Vágyvezérelt felmérés alapján jósolnak 80 választókerületi Fidesz-győzelmet

A Tisza és a Fidesz gyengült az EP-választások óta, ellenben a DK és szövetségesei, sőt az LMP és a Jobbik is erősödött – legalábbis ez szerepel abban a közvélemény-kutatásban, melynek alapján Orbán Viktor 80 egyéni választókerület megnyerésére számít. Összevetettük az Index által publikált állítólagos titkos közvélemény-kutatás adatait az EP-választások eredményeivel.

Orbán Viktor a nyári tusnádfürdői rendezvényen mondta azt, hogy szerinte jövőre 80 egyéni választókerület megnyerésére van esélye a kormánypártoknak. Az Index augusztus 4-én közzétett egy cikket egy közvélemény-kutatásról, azzal a felütéssel, hogy állítólag ez az egyik felmérés, amire Orbán a 80 OEVK-s jóslatát alapozza.

Az Index által publikált kutatás szerint a jászberényi központú Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei 2-es számú egyéni választókerületben a Fidesz 40,4%-on áll, a Tisza Párt 25,8%-ot kapna, a bizonytalanok vagy nem szavazók aránya 11,90%, a maradék 21,9% pedig kisebb pártok között oszlik el. A cikk szerint a felmérés 500 fő megkérdezésével, CATI-módszerrel (telefonos megkereséssel és gépi adatfelvétellel) készült 2025 júliusában, a kutatás hibahatára nem ismert.

Az elmúlt év nyertese: DK-MSZP-Párbeszéd?

Az Indexen bemutatott kutatás számait összevetettük a legutóbbi voksolás, a 2024-es EP-választás eredményeivel az érintett választókerületben (a valasztas.hu-n településszintű eredmények érhetők el, az OEVK településeinek eredményeit összeadva számoltuk, hány százalékokat kaptak a pártok a kerületben). Több furcsaság is látható, amelyek – más országos és helyi kutatások és az elmúlt év politikai fejleményei alapján – megkérdőjelezik az állítólagos kutatás hitelességét.

A felmérés szerint a jászsági választókerületben a Tisza Párt és a Fidesz is gyengült az EP-választások óta, ezzel szemben csaknem az összes kisebb párt erősödött,

a legnagyobb mértékben a DK-MSZP-Párbeszéd koalíció tagjai. Ez meglepő lenne annak tükrében, hogy a közbeszédben már épp ezeknek a pártoknak a választásokon való indulását is megkérdőjelezik, és egyes 2022-es jelöltjeik már előre be is jelentették, hogy visszalépnek egy tiszás jelölt javára.

Az Indexen közölt teljes adatsor így néz ki:

A nem szavazók és bizonytalanok aránya 11,9 százalék volt, a továbbiakban úgy számolunk, hogy ők nem vesznek részt a választáson. Csak a biztos résztvevőkkel számolva a pártok támogatottsága az alábbi lenne:

Az alábbi grafikonokon mutatjuk az EP-