Annyira szuper a békési palagázfúrás, hogy már a Kúriától kér segítséget a hatóság az adatok eltitkolásához

Közérdekű adatpert indított a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) ellen a Magyar Természetvédők Szövetsége még 2024-ben, hogy megismerhessék, milyen engedélyeket adott ki a hatóság, azokhoz milyen döntések vezettek. A hivatal megtagadta az adatok kiadását, a civilek perre mentek. De két elsőfokú, majd egy másodfokú győzelem után sem tudhatják meg a természetvédők, mégis miért jó, és milyen kockázatokat rejt a békési palagázfúrás.

„Ma üzembe áll az első kút a Sarkad térségében feltárt szénhidrogén-lelőhelyen. Nyékpuszta mezőn a napokban megkezdődik a második kút fúrása is. A kormány a hazai szükségleteket minél nagyobb arányban belföldi forrásból kiszolgálva erősíti Magyarország energiaszuverenitását és az ellátás biztonságát” – a kormany.hu-n ma is elérhető örömhír 2023 februárjában jelent meg.

Gyorsított engedélyezéssel, kiemelt beruházásként ment végig a fúráselőkészítés, amiről az elmúlt években megírtuk:

1. Az állami cég önti a pénzt a kitermelést végző HHE Sarkad Kft.-be, aminek 2023-ban több volt a kiadása, mint a bevétele. A minisztérium szerint az elmúlt másfél évben 100 millió köbméter palagázt termeltek ki, ami a leghidegebb téli időszakban 1,5 napnyi hazai fogyasztást fedezne.
2. Mindössze 30 millió forintos bevételről számolt be a békési gázmezőben érdekelt állami Corvinus Energy Kft., a profitja pedig 2,8 millió forint lett. A fúrásokat koordináló amerikai-magyar HHE Sarkad Kft. ugyan növelte bevételét, de osztalékot nem fizet. Az állam az MVM-n keresztül eddig tízmilliárdokat tett a projektbe.
3. Riportfilmben mutattuk be, hogy a Greenpeace szakértői milyen rákkeltő anyagokat találtak a kitermelés helyszínén.

Környezetvédelmi aggályok

Sarkadkeresztúr közelében az úgynevezett nem hagyományos gázkitermelés folyik. Ennek lényege, hogy a palagáz csak a rétegrepesztésnek (fracking) nevezett eljárással nyerhető ki. A megrepesztés technikája nagy mennyiségű vizet tartalmazó híg, vegyi anyag-„koktélt” tartalmazó homokszuszpenziónak a gáztartó rétegbe való beszivattyúzásával történik.

A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint az éghajlatromboló, vízigényes palagáz-beruházás ártalmassága magas kockázatú a helyi gazdálkodásra és környezetre, a helyiek egészségére, az egyre aszályosabb és sérülékeny alföldi területen. Ráadásul a palagáz-kutak hozama átlagosan néhány év alatt drasztikusan lecsökken, gyakorlatilag kimerülnek, ezért újabbak fúrása szükséges a kitermelés folytatásához. (A Corvinus-projektben összesen 50 gázkutat terveztek; a kiskunhalasi palagáz-projektben százat).

Nulla átláthatóság, ismét

A természetvédők ezért közérdekű adatigényléssel fordultak a fúrásokat felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH) 2024 novemberében. Kérték az összes bányaügyi határozatot 2022-2024. novembere között, de a hatóság érdemi ok nélkül megtagadta a választ.

A civilek pert indítottak, 2025 februárban először első fokon megnyerték az eljárást, amit fellebbezés után májusban másodfokra került, majd újrakezdődött. Júliusban immár másodszorra nyertek első fokon, majd októberben jogerősen másodfokon is.

Részlet a másodfokú ítéletből. Hiába jogerős, a hatóság a Kúriához fordult.

A perben a hatóság – ahogy az Átlátszó pereiben is – valótlanságokat állított az adatkiadás megtagadásáról. Az ítéletben az áll, a hivatal arra hivatkozott, hogy a „kiadni kért adatok közigazgatási eljárásban keletkeztek”, így azokat nem lehet közérdekű adatként kikérni. Ezt a megoldást az Átlátszóval szemben is alkalmazzák a hivatalok, de mint ebben az esetben is kiderült: ez nem valós ok, a hivatkozás alaptalan. Ahogy az üzleti titokra hivatkozás is, amit a hivatal már nem is tartott fenn. A határozatokat pedig ki kell adni, mivel azokat végre lehet hajtani – állapította meg a bíróság, vagyis valóban közadatot kért a felperes.

