnyert, éppen csak értékhatár alatti megrendelések sorában.

Az eGov Kft. közbeszerzésen önállóan elnyert megbízásainak becsült értékei és a megrendelők (feltűnésük sorrendjében: Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala, Magyar Államkincstár, Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., Pillér Kft., Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, Vidékfejlesztési Minisztérium, Országos Bírósági Hivatal, Magyar Posta Zrt.)

Az eGov Kft. közbeszerzésen önállóan elnyert megbízásainak becsült értékei és a megrendelők (feltűnésük sorrendjében: Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala, Magyar Államkincstár, Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., Pillér Kft., Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, Vidékfejlesztési Minisztérium, Országos Bírósági Hivatal, Magyar Posta Zrt.).

 

A közbeszerzési értesítőből összesen 18 olyan, 2011 óta kiírt pályázatot gyűjtöttünk ki, amit az eGov önállóan nyert el. Zömük informatikai jellegű megbízás. Mint az mellékelt diagramunkon szemmel is látható, az elnyert megrendelések becsült értékei egyenként kivétel nélkül huszonötmillió alatt maradnak, legtöbbjük maximum egy-két millióval.

Összesített értékük pedig olyan összeget ad ki, amiért már bárki szívesen lehajolna: 368 millió forintot. Ez még akkor is igen jelentős összeg, ha egy szóval sem állítjuk azt, hogy a cégnek adott megbízás mögött ne állna valós teljesítmény.

Eközben az eGov pénzügyileg egyre sikeresebb: árbevétele 2009 óta megduplázódott, adózott eredményük tavaly közel 140 millió forintos volt. Az is látszik, hogy a közbeszerzéses megbízások komolyan hozzájárulnak az eGov forgalmához: 2011-2013 között a cégnek összesen 1,1 milliárdos árbevétele volt, ennek az ez idő alatt önállóan elnyert megbízási összegek durván a negyedét tehetik ki.

Az eGov emellett konzorciumban is nyert több százmilliós óriáspályázatokon, de azt nem tudjuk, hogy ebből mekkora volt az informatikai cég része. Korábban az Index írt arról, hogy egy, nemrégiben  még a Közgép tulajonában álló cég különböző konzorciumokban tucatnyi online pénztárgépes szerződést kapott a NAV-tól, több milliárd forint értékben. Több ilyen konzorciumban az eGov is tag volt, az ügyvezető Klenheincz Gábor viszont később azt mondta az Indexnek, nem is tud ezekről a szerződésekről. Kleinhencz ezt kérdésünkre azzal egészítette ki, az adott ügyben ugyan a konzorcium tagjai voltak, “de csak egyfajta tanácsadói szolgáltatásokkal kapcsolatban, ami nem volt része az adott közbeszerzéseknek”.

A siker háttere

Az eGovot 2002 őszén alapította a három fiatalember, közülük most Soltész Attilára és Kleinheincz Gáborra figyelünk. A két újdonsült vállalkozó alig pár hónappal ezt megelőzően ugyanis még az államigazgatásban tevékenykedett: mind a ketten a Fidesz színeiben a 2002-es választásokon végül vereséget szenvedő Orbán Viktor hivatalában dolgoztak informatikai területen. A két férfi elérhető életrajzai szerint Soltész stratégiai szervező volt a Miniszterelnöki Hivatal informatikai kormánybiztosságánál, Kleinheincz pedig ugyanitt lett “kisfőnökből” főcsoportfőnök.

Engedjük meg, a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH) sem feltétlenül pártkatona minden köztisztviselő. Soltész azonban már a MeH-megbízatása előtti évben is a Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas informatikai kabinetjét vezette. És engedjük meg azt is, hogy politikai funkcionáriusok beléphetnek az üzleti életbe olyan módon, hogy ott nem használják fel korábbi politikai kapcsolataikat. Azt ugyan nem tudjuk, hogy Kleinheinczéknek ez sikerült-e, de annyi biztos, hogy Soltész – akkoriban az eGov ügyvezetője is – a Fidelitasban is tovább nyomult, emellett 2002-ben külsős tagként  bekerült a Budapest II. kerületi önkormányzat költségvetési bizottságába, 2004-ben pedig a Fidesz színeiben a fővárosi közgyűlésben is helyet foglalhatott. A 2006-al kezdődő ciklusban a Fidesz és a kereszténydemokraták támogatásával volt II. kerületi képviselő.

Nagyon civil kapcsolatok

Soltész és a harmadik társ 2005-ben kiszálltak, azóta Kleinheincz és felesége viszik a céget. Soltész Attila azonban a továbbiakban is hasznos ismeretség lehet a vállalat számára: a férfi most egy olyan egyesület elnöke, amely a Fidesz-holdudvar körüli pénzáramlásokba beépültnek tűnik.  A szóban forgó Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) A működésére 2011-ben jelzésértékű, százezer forintos támogatást kapott a Nemzeti Civil Alapprogramból. Az egyesület 2012-es közhasznúsgi beszámolójából pedig az olvasható ki, hogy másfélmillió forinttal támogatta a “polgári underground” Kommentár Alapítványt és egymillióval a Fiatalok az Összefogásért Egyesületet. Utóbbiról tavalyelőtt írtuk, hogy a Budapest V. kerületi önkormányzattól “2008-11 között összesen 12,1 millió Ft támogatást kapott. [Erről] az egyesületről szintén nem sok információ érhető el, de a Facebook megoldást kínál: ez az egyesület a Fidelitas Aulich ifjúsági klubjának üzemeltetője”.

Az Infotér egyébként informatikai vállalkozásokat igyekszik összekötni köztisztviselőkkel, például focitornán keresztül.

Önálló pályát fut be

Telefonon elértük Soltész Attilát, aki elmondta, hogy Kleinheincz-cel ugyan szoktak a személyes és iparági kapcsolódási pontokra tekintettel beszélni, egyeztetni, de “biztos, hogy a [Kleinheincz] Gábor teljesen önálló pályát fut be, soha nem szorult az én segítségemre”. A Kommentár Alapítvány és a Fiatalok az Összefogásért Egyesületnek jutatott Infotér-támogatást azzal indokolta, hogy ezek a szervezet olyan közösséget, értékeket teremtenek, amelyeket az Infotér támogatandónak tart.

Kleinheincz Gábor emailben válaszolt kérdéseinkre, ezt írta: “nagyon sok beszerzésen indultunk, indulunk folyamatosan. Ezek többnyire közbeszerzések, annak minden válfajában, hiszen a nevünkből és a tevékenységünk profiljából adódóan a közszférával, az elektronikus közigazgatással foglalkozunk” és “mivel a tevékenységünk fő profilja az elektronikus közigazgatás, ezért nyilván a munkáink nagyobb része közbeszerzésekből adódik”.

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.

Sarkadi Nagy Márton

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!

Megosztás