Végre megtörhet a rendőrarc-kitakartató bírói gyakorlat

Az Alkotmánybíróság döntése alapján a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha „az a jelenkor eseményeiről szóló, vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül”. Már csak a többi közhatalom-gyakorló helyzetét, a hangfelvételeket és a politikai közszereplők képmásának kérdését kell rendbe tenni.

Az Alkotmánybíróság fontos, előremutató, a testület szebb napjait idéző, ráadásul meggyőző többséggel szülelett határozattal védte meg a sajtószabadságot attól a teljesen abszurd bírói gyakorlattól, amely az intézkedő rendőrről készült felvételeket minden esetben csak a rendőr hozzájárulásával engedte eddig közzétenni.

Mint erről tavaly májusban hosszabban írtunk, a korábban is a személyiségi jogi igényt érvényesítő rendőrök hozzájárulási jogának általános elismerésre hajló bírói gyakorlatot két éve az 1/2012. Büntető-közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozat szilárdította úgy meg, hogy a nyilvános helyen vagy közterületen szolgálati kötelezettséget teljesítő vagy munkát végző személyt közszereplőnek, e szereplését pedig nyilvános közszereplésnek semmilyen körben nem volt hajlandó elismerni. Így aztán intézkedő rendőrről a sajtó soha, semmilyen körülmények között nem közölhetett annak akarata ellenére felvételt, pedig a közelmúlt hazai történelme jó példát mutat arra, hogy ez miért lenne fontos.

Ezért támadtuk meg alkotmányjogi panasszal magát a jogegységi határozatot, az AB azonban erről az indítványunkról még nem döntött, az index.hu által egy őket elmarasztaló jogerős másodfokú ítélet ellen előterjesztett panaszról azonban szerencsére igen. Ráadásul nem is akárhogyan.

Az AB ugyanis nemcsak a konkrét ügyet oldotta meg, hanem egyrészt általában is kimondta, hogy a nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy az új Polgári Törvénykönyvnek a felvétel készítését is kifejezetten az érintett engedélyéhez kötő (egyébként szerintünk alapvető változást a korábbi jogi helyzethez képest nem jelentő) szabályát is erre tekintettel kell értelmezni.

Ennél kézzelfoghatóbb, remélhetőleg a bírósági gyakorlat mederbe terelésére is alkalmas elvként az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy egy rendőri intézkedésről készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül.

Végül egészen egyértelmű követelményként az alkotmánybírósági határozat azt is rögzíti, hogy a rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül, ezért az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosság felé, kivéve, ha ez a rendőr emberi méltóságának sérelmét jelenti (ilyen például a hivatása gyakorlása során megsérült rendőr szenvedésének bemutatása).

Az index.hu alkotmányjogi panaszának sikere és az Alkotmánybíróság álláspontja is örömteli, de fontos lenne (és szerintünk nemcsak nekünk, akik az ellene irányuló alkotmányjogi panaszt benyújtottuk), hogy a Kúriának az alkotmányellenes gyakorlatot megszilárdító jogegységi határozata is eltűnjön a jogrendszerből. Már csak azért is, mert az nem csak a rendőrökre, hanem a közhatalmat gyakorló személyek jóval szélesebb körére, illetve nemcsak a képfelvételekre, hanem a hangfelvételekre is megköveteli – most már tudjuk, hogy tartalmilag az AB szerint is alkotmányellenesen – a hozzájárulást a nyilvánosságra hozáshoz.

Emellett amúgy a kapcsolódó területeken is van átgondolnivaló elég: az AB által most elsősorban az intézkedő rendőröknél megoldott probléma okozta például azt is, hogy a CÖF szintén az érintett hozzájárulásának hiánya miatt vesztett személyiségi pert Mesterházy Attilával szemben a rosszemlékű „civil” plakátkampánya miatt. Márpedig gondolhatunk akármit annak a kampánynak a tartalmáról és finanszírozásáról, attól még agyrém marad, hogy a bíróság azt várta volna el a plakát közlőitől, hogy egy párt elnökéről készült felvétel felhasználásához engedélyt kérjenek.

Reméljük, hogy a mostani határozat lendülete elég lehet arra, hogy a képmáshoz való jog a jövőben már ne egy sajátos zárvány maradjon a személyiségvédelmen belül, és itt is az egyén szempontjai és a közéleti vitával és a közhatalom ellenőrzésével összefüggő alkotmányos jogok egyensúlya valósuljon meg.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!