Fedőneve: Victor Godeanu – egy sorozat, amit Ceausescu mesterkémje ihletett

Az HBO hatrészes kémthrillere, a Spy/Master főhősét Victor Godeau-nak hívják. De ez fedőnév, csak nem a klasszikus hírszerzői értelemben. A sorozatbeli kitalált titkosügynököt valóban így hívják, de a fiktív karakter valódi személyt takar. Ion Mihai Pacepa, a román kommunista diktatúra titkosszolgálatának egyik vezetője tényleg létezett, s miután több mint negyedszázadon át szolgálta a rendszert, 1978-ban átállt a CIA-hoz. Viszont a sorozat azoknak is tartogat meglepő, csavaros fordulatokat, akik olvasták Pacepa emlékiratait.

A forgatókönyvírók valószínűleg azért bújtatták kitalált alteregóba az igazi kémfőnököt, hogy a cselekményt bizonyos pontokon letéríthessék a valóság ösvényéről, s olyan útra vigyék, ami a fantázia terméke – de néhol mégis olyan hátborzongatóan életszerű, hogy akár meg is történhetett volna. Na de mi a valóság a sorozatban, s hol indult be az alkotói képzelet? Lentebb minden kiderül.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az HBO részben Magyarországon forgatott sorozata, a Spy/Master valószínűleg másképp hat a tizen-, és huszonéves generációkra, akik nem élték át személyesen a rendszerváltást – különösen e korosztály azon részére, melyet nem is foglalkoztat különösképpen a pártállami rezsimek utolsó évtizedének története. S másképp azokra, akik annak idején látták a tévében a Ceausescu-házaspár perét és kivégzését.

Ez akár oda is vezethetne, amit a szintén HBO-kémsorozat Besúgó kapcsán így összegzett az egyik kritikus: „Minél kevesebb saját élményed van a ’80-as évekről, annál nagyobb eséllyel szereted a Besúgót.” De szerencsére a Spy/Masternél nem így érvényesült ez a hatás. A Besúgónál valóban az lett a tendencia, hogy minél aktívabban figyelte valaki a belpolitikát az 1980-as évek végén, annál kevésbé volt hiteles és korhű számára a sorozat. Annak alkotói túlzottan igyekeztek, hogy a „mai fiatalok” nyelvezetéhez, életritmusához igazítsák az epizódok párbeszédeit, képi világát. Túlpörgetéssel, valamint életszerűtlen, történelmietlen mozzanatokkal rontva le a hitelességet.

Ceausescu mesterkémje ihlette

A Spy/Master esetén ilyen gond nincs. Meg sem kísérelték a hatepizódos első évadot a közösségi média jelenidejére gyorsítani. Ehelyett a percek baljós lassúsággal ketyegnek. Valóban nem könnyű feladat egy lassan fél évszázaddal ezelőtti cselekmény időfelfogásához úgy hűnek maradni, hogy közben a dramaturgia izgalmasra sikeredjen.

Ez a széria viszont jól megtalálta azt a virtuális csúszkasávot, amelyen úgy lehet a múltat előrehúzni a jelenbe, hogy korhű, ugyanakkor izgalmas maradjon. Ráadásul – a Besúgónak a fiatal Orbánra emlékeztető hősének áthallásos mondataival szemben – kevésbé fenyeget a veszély, hogy egy fiatalabb néző már az első évadnál a valós eseményekkel azonosítja a történteket.

A sztori úgy kezdődik, hogy a román hírszerzés vezető beosztású tisztje, Viktor Godeanu besétál az Egyesült Államok bonni nagykövetségére, hogy ott menedékjogot kérjen. Aki jól ismeri Románia legújabb kori történelmét, az pontosan tudja ki volt az, aki ugyanezt tette 1978 nyarán. Ion Mihai Pacepa, aki a Departamentul de Informații Externe (DIE), vagyis a román hírszerzés tábornokaként, s belügyi államtitkárként Nicolae Ceausescu román elnök és pártfőtitkár legbizalmasabb munkatársainak egyike volt.

Sokan bizonyára spoilernek gondolnák elolvasni az ügy végkifejletét, de nem kell ettől félniük, hisz a sorozat még a Pacepa által Vörös horizontok címmel írt, s 1987-ben kiadott memoárt hajdanán, a rendszerváltás előtt, az USA-ban megjelent „eredetiben” (vagy akár a tavalyi új kiadásban) olvasóknak is hoz újdonságot. Ugyanis nem követi teljesen a megtörtént eseményeket, de mindezt úgy teszi, hogy életszerű marad. A Spy/Masterbe az került át a Besúgóból, ami ott is jól működött: a retrós magyar forgatási helyszínek, és a nívós hazai operatőrcsapat, melyben Szatmári Péter, a Toxikoma és a Besúgó képi világának megteremtője is ott van. Nem is szólva a slágergyanús betétdalról.

