Hiába rúgták le az általunk bemutatott ügyet a hatóságok, mégis nyomozniuk kell

Tavaly több mint 20 millió forint bírságot szabtak ki a hatóságok a lapunk által feltárt és bejelentett esetek kapcsán. Volt azonban több olyan ügy is, amelyeket valamiért nem találtak elég gyanúsnak, ezért alaposabban kivizsgálni sem voltak hajlandók. Az egyik ilyen a Digitális Kormányzati Ügynökség 82 milliárd forintos tendere volt, amely megítélésünk szerint több sebből is vérzett. Hiába jelentettük azonban a problematikus eljárást a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH), nem indítottak eljárást, ahogy később a rendőrség sem. Most viszont muszáj lesz nekik: a Budapesti IX. kerületi Ügyészség ugyanis hatályon kívül helyezte az elutasító határozatot, és felhívta a nyomozó hatóságot a szükséges intézkedés megtételére.

Tavaly januárban írtuk meg, hogy 82 milliárd forintos keretmegállapodást kötött a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) öt céggel az állami szervezeteknél kötelezően bevezetendő iratkezelési szoftverre (Poszeidon EKEIDR). A szoftvert Palkovics László ex-miniszter barátjának a cége, az SDA DMS fejlesztette, a kötelezővé tételéről egy nem nyilvános kormányhatározat döntött. Az iratkezelő licencét ugyan ingyen kapják meg az érintett intézmények, a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget azonban saját forrásból kell fedezniük. Ehhez nyújtott „segítséget” a DKÜ azzal, hogy központilag kiválasztott öt céget a feladatok ellátására. Az eljárás azonban tele volt red flagekkel.

Ahogyan azt korábbi cikkünkben részletesen leírtuk, a Poszeidon bevezetésére kiírt közbeszerzéssel kapcsolatban az alábbi gyanús körülmények merültek fel:

• a kérdéses rendszer licensztulajdonosa egyetlen cég, az SDA DMS. Az állam tehát egy olyan rendszer bevezetésére választott ki 5 céget, amelyet valójában csak az egyikük, a fejlesztő ismert.
• A közbeszerzésen 5 céget választottak ki, és pontosan 5 jelentkező volt. Mindez annak ellenére történt, hogy az ajánlattevőkkel szemben semmilyen referenciafeltételt nem támasztott a kiíró, mindössze egyetlen iratkezelési rendszerhez értő szakember meglétét kellett igazolni.
• Az 5 cég közül 4 semmilyen releváns tapasztalattal nem rendelkezett iktatási rendszer tekintetében, míg az ötödik cég maga a rendszert fejlesztő SDA DMS Zrt. volt. Egyetlen valóban kompetensnek látszó társaság sem jelentkezett a hatalmas, 82 milliárdos összeg ellenére sem.
• Furcsa korrelációt mutattak a nyertes cégek egységárai is: majdnem az összes tétel esetében ugyanaz volt a cégek sorrendje, és valamennyi esetében az SDA DMS adta a legalacsonyabb, egyben kerek összegű ajánlatot. A többi cég mindig ezeknél pár százalékkal magasabb összeget ajánlott meg. A cégeknek ráadásul úgy kellett árazniuk egy általuk nem ismert szoftver bevezetését, hogy nem ismerték a konkrét ügyfeleket sem, hiszen előre nehezen kalkulálható egy egységesen alkalmazandó ár egy kórházra, egy rendőrkapitányságra vagy egy kormányhivatalra vonatkozóan. Ennyi ismeretlen változó okán azt feltételezhetnénk, hogy nagy szórást mutattak az ajánlati árak, de azok 0,1 és 9 % közötti skálán mozogva tértek el egymástól, a legalacsonyabb és legmagasabb árakat is figyelembe véve.

Mindezek fényében nem volt meglepő, hogy az első negyedévben gyakorlatilag csak az SDA DMS kapott megrendelést. Vagyis felmerült annak gyanúja, hogy a közbeszerzés csak egy színjáték volt, és a többi 4 cég csak azért volt ott, hogy fennmaradjon a verseny látszata.