Egyelőre nem az évszázad üzlete, legalábbis az adófizetőknek nem

A kormány és a hatóságok pedig nem szeretik a közérdekű adatokat kiadni. Nem csoda, a palagáz-kitermelésről megírtuk: a kitermelést végző HHE Sarkad Kft. 2023-as beszámolója még brutális költségeket és alacsony kitermelést mutatott, 2024-re viszont változtak a dolgok. A cég tavalyi beszámolója szerint 2024-ben a belföldi értékesítés 12 milliárdról 25 milliárdra nőtt, a fúrási költség 4-ről 3 milliárdra csökkent. A fúrási, a kitermelési és a lyukbefejezési szolgáltatások költségei viszont 23,3 milliárdról 24 milliárdra nőttek. Az adózott eredmény, vagyis a haszon tavaly 7,3 milliárd forint lett.

A HHE Sarkad Kft. tulajdonosa a Corvinus Energy Kft., ami 50 százalékban az állami tulajdonú MVM CEEnergy Zrt.-é, a másik fele pedig az amerikai tulajdonú Horizon General Kft. kezében van.

Míg az amerikaiaknál pénzeső volt – a sarkadi fúrásban résztulajdonos cégük, a Horizon General Kft. 2024-ben 86 milliárd forint osztalékot fizetett –, addig az állammal közös cégnél ez nem mondható el. Az első másfél év alatt kitermelt 100 millió köbméter gáz a legnagyobb téli hidegben 1,5 napra lenne elegendő Magyarországon.

Jogerős ítélet után sem adnak ki adatokat

Az MTVSZ az adatok kiadását kérte a hatóságtól, de kiderült: az a Kúriához fordult a másodfokú ítélet felülvizsgálatáért. Időközben a természetvédők kezdeményezést (https://mtvsz.hu/stop-palagaz)  indítottak, hogy mielőbb vezessenek be palagáz moratóriumot Magyarországon, és állítsák le a palagáz-kitermelést és feltárást az ország területén. Úgy vélik,

„a palagáz-projektek súlyos környezeti és egészségügyi kockázatokat hordoznak, és kimenetelük még gazdaságilag is kétséges. A moratórium egyszerre védi az Alföld vízkészleteit, a mezőgazdaságot, a lakosság egészségét és Magyarország hosszú távú érdekeit – emellett széles társadalmi támogatottsággal valósulhatna meg. A moratórium bevezetése ezért egy kiemelten fontos döntés.”

Az Átlátszó több közérdekű adatpere is a Kúria előtt áll, ahogy a természetvédőké. Ahogy megírtuk, a Kúria még májusban kötelezte a Kabinetirodát közérdekű adatok kiadására, de azokat hiába kértük, nem kaptuk meg. Azokról az adatokról van szó, melyekből kiderülhet, hogy 125 milliárd forintnyi propagandakiadásból mennyi és hogyan került a kormánymédiához. Azonban a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a jogegységi panasz kezdeményezésének helyt adott, és ezzel egyidejűleg felfüggesztette a Kúria jogerős ítéletének végrehajtását.

Az iratot nem más, mint Varga Zs. András, a Kúria elnöke írta alá. Róla a kegyelmi ügyet kirobbantó Vidéki Prókátor úgy fogalmaz: Varga Zs. „nem véletlenül lett nulla kilométeres bíróként – személyre szabott »jogalkotás« révén – a Kúria elnöke.”

A Magyar Államkincstár is a Kúriánál kilincsel, hogy ne derüljön ki, 2022 óta mennyi támogatási előleget követeltek vissza vidéki önkormányzatoktól. A pénzvisszafizetésre felszólító Magyar Államkincstár ellen közérdekű adatpert indítottunk, a bíróság előtt a legkülönfélébb kifogásokat sorolták. Az előlegeket koordináló állami Nemzeti Fejlesztési Központ szerint nincs kész a három évvel ezelőtti elszámolás sem.

Hogy a természetvédők sikerrel járnak-e a közérdekű adatigényléssel, egyelőre nem tudni.

Segesvári Csaba

Nyitókép: Átlátszó-montázs (Forrás: Palagáz-kitermelés Sarkadkeresztúron; részlet a Főváros Ítélőtábla ítéletéből – a szerző felvételei)