Hihető fikció

A sorozat több olyan fiktív szálat belesző a történetbe, amelyek ugyanakkor nagyon is a valóságból fakadtak, s akár meg is történhettek volna. Az igazi történetben Pacepa átállt a CIA-hoz, de arról nem tudunk, hogy a románon kívül más titkosszolgálatnak is dolgozott volna. Retusált alteregója, Godeanu viszont pont azért menekült Nyugatra, mivel a román kémelhárítás (nem is alaptalanul) gyanúba fogja, hogy a szovjet titkosszolgálatnak dolgozik.

Szerencsére a filmben nem idealizálják Godeanu nyilvánvalóan Pacepáról mintázott karakterét. Tehát nem követik el azt a hibát, amit a belpolitikai szekértáborok is gyakran megtesznek, hogy amennyiben valaki a „másik oldalról” átáll „hozzánk” akkor hirtelen gonosztevőből pozitív hős lesz. A sorozatban Ceausescu utasítást ad egyik káderének likvidálására, amit Godeanu saját kezével hajt végre. Bár ilyen valószínűleg nem történt, Pacepa nyilvánvalóan tudott a román titkosszolgálat emberek halálával járó akcióiról, a nemzetközi terrorizmust segítő műveletekről. Miután kiderül, hogy Godeanu disszidált, a román kémelhárítás azzal próbálja lejáratni az amerikaiak előtt, hogy korrupt. Erre a sorozatot ihlető Pacepa szökésénél is próbáltak bizonyítékot találni annak idején.

Ám ha van kettős ügynök a történetben, az a valóságban nem is Godeanu-Pacepa, hanem maga Nicolae Ceausescu. Aki egyszerre játszott kelet és nyugat felé, próbálva jóban lenni szovjetekkel és amerikaiakkal, izraeliekkel és palesztínokkal egyaránt. Mint annyi kisállam vezetője, ő is lavírozott a szuperhatalmak, a hidegháborúban szemben álló felek között. Olyan volt ez, mint egy vígjáték, ahol mindenki át akar verni mindenkit. Csak itt vérre ment a játék.

Pacepa többször utalt rá, hogy Ceausescu Nyugatnak tett sok gesztusa csupán színlelés volt, s a háttérben összejátszott a szovjetekkel. A sorozat viszont ezt annyiban cáfolni próbálja, hogy bemutatja: a szovjet titkosszolgálat beszervezte Ceausescu leghűbbnek tűnő emberét  is, aki utána nemcsak a keletnek, de a nyugatnak is elárulta őt.

Szemüveges kockából román James Bond

A sorozat legéletszerűtlenebb jelenete, amikor 1978 nyarán román titkosügynökökből álló kommandó tör be az USA bonni nagykövetségére, hogy elrabolja a Pacepa-alteregó Godeanut. Valószínűtlen, hogy egy diplomáciai védettség alatt álló épületben, az NSZK-ban Ceausesu megkockáztatott volna egy ilyen akciót, amikor bizalmasának szökése után létkérdés volt, hogy ne veszítse el a nyugatiak jóindulatát.

Valószínűbbnek tűnik, hogy Pacepa elleni bosszúhadjáratra inkább csak 1987-ben, a Vörös horizontok megjelenése után adtak utasítást. Ez a jelenet ugyanolyan dramaturgiai túlzás, mint a Godeanu kezében lévő, és el is sütött pisztoly. Elég egymás mellé tenni Godeanu és Pacepa fotóját.

Victor Godeanu a sorozatban (Alec Secăreanu) és Ion Mihai Pacepa 1975-ben (forrás: HBO/Wikipédia)

A filmhős kemény öklű, jóképű román James Bond, aki a fegyverhez is ért. Pacepa inkább értelmiségi kocka, aki az informatika helyett a kémszakmát választotta. S valószínűleg életében nem lőtt rá emberre. A tömegkultúra sajátossága, hogy az emberek sármos macsókat és szexbombákat akarnak a titkosügynök szerepében látni. Pedig egy olyan jelentéktelennek látszó háttérfigura, akiből ki sem nézik, hogy bármi ilyesmire képes, néha sokkal jobb eredményeket hoz (és sokkal nagyobb károkat tud okozni), mint a mozivászonra illő alkatú kirakatember.

Miért állt át a „sötét” oldalról?

A sorozat Godeanu dezertálásának okára választ ad: lebukott, mint szovjet ügynök, így külföldre menekült. Pacepa átállására viszont kevésbé tudunk egyszerű magyarázattal szolgálni. Azon kevesekhez tartozott, akikben a paranoiás Ceausescu megbízott, a sorozatban az elnök-pártfőtitkár először nem is hiszi el, hogy lelépett. Eltűnését kezdetben annak tulajdonítja, hogy bizalmasát elrabolták vagy megölték.  De persze kiválasztottként, a belső pozíciója miatt épp Pacepa az, aki leginkább tisztában volt a rendszer és annak emblematikus csúcsvezetőjének gyenge pontjaival. Egy évvel Pacepa disszidálása előtt két dolog is történt, amelyek jelezték, hogy a rezsim fénykorának lassan vége.

