Alig 4 milliárd forintból vett 11 CT- és MR-készüléket az állam pár kórházba

Két ütemben 40 milliárd forintból 31 CT- és 12 MR-berendezést telepítünk a kórházakba – jelentette be Takács Péter államtitkár tavaly novemberben. Nemrég többkörös adatigénylést küldtünk a Belügyminisztériumnak és a kórházaknak, a válaszok szerint eddig 11 CT és MR beszerzésére mindössze 3,9 milliárd forint közpénzt költöttek.

„Több mint száz akut CT-vizsgálatot végeznek naponta. Állami forrásból vásárolt, új 128-szeletes GE Apex CT működik a Semmelweis Egyetem Traumatológiai Klinikájának Sürgősségi Radiológiai Részlegén. A legmodernebb szoftvert használó készülék kiemelkedik gyorsaságával és a nagy felbontású képalkotással. Pontosabb diagnózist tesz lehetővé rövidebb vizsgálati idő alatt, ami különösen fontos a stroke-gyanús, politraumatizált és intenzív osztályos betegek esetében, ahol minden másodperc számít.” …

„Az új CT beszerzésének köszönhetően a sürgősségi és traumatológiai betegellátást immár két korszerű CT szolgálja ki, és garantálja az üzembiztonságot a SOTE részlegein. A két készülék lehetővé teszi a folyamatos betegellátást, és akár két súlyos beteg egyidejű vizsgálatát. A fejlesztés az Országos Diagnosztikai Gyorsító Program keretében valósult meg, amelynek során két ütemben 40 milliárd forintból 31 CT- és 12 MR-berendezést telepítünk a kórházakba” – írta tavaly novemberben közösségi oldalán Takács Péter.

Mivel azonban részleteket sehol nem közöltek a programról, közérdekű adatigénylést küldtünk a Belügyminisztériumnak. Pintér Sándor tárcájától azt kérdeztük, hogy a Takács által említett programban mely intézmények milyen készüléket kapnak, és azokat mikor kapják meg. A belügytől egy hónappal később kaptunk választ, amelyben 11 intézményt soroltak fel a program résztvevőjeként.

A Belügyminisztériumtól adatigénylésünkben kértük azokat a dokumentumokat is, amelyek a kórházakat feljogosítják a készülékek használatára, de erre a tárca azt írta, hogy ebben a tekintetben „a Belügyminisztérium nem minősül adatkezelőnek”.

Ezért a kórházakat egyesével kerestük meg a dokumentumok ügyében. Tőlük újabb egy hónappal később kaptunk adatokat, melyekből az derül ki,

hogy a 11 CT- és MR-készülék beszerzése mindössze 3,9 milliárd forintba került.

Nincs is várólista a kórházak szerint

Takács Péter a napokban az Ajkán átadott gép kapcsán azt is írta, hogy „legfőbb célunk a várólisták rövidítése!”. Mivel az egészségügyi államtitkár ezt nem először jegyezte meg, a kórházaktól azt is kértük, küldjék meg részünkre, hogy januártól mennyi CT-, illetve MR-vizsgálatot végeztek. Azt is kértük, hogy amennyiben a vizsgálatokra várólistával is rendelkeznek, azokról is küldjenek adatokat.

Utóbbira meglepő választ kaptunk a kórházaktól. A Belügyminisztérium alá tartozó intézmények ugyanis egységesen azt válaszolták, hogy „a CT és MR képalkotó diagnosztikai vizsgálatok tekintetében jogszabályi értelemben vett várólista nem kerül vezetésre; az ellátás vizsgálati időpont-egyeztetés (előjegyzés) útján történik, összhangban a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól szóló 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozási körével. Ennek megfelelően

az intézmény a kért vizsgálatokra vonatkozóan várólistával nem rendelkezik”.

Így a Belügyminisztériumhoz fordultunk, hogy akkor mégis mi csökkenhet, ha várólista nincs – ugye, csak abból indulhattunk ki, amit Takács Péter többször is leírt közösségi oldalán. A Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkársága erre azt írta, hogy „járóbeteg-ellátás esetében intézményi előjegyzési listáról beszélünk hivatalosan, de a köznyelv ezt is várólistának nevezi.”

