Információszabadság a Szegedi Egyetemen: kettes alá

Nem csak a budapesti székhelyű közintézmények homloka izzad le egy közérdekű-adat igénylés láttán. A rossz adatgazdák sorát a Szegedi Egyetemmel vagyunk kénytelenek bővíteni, ugyanis információszabadság értelmezésük messze van a demokratikus adatnyilvánosság minimumkövetelményeitől.

*****

2012 szeptember végén a Kimittud nevű közérdekű-adat igénylő rendszeren keresztül kértük ki a Szegedi Tudományegyetem Hallgatóiért Alapítvány (SZTEHA) és az Universitas-Szeged Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. közötti szerződéseket, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Tudományegyetem Hallgatóiért Alapítvány (SZTEHA) között érvényben lévő szerződéseket, valamint a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Universitas-Szeged Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. között érvényben lévő szerződéseket. A dokumentumok korábbi tényfeltáró cikkek alapján keltették fel az érdeklődésünket.

„Korábban a Népszabadság és a HírTV is feldolgozta az SZTE HÖK képviselőválasztásai és milliárdos pénzügyei fölötti diszponálás átláthatatlanságát. A Magyar Narancs tavaly őszi tényfeltárása óta azt is tudjuk, hogy a Szegedi Tudományegyetem Hallgatóiért Alapítvány (SZTEHA) éppen 2004-ben alapult, amikor Török Márk EHÖK elnök lett, az alapító okirata szerint pedig vagyona felett az EHÖK elnök és a kari hökök vezetői rendelkeznek. A SZTEHA nem sokkal később egyesült a Prudentia Hallgatói Jóléti és Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, így „rászállt a jogelőd alapítvány tulajdonrésze az Universitas Diák-Szolgáltató Központ Kht.-ben (2009-től Universitas Szeged Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.)” – írja a Narancs. A diákok kedvelt szórakozóhelyeit (SZTEage, JATE) üzemeltető Universitas kft. többségi tulajdonosa a SZTEHA mellett Szegedi Tudományegyetem volt. Azonban a nagy haszonnal működő cégben a SZTEHA-t Török Márk által létrehozott két alig mérhető tevékenységgel működő alapítvány (Jövő Felsőoktatásáért Alapítvány és JABE a Hallgatókért Kiadói Alapítvány) tulajdonában álló H. M. Vagyonkezelő Kft váltotta. A diákbulik haszna így az egyetem mellett akkor is Török Márk kezelésében maradhat, ha majd’ 10 év után a HÖK vezető egyszer elhagyja az egyetem falait.” – Török Márk HÖK elnöknek jelöli Török Márkot, majd elfogadja a jelölést

Az első két adatigénylés ügye rövid úton megoldódott, kiderült, hogy ilyen szerződések nem léteztek. A harmadik igénylés ügyében – a ’90-es években a Hallgatói Önkormányzat irodavezetőjeként dolgozó, majd az egyetem gazdasági főigazgatójává kinevezett – Majó Zoltán egy Kimittud-on kívüli magánlevezésben küldte el az SZTE és az Universitas közti szerződések listáját az adatigénylést benyújtó Maróy Ákosnak, lapunk társalapítójának. Ez alapján kértük ki a JATE Klub szerződését, melynek átadása helyett csak betekintést kívántak nyújtani, így perre vittük az ügyet. Majó egyébként HÖK irodavezetőként szoros együttműködésben dolgozott a Prudentia Alapítvánnyal és így könnyen belelátott a JATE Klub akkori ügyeibe is.

A szerződés léte is titkos

Keresetünket a Szegedi Járási Bíróság először egy abszurd érveléssel dobta vissza, melyben azt kérték, hogy az adatigénylő tanúkkal bizonyítsa, hogy ő írta a keresetet – ezt tanúk helyett szerverloggal igazoltuk számukra. A keresetünk végül két tárgyalást élt meg, melyre ügyvédet is nehezen találtunk, hiszen az egyetemmel kapcsolatban álló, vagy a jövőben még ott tanítani vágyó jogászok meglévő vagy jövőbeni állásukat féltve nem vállalták a képviseletünket. A pert végül március elején megnyertük, majd – bár az egyetem fellebbezéssel fenyegetőzött és a hónap végéig húzta az időt –  megkaptuk a dokumentumot.

A JATE Klub helyiségének havi 1 145 776 forintba kerülő bérletéről szóló szerződés külön pontban rendelkezik a szerződő felek titoktartási kötelezettségéről. Eszerint a felek nem csak a szerződés részleteiről, de annak létezéséről sem adhatnak ki információt senkinek. Ez közpénzből működő szervezet esetében több, mint furcsa.

Közben egyébként egy újabb, a tanulmányi ösztöndíjak számítási módszeréről érdeklődő adatigénylésünk is megakadni tűnt az SZTE rendszerében, és csak határidő után kaptunk választ rá – pedig ez alapján tudhatja egy hallgató, hogy milyen eredménnyel milyen tanulmányi ösztöndíj jár neki.

A történet nagyon jól mutatja, hogy a kormány által korlátozni kívánt információszabadság- törvény alapján beadott közérdekű-adat igénylések korántsem terhelik túl az intézmények és bíróságok működését. Egyszerűen vannak olyan állami és önkormányzati intézmények, melyek nem szoktak hozzá, hogy nem költhetik titokban a közpénzt és ez a gyakorlat már bíróságon is alig-alig védhető meg. A közpénzből működő intézmények elszámoltathatóságának akadályozását látva még a jóhiszemű állampolgár is gyanakodni kezd. Amennyiben egy állami vagy önkormányzati szervnek nincs titkolnivalója, a transzparenciával ezt elkerülheti. Az egyszeri állampolgár addig viszont egyet tehet: közérdekű-adat igénylésekkel teszi átláthatóvá az átláthatatlant. Az atlatszo.hu Kimittud nevű rendszerén keresztül ez pofonegyszerűen megtehető.

Halász Áron

Fotó innen.