Letarolja a Zagyva folyó partját a Vízügy az aszályra hivatkozva

A kormány által kihirdetett „Aszályvédelmi Akcióterv” egyik intézkedése a hazánkban található patakok, folyók és csatornák kikotrása, hogy azok több esővizet tudjanak majd befogadni. A mederrendezésnek hívott munkálatok Bátonyterenyénél kezdődtek, ahol több helyen teljesen letarolták a Zagyva folyó partját a markológépek. Videóriport.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint az érintett mederrész nem természetvédelmi terület, és hagynak meg búvóhelyeket az ott élő védett állatoknak. Környezetvédelmi szakemberek szerint azonban a kotrás rengeteg, többnyire védett állat pusztulásához vezet, de ha néhányuk meg is menekül a gépektől, az élőhelyük megsemmisül. A növényzettől megfosztott mederben pedig sokkal gyorsabban fog lefolyni és párologni a víz, vagyis a kotrás után csak még nagyobb lesz az aszály a mostaninál.

A Zagyva partjának letarolásáról Szendőfi Balázs természetfilmes és halkutató tett közzé felvételeket a Facebook-oldalán 2025. július 9-én. A férfi felsorolta, hogy milyen, többségükben védett állatokat veszélyeztet a Zagyván végzett kotrás: halakat (pl. réticsík, vágócsík, szivárványos ökle, fenékjáró küllő), kétéltűeket (pl. tavi, kis tavi és kecskebéka, vöröshasú unka, gőték), hüllőket (pl. vízisikló és mocsári teknős), madarakat (pl. nádirigó, foltos nádiposzáta, nádi tücsökmadár, guvat, vízityúk, récefélék, törpegém) és különleges szitakötőket (díszes légivadász).

A Zagyva partja Bátonyterenyénél 2025. július 16-án (fotó: Átlátszó/Pápai Gergely)

Az ügyben azonnal állásfoglalást adott ki a Magyar Madártani Egyesület (MME) Nógrád megyei csoportja: a természetvédelmi egyesület szerint az évnek ebben az időszakában végzett kotrás természetkárosítás, hiszen több madár még a fiókáit neveli a nádasba épített fészkében, „nem beszélve a számtalan védett rovarról, kétéltűről, halról, vagy a mocsári teknősökről”. Az MME közölte azt is, hogy „a közvetlen pusztulást megúszó példányok sem járnak jól, hiszen élőhelyük teljesen eltűnik”. Az egyesület ezért kérte az illetékesektől a kotrás leállítását, és „legalább az elhalasztását az őszi időszakra”.

Azt Szendőfi és az MME is hangsúlyozta, hogy

a kotrás nem csökkenteni, hanem épp ellenkezőleg, növelni fogja az aszályt.

A növényzettől megfosztott mederben ugyanis egyrészt gyorsabban fog lefolyni a víz, ezért kevesebb tud belőle elszivárogni oldalirányba, a folyó menti területekre, az ottani talajrétegekbe; másrészt pedig a növények árnyékoló hatása nélkül sokkal több fog belőle elpárologni.

2025. július 16-án a Magyar Hang azt írta a Madártani Egyesület Nógrád megyei elnökének nyilatkozata alapján, hogy „A tiltakozás után leállította a vízügy a Zagyva kotrását”. Ez azonban sajnos nem igaz: pont a lap cikkének megjelenése napján jártunk a helyszínen forgatni, és akkor is dolgozott a markoló a folyó partján Bátonyterenye és Nemti között.

Videóriportunkban nyilatkozott a Zagyva-kotrást nyilvánosságra hozó Szendőfi Balázs, aki Budapesten, a Szilas-patak partján mondta el, miért káros az ilyen vizes élőhelyek elpusztítása. Orbán Zoltán, az MME szóvivője pedig elmagyarázta, hogy az állatok és növények életének mostani, aktív szakaszában végzett kotrás hatalmas természetkárosítás, és egyszerűen megengedhetetlen. A szóvivő hétköznapi példával is szemléltette, mi történik a Zagyvánál: olyan, mintha egy vásárcsarnokot szombat délelőtt kezdenének bontani, amikor tele van emberekkel.

Szerettük volna az Országos Vízügyi Főigazgatóságot (OVF) is megszólaltatni a riportban, de nem kívántak élni a lehetőséggel.

Csak egy hosszú szöveges nyilatkozatot küldtek, amiben azt írják, hogy a Zagyva 13 kilométeres szakaszának „engedély és szükség szerinti mederrendezését, fenntartási jellegű kotrását” valósítják meg a Bátonyterenyén található „Maconkai-tározó vízkészletének biztosítása érdekében”.

A Vízügy azt is írta, hogy „a beavatkozással érintett mederszakasz nem érint természetvédelmi védettségű, illetve NATURA 2000 területet”, és „a nemzeti parkkal egyeztetve a patakon a kotrási munkákat csak fél szelvényben, illetve a védett állatok részére kijelölt búvóhelyek megtartásával” végzik. Videónkon jól látszik azonban, hogy ez nem teljesen így van: egy hosszú szakaszon a folyó mindkét partján teljesen elpusztították a növényzetet.

Letarolt Zagyva-part 2025. július 16-án (fotó: Átlátszó/Pápai Gergely)

Ráadásul Szendőfi Balázs szerint ez még csak a kezdet, mert hasonló természetkárosítás várható Magyarországon mindenhol: a május végén hozott, úgynevezett aszályvédelmi kormányhatározat értelmében ugyanis hazánk összes csatornájára, patakjára és folyójára ez a sors vár a közeljövőben.

A rendelet 4,7 milliárd forintot szán „a fenyegető vízhiányos állapot megelőzése, illetve kezelése érdekében” végzett munkálatokra. Ennek keretében az Energiaügyi Minisztériumnak és az Agrártárcának kell gondoskodnia „a vízkészlet növelése érdekében a csatornák, tározók, holtágak tározókapacitásának maximális kihasználásáról”.

Szöveg: Erdélyi Katalin – Fotók és videó: Pápai Gergely

Címlapkép: A Zagyva partja Bátonyterenye közelében 2025. július 16-án