Majd úgy folytatták: „tájékoztatjuk továbbá, hogy hazánk a képalkotó diagnosztikai ellátások várakozási idejével európai viszonylatban a középmezőnyben helyezkedik el, a Kormány célja azonban, hogy e tekintetben az élmezőnybe kerüljünk. Fontos kihangsúlyozni, hogy amennyiben a beteg állapota sürgős MR-vizsgálatot indokol – különösen akkor, ha maradandó egészségkárosodás veszélye áll fenn –, a sürgős ellátást az intézmények haladéktalanul biztosítják.

Az Országos Diagnosztikai Gyorsítóprogram keretében két ütemben 40 milliárd forintból 31 CT- és 12 MR-berendezést telepítünk a kórházakba.

Az új gépek gyorsabban és pontosabban dolgoznak, így ugyanannyi idő alatt lényegesen több vizsgálat végezhető el. Ez nemcsak a diagnózis idejét rövidíti le, hanem a kezelések megkezdését is felgyorsítja, ami közvetlenül csökkenti a várakozási időket is”. Azt is írták, hogy „a fentieken túl pedig 16 milliárd forinttal emeltük a képalkotó vizsgálatok finanszírozását beépülő jelleggel, amihez hozzá jön még 7,5 milliárd forint „várólistacsökkentési” keret, amit 2025. második félévben és idén használhatnak fel a kórházak és rendelők.”

Takács Péter eü-államtitkár az Ózdi Almási Balogh Pál Kórház új CT-jének átadásán (Fotó: Takács/Facebook)

Az intézmények közül a Budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet már júniusban megkapta a gépet, így náluk már látható, ha ennek köszönhetően tényleg több vizsgálatot tudn(án)ak elvégezni. Azonban az intézménytől kapott adatokból az látszik, hogy

június és október között szinte alig változott az elvégezett diagnosztika száma, majd novemberben megugrott.

De hiába kaptunk január közepén adatokat, a decembert addig nem tudták feldolgozni. A karcagi kórházban pedig csökkent a vizsgálatok száma, a januári 2122-ről 1478-ra.

2023-ban szavazta meg a parlament azt a törvényt, amelynek értelmében 2024 novemberétől már csak állami tulajdonú gépeken történhettek volna CT- és MR-vizsgálatok az egészségbiztosítás terhére. Az átállást aztán elhalasztották 2025 novemberére, mert az állam nem vette meg időben a szükséges gépeket. A tervekben 30 új CT- és 14 új MR-készülék megvásárlása szerepel, de az átállás részleteiről egy „nem nyilvános”, vagyis gyakorlatilag titkos kormányhatározat rendelkezik. Az biztos, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság 2025 őszén megvette közel 1 milliárd forintért az egyik legnagyobb magánszolgáltató, az Affidea 16 készülékét.

Valóban segítség, ha van CT vagy MR

„A képi diagnosztika – elsősorban a CT és MR vizsgálatok – elérhetősége alapvetően formálja a betegellátás minőségét, gyorsaságát és szervezettségét. A korszerű képalkotó technológiák lehetővé teszik a pontosabb és korábbi diagnózist, csökkentik a bizonytalanságot a klinikai döntéshozatalban, és sok esetben kiváltanak invazív, nagyobb kockázatú beavatkozásokat” – írják egy 2021-es angol nyelvű tanulmányban.

Az „Explaining the adoption and use of computed tomography and magnetic resonance image technologies in public hospitals” úgy fogalmaz, hogy „az MR különösen fontos a daganatos betegségek, idegrendszeri eltérések és mozgásszervi kórképek pontos feltérképezésében. A pontosabb diagnózis révén célzottabb terápia indítható, ami csökkentheti a felesleges beavatkozásokat és a kórházi tartózkodás idejét”, ugyanakkor miközben a CT és MR alkalmazása javítja az egészségügyi kimeneteleket, jelentősen hozzájárul az egészségügyi kiadások növekedéséhez is.

Annak, aki hónapokat vár egy diagnosztikai ellátásra, nem kell magyarázni, mit jelentene a megfelelő ellátás. És az eddig kapott adatokból az is látható, hogy

a készülékek beszerzése valójában filléres tétel – az átlagos ár kórházanként 355 millió forint.

Összehasonlításképpen „Tisza-adóról” szóló 2025-ös nemzeti konzultáció reklámköltsége bruttó 8,3 milliárd forint, nyomdai és postázási költsége 4 milliárd, a kettő összesen 12,3 milliárd forint volt.

Segesvári Csaba

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Átlátszó-montázs (CT-átadás az Ózdi Almási Balogh Pál Kórházban, Takács Péter/Facebook)