Az egyik az 1977. március 4-i földrengés, amely a XX. század második legnagyobb szeizmikus katasztrófája volt. A korabeli hír szerint „az okozott kár tíz Hirosimára ledobott atombomba pusztításával volt egyenértékű”.  A rendszer megszorításokra és cenzúrára kényszerült, szolidaritási adóként a dolgozók béréből két éven át 50–100 lej közötti összeget vontak le. Dan Pița rendezésében dokumentumfilm készült az eseményekről, de ezt végül betiltották.

1977. augusztus 1-jén pedig kirobbant a Zsil-völgyi bányásztrájk, ahol olyan történt, amire még az 1976-os lengyelországi munkásmegmozdulásoknál sem volt példa – Romániában pedig végképp nem. A bányászok túszul ejtették a korábban bányászként dolgozó Ilie Verdeț KB-titkárt, Ceausescu sógorát, a későbbi román miniszterelnököt, akit tárgyalni küldenek a helyszínre. Végül Ceausescu személyesen tárgyalt a bányászokkal, és csak ígéretekkel tudta leszerelni őket. A helyszínen lévő egyik sztrájkoló beszámolója szerint a diktátort félelemmel töltötték el az események: „Megértette, hogy súlyosan hibázott, és hogy életveszélyes helyzetbe került – aki közel állt hozzá, láthatta: falfehér az arca”.

Ceausescu mellett a Zsil-völgyben ott van Pacepa, aki szembesült azzal, hogy a sztrájk nagyon rosszul is végződhet. Tekintve, hogy később a Ceausescu-házaspárt kivégezték, a környezetükben lévők közül pedig (Vasile Milea honvédelmi minisztertől kezdve számos katonai és titkosszolgálati kulcspozíciót betöltő személyiségig) sokan haltak meg gyanús körülmények között a diktátor bukása után, Pacepa talán megérezte: jobb elhagyni a hajót, mielőtt süllyedni kezd.

Gonosz diktátorfeleség, imádkozó kém és szexkompromat

Döntésében szerepet játszhatott az is, hogy memoárja szerint Elena Ceausescu számtalanszor beszélt vele megalázóan: „Szétnyomlak, mint egy tetvet! Még az anyádat is átkozni fogod, hogy a világra hozott!” – támadt rá Elena a férje legközelebbi munkatársára Pacepa könyve szerint.

A sorozatban is feltűnik a Ceausescu-házaspár, akik az első részekben Godeanu jelentéseit hallgatják, a szökése után pedig a válaszlépéseken tanakodnak. Mind Pacepa emlékiratában, mind a sorozatban Elena Ceausescu a rossz zsaru, aki beosztottjaival is megalázóbban beszél és a keményebb fellépés híve. Godeanu családjával, illetve középiskolás lányával szemben is ő követel megtorlást, s a férje inti le, hogy hiszen még csak egy gyerek. Miként saját lányuk, Zoia udvarlóját is ő akarta megöletni Pacepa szerint.

Ceausescuhoz hasonlóan valószínűleg Pacepa (és sorozatbeli alteregója, Godeanu) is kettős személyiség volt. Egy, a többi szabadságjog mellett a vallásszabadságot is eltipró (ugyanakkor az ortodox egyházzal hatalmi érdekből szorosan együttműködő) rezsim funkcionáriusaként naponta imádkozott. „Mint mindig, elalvás előtt elmondtam imáimat. Buzgó keresztény voltam világéletemben, és soha sem mentem el aludni anélkül hogy, hálát ne adtam volna az Úrnak. De amióta a vallást betiltották, ezt az imát csak magamban mondtam el.” – írta emlékirataiban.

Elenena és Nicolae Ceausescu Moldovában 1976-ben (fotó: Wkimedia/Ion Chibzii)

A könyvben és a sorozatban is több ponton jelen van a szexualitás, mint a titkosszolgálati eszköztárban meglévő kompromat-faktor. Godeanu úgy próbálja lejáratni az őt szovjet ügynökként felfedni akaró elhárítótisztet, hogy annak szexuális életéről szerez kompromittáló információt. Pacepa művében számos, magánéleti zsarolással beszervezett ügynökről, ilyen módon félreállított párton belüli riválisról olvashatunk, ugyanakkor belelátunk a Ceausescu-klán magánéletébe is.

A házaspár fia, az aranyifjú hírében álló Nicu a Vörös horizontok szerint nemegyszer követett el szexuális erőszakot, zaklatást, amely a kivételezett helyzete miatt soha nem járt következményekkel. Az apa, az elnök-pártfőtitkár Nicolae a másik végletet képviselte, Pacepa könyve szerint „gyűlölte a szexuális perverziót”. Talán azért, mert ő maga tudta legjobban, hogyan gyűjt adatokat a neki dolgozó titkosrendőrség mások szexuális életéről.

Az HBO-n látható sorozat, ha nem is teljesen valósághű, mégis jól visszaadja a korabeli hangulatot, és izgalmasan mutatja be a 2021-ben Amerikában, 92 éves korában, koronavírusban elhunyt Pacepa életének megtörtént és elképzelhető fordulatait.

Papp László Tamás

Címlapkép: HBO Max