Magyarországon évről évre egyre szárazabbak a nyarak, és miközben a klímaváltozás okozta szélsőségek fokozódnak, a több mint másfél évszázados vízszabályozási gyakorlat is hozzájárul a táj kiszáradásához. Miközben az állam lassan reagál, helyi gazdák, civilek és aktivisták saját kezükbe veszik a víz visszatartását – sokszor féllegális, gerilla módszerekkel, de annál nagyobb lelkesedéssel és kitartással. Három különböző léptékű vízmegtartó beavatkozást látogattunk meg, hogy a problémára adható alternatív válaszokat és lehetőségeket mutassuk be. Videóriport.
Belógó bokrok alá, ahol nem látja senki. Csöndben, éjszaka, telihold fényénél egymagamban lapátoltam. Egy borzvárból kihordott anyagot toltam vissza a gödör aljába. A borzok kezdték el a vízőrzést – mi pedig folytattuk. A történet nem egy természetvédelmi könyv lapjain játszódik, hanem itt, a magyar Alföldön.
Ahol 25 évig nem volt egy cseppnyi víz sem, ma már apró élőhelyek születnek (vissza), és mindez nem egy hivatalos állami program eredménye, hanem helyi emberek elszánt munkájáé.
A bodzabokrok, a borzvárak, a félméteres árkok és a házilag épített kis gátak nem tudatos vízépítési mérnöki tervek szerint születtek. Mégis működnek: visszatartják a csapadékot, lassítják a lefolyást, és újra életet hoznak olyan tájakra, ahol a víz már csak emlék volt.
Cegléd – titkos kísérletből közösségi ügy
A ceglédi határban Szabó István és testvére, Géza, éveken át szinte gerillaként építettek kis gátakat a víz megfogására. „Tudtam, hogy nem teljesen legális, de jó érzés volt. Látni, ahogy újra megjelenik az élet, az mindennél többet ér” – meséli István.
Mára a félreeső árkok környékén újra nádas nő, récék és szürke gémek költenek. A Szabó testvérek akciója először titkos volt, de ma már barátok és szomszédok is segítenek nekik.
A Szabó testvérek (fotó: Átlátszó/Pápai Gergely)
Sárrét – amikor mindenki összefog
A Sárrét térségében Czirják Csaba és a helyi vízőrző egyesület összefogott az önkormányzattal, a vízüggyel és a gazdákkal: több száz hektáron terítettek újra vizet a tájba. A gravitációs bevezetések és csatornamegnyitások révén 25 év után ismét madárrajok és vízi élőlények jelentek meg a területen.
„A víz egyenlő élet. Ez ötödikes tananyag. Aki egyszer meglátja, ahogy a víz vonzza vissza az élővilágot, azt magával ragadja ez az ügy” – mondja Csaba.
Czirják Csaba (fotó: Átlátszó/Pápai Gergely)
Szada – városi kertész a vízért
De nem csak gazdák vagy természetvédők kísérleteznek. Révész Tamás egy gödöllői panelban élő városi kertész, aki a saját házuk előtti ágyásban kezdett vízmegtartó megoldásokkal kísérletezni.
„Létrehoztam esőkerteket, ahol a víz megfogásához készítettem árkokat is, de ebben is egy kisebb lépték az, ami rám jellemző. Én a lakótelepen a településüzemeltetés által összegereblyézett lombot terítem vastagon az általam gondozott ágyásokba. Azért, hogy a szél ne vigye el, ágakat vagy ágdarálékot terítek rá.” – meséli.
Tamás ma már tudatosan alakít ki mikroélőhelyeket: fásít, mulcsoz, vizet terít a földre. Példája azt mutatja, hogy a vízőrzéshez nem kell nagy birtok, elég az elszántság és a kitartás.
Révész Tamás (fotó: Átlátszó/Pápai Gergely)
Az utolsó pillanatban vagyunk
A civil vízőrzők tapasztalata azt mutatja: nincs szükség óriási beruházásokra ahhoz, hogy egy terület újra életre keljen. Néha elég egy félórás ásás, egy ágdarálékból készült meder, vagy egy fűzfa elültetése. De ahhoz, hogy országos szinten is megálljon a sivatagosodás, a szemléletváltás elkerülhetetlen.
Miközben a törvények és hivatalos programok lassan követik a változásokat, helyi emberek már most teszik, amit tudnak: vizet tartanak a tájban, mert tudják, hogy víz nélkül nem lesz élet.
A víz pedig nemcsak a túlélés, hanem a remény forrása is. A vízőrzők munkája azt üzeni: van még idő, ha merünk cselekedni.
Új funkció bevezetését tervezzük, amely lehetővé tenné, hogy személyre szabott értesítéseket küldjünk az olvasók által követett oknyomozások fejleményeiről. Kérünk, hogy segíts a fejlesztésben, és válaszolj erre a néhány kérdésre!
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.
Üvegvisszaváltással
Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!
Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
2010 óta a Fidesz–KDNP kétharmados többségére építve fokozatosan leépült a fékek és ellensúlyok rendszere, gyengült a bíróságok függetlensége, nőtt a korrupció és beszűkült a média- és civil szabadság.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!