Az általunk tapasztalt gyanús jelenségeket részletesen leírtuk a Gazdasági Versenyhivatalnak, amely megvizsgálta azokat, majd arra a következtetésre jutott, hogy „versenyfelügyeleti eljárás indításának feltételei nem állnak fenn”.

Vadai felkérdezte Poltot

Tavaly december végén összegyűjtöttük, hogy a fent említett korrupciógyanús ügy mellett hogyan nem találták jogsértőnek Mészáros Lőrinc egyik cégének tenderét, amit egy másik cége nyert el, vagy épp a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság azon közbeszerzését, amelynek már a kiírásánál meg tudtuk jósolni, hogy ki fogja megnyerni.

Cikkünk után Vadai Ágnes ellenzéki parlamenti képviselő (DK) megkérdezte Polt Péter, miért nem segíti az ügyészség a rendelkezésére álló eszközökkel a NER-es korrupció elleni küzdelmet. A legfőbb ügyész válaszában többek között azt írta, hogy a bemutatott öt esetből négyet ő maga küldött meg – Vadai korábbi kérdései nyomán – a Nemzeti Nyomozó Irodának (NNI), ahol azonban mindegyik ügyben a feljelentés elutasításáról határoztak. Ez ellen azonban tudomása szerint Vadai nem tett panaszt.

Azt az egy ügyet pedig, amelyik eddig kimaradt, azaz a DKÜ 82 milliárdos tenderét, most fogja továbbítani a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának.

Ez meg is történt, azonban hatóság – hasonlóan a GVH-hoz – ezúttal sem kívánt eljárást indítani. Csakhogy úgy tűnik, mégis muszáj lesz nekik.

Az ügyészség nyomozásra szólította fel a hatóságokat

Vadai Ágnes ugyanis arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Budapesti IX. kerületi Ügyészség hatályon kívül helyezte az elutasító határozatot, és felhívta a nyomozó hatóságot a szükséges intézkedés megtételére.

Részlet az ügyészség határozatából

Az ügyészség megvizsgálta a feljelentést és a nyomozó hatóság határozatát is, és arra jutott, hogy az ügyben a feljelentés elutasítása megalapozatlan volt. Megítélésük szerint ugyanis nem lehet kizárni a bűncselekmények gyanúját. Érdemi megállapítást pedig csak azután lehetne tenni, hogy megvizsgálták a pályázók magatartását és a közbeszerzési eljárásokat. Ehhez pedig nyomozásra van szükség.

A Budapesti IX. kerületi Ügyészség már nem először koppint a hatóságok orrára. Nemrég írtuk meg, hogy az NNI három elutasító döntését is felülbírálták, és felszólították őket az eljárások lefolytatására.

Így vizsgálniuk kell azokat a tendereket is, ahol Mészáros-cégek lettek a befutók gyanús körülmények között, legyen szó flottatenderekről vagy az MCC építkezéseiről.

41 bejelentésből csak háromban indult eljárás

Ahogy azt korábban is megírtuk, abban szinte biztosak voltunk, hogy a GVH nem indít majd eljárást, hiszen közbeszerzési kartell témában tíz év alatt (2013 és 2023 között) mindössze 20-at, azaz évente átlagosan 2 eljárást folytattak le.

Ez pedig tavaly sem változott érdemben. A Nemzeti Fejlesztési Központ Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkársága nemrég tette közzé a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer 2024-es eredményeit. Ebből többek között kiderül, hogy a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa 2024-ben mindössze három jogsértést megállapító határozatot hozott közbeszerzési kartell tárgyában.

A közbeszerzési eljárásban észlelt, versenykorlátozó magatartásra vonatkozóan pedig a GVH összesen 41 darab piaci jelzést kapott, és csak 3 versenyfelügyeleti eljárás indított.

Katus Eszter

Nyitókép: Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke 2024. szeptember 19-én. MTI/Soós Lajos