Emberrablások a Közel-Keleten: „Nem bántalmazzák az elrabolt személyeket”

Az elmúlt egy évben két jelentősebb incidens is borzolta a magyar közvélemény kedélyét az Egyiptomban szolgálatot teljesítő magyar MFO kontigens körül, legutóbb beduinok raboltak egy magyar tisztet az egyiptomi-izraeli határvidékről. A jelenlegi helyzetről, a kontigens szerepvállalásáról és a „vadkeletről” Nagy Attila mérnök alezredest, a kontigens parancsnokát kérdeztük.

*****

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Egészen pontosan milyen feladatokat lát el a magyar kontigens az egyiptomi határvidéken?

N.A.: Magyarország 1995-ben csatlakozott az MFO-hoz, a 13 nemzet államaiból álló szervezetben Hollandiától vettük át a feladatokat. A kontingens katonai rendészeti feladatokat biztosít az MFO részére 42 fővel, ebből jelenleg 16 fő rendőr és 26 fő katona. A misszió katonai rendész egysége (Force Miliary Police Unit – FMPU) két táborban került elhelyezésre, 29 fő teljesít szolgálatot a félsziget északi részén az el-Gora mellett található Északi táborban, 13 fő a félsziget déli részén Sharm el Sheik-ben található Déli táborban. A feladatok egyrészt az általános rendfenntartó, azaz a katonai fegyelem betartását célzó tevékenységekből állnak, másrészt pedig bűnmegelőzési és bűnüldözési tevékenységeket tartalmaznak.

Kik támadták meg a békefenntartókat a Sínai-félszigeten?

A forgalmat beton úttorlasz lassítja. A beduin sofőr fékez, várja, hogy hozzánk érjenek a katonák. Bámuljuk a diszkréten beásott 50 kaliberes géppuskákat a zuhogó esőben, a keresztben álló páncélozott csapatszállítót. Fiatal tiszt hajol be az ablakon, elveszi az útlevelemet, hogy biztosan visszajöjjek. „Ugye tudja, hogy innentől kezdve a beduinoké a törvény?” – kérdezi aggodalmas arccal. Hogyne tudnám. Hozzájuk megyünk. Tovább helyszíni riportunkra.

A főbb feladatok közé tartoznak a járőrözés, biztonsági ellenőrzések, a táborba be-, illetve onnan kilépő személyek és csomagjaik, valamint gépjárműveik ellenőrzése, átvizsgálása, közúti ellenőrzések, sebességmérés illetve fegyveres járműkísérés végrehajtása. Az FMPU nyomozó csoportja pedig az MFO területén vagy azon kívül a misszió járműveivel vagy az itt szolgáló katonák által elkövetett szabályszegéseket, bűncselekményeket nyomozzák, illetve ezek megelőzésére tesznek intézkedéseket. A katonai rendészeken kívül a magyar kontingens tagja egy összekötő tiszt – aki az összekötő tiszti csoport tagjaként egy kanadai ezredes irányításával végzi munkáját – és egy orvos, aki az északi tábor orvosi rendelőjében dolgozik.

Hogyan változott a félsziget helyzete a 2011-es egyiptomi forradalom után?

N.A.: A Sínai-félszigeten a biztonsági helyzet Hoszni Mubarak egyiptomi elnök 2011 február 11.-i megbuktatása óta jelentősen romlott. A forradalom után a népharag a korrupt rendőrség és a biztonsági erők ellen fordult. A rendőrség és a biztonsági erők hiánya miatt biztonsági vákuum keletkezett a félszigeten. A rendőrőrsöket, ellenőrző pontokat sorozatos támadások érték, felgyújtották, felrobbantották őket, melyek során több rendőrt megöltek, sokan közülük elmenekültek a félszigetről. Mindennapossá váltak a köztörvényes bűncselekmények, fegyveres rablások, fegyver és emberkereskedelem, emberrablások. A félsziget északi része különösen érintett a fegyver és ember csempészetben, amely főként Egyiptom felől a Gázai övezetbe irányul.

Egyes becslések szerint több száz csempész alagút húzódhat az egyiptomi gázai határ alatt. A biztonsági vákuumot kihasználva a félszigeten megerősödtek az addig is jelenlévő szélsőséges iszlám fegyveres csoportok, akik folyamatosan támadják az egyiptomi biztonsági erőket valamint a szomszédos Izraelt. A militarista csoportok folyamatosan próbálnak toborozni embereket a félszigeten élő beduin őslakosok közül. A kiképző bázisaikat, fegyverraktáraikat a nehezen megközelíthető, jól álcázható hegyes terepen hozták létre.

Ez nagyban érinthette az önök munkáját is.

A biztonsági helyzet romlása jelentősen kihatott a félszigeten katonai megfigyelői feladatokat ellátó Többnemzeti Erők és Megfigyelők (Multinational Forces and Observers – MFO) tevékenységére is. A misszió az 1979-ben megkötött egyiptomi-izraeli békeszerződésben, azaz a Camp David-i megállapodásban foglaltak betartásának ellenőrzésére létrehozott multinacionális szervezet. Az MFO számára évekkel ezelőtt meglévő viszonylagos mozgásszabadság megszűnt. Az MFO-ban szolgálatot teljesítő erők és eszközök ugyanazoknak a kockázatoknak vannak kitéve, mint bárki más aki a Sínai-félszigeten tevékenykedik. A misszió tevékenységéhez hozzátartozik a műveleti területen történő mozgás is ami a legnagyobb kockázatot jelenti jelenleg. Mindennaposnak mondhatóak azok az események, amikor helyiek kövekkel dobálják meg az elhaladó konvojokat, vagy a tiltakozásaik, követeléseik érvényre juttatása érdekében lezárják az utakat és gumikat égetnek.

Ezek a cselekmények nem kifejezetten az MFO ellen irányulnak, de következmények nehezítik a feladat végrehajtást. A Misszió vezetése a negatív változások miatt olyan szigorításokat, korlátozásokat vezetett be, amelyek az erők és eszközök fokozottabb védelmét szolgálják. A bevezetett intézkedések miatt, az MFO a feladatait nehezebben képes csak végrehajtani, azonban ez idáig minden negatív körülmény ellenére végrehajtotta azokat.

Az egyiptomi kormány két hadműveletet is indított, hogy megtisztítsák a félszigetet a terrorista sejtektől. Az egyiptomi sajtó egyértelmű kudarcként értékeli mindkét akciót. Ön mit gondol erről?  

A biztonsági helyzetben jelentős fordulat következett be 2011 augusztusában, amikor az egyiptomi hadsereg a félsziget biztonsági helyzetének helyreállítása érdekében csapatokat küldött a fegyveres csoportok felszámolására. Az “Operation Eagle” művelet során számos terrorizmussal vádolt személyt megöltek. 2012 augusztusában ismét változás történt a biztonsági helyzetben, amikor 16 egyiptomi határőrt gyilkoltak meg egy terrorista támadásban a félsziget északi részén. A terrortámadásra válaszul az “Operation Eagle” folytatásaként is emlegetett “Operation Sinai”, jelenleg is folyamatban lévő műveletet indította az egyiptomi hadsereg. Véleményem szerint a két művelet, amely a félsziget rendjét hivatott viszzaállítani,  többé-kevésbé elérte a kívánt hatást, mivel a biztonsági erők ellen elkövetett támadások száma csökkent. A műveletek ugyan ez idáig nem tudták elérni a fegyveres csoportok teljes felszámolását, azonban a folyamatos katonai jelenlét miatt a tevékenységük korlátozottabbá vált.

2012-ben vezető hír volt a magyar médiában, hogy megtámadták az el-gorai tábort, ennek mi is megpróbáltunk utánajárni. Kiderült azóta hogy kik és miért támadtak?

2012 szeptemberében támadták meg az északi tábort, a Mohamed prófétát gyalázó film megjelenése miatt feldühödött helyi beduinok behatoltak a tábor területére. A támadásban három MFO katona megsérült és jelentős anyagi kár keletkezett. A támadók kilétéről ez idáig hivatalosan nincs pontos információnk. Ez év áprilisában elraboltak egy magyar rendőrtisztet. Mint a MFO Magyar Kontingens parancsnoka egy hónapja teljesítek szolgálatot a Sínai félszigeten. Ez alatt ezt az esetet is beleértve két ismert emberrablás történt a félszigeten, ez is bizonyítja, hogy a félszigeten tartózkodó külföldi állampolgárok számára az emberrablás lehetősége valós veszélyt jelent. Pár héttel a magyar tiszt elrablása előtt egy norvég és egy izraeli állampolgárságú személyt raboltak el a félsziget déli részén, miközben egyik üdülőövezetből egy másikba tartottak. Az emberrablók egy korábban kábítószerkereskedelemért bebörtönzött társuk szabadon bocsátását követelték.

Akkor az emberrablók több napon keresztül tartották fogva túszaikat, majd az egyiptomi hatóságokkal történt tárgyalások után szabadon bocsátották őket. A magyar tiszt elrablásakor is hasonló indokok álltak a háttérben. Az emberrablók általában nem bántalmazzák az elrabolt személyeket, céljuk a nyomásgyakorlás érdekeik érvényesítése érdekében. A magyar tiszt szolgálati feladatot látott el az MFO által bérelt civil buszon, amikor az emberrablók elvitték. Az emberrablókkal a tárgyalásokat mindig az egyiptomi hatóságok folytatják, ez most is így történt. A tárgyalások részleteiről biztonsági szempontok miatt nem adnak ki információt. Az MFO vezetése azonnal reagált az eseményekre és a hasonló esetek megelőzése érdekében intézkedéseket hozott, a biztonság növelése érdekében.

Jászberényi Sándor (Kairó)

Fotók: a képeket Parti Attila r. őrnagy, Reinhardt Attila zászlós és Kelemen Viktor őrnagy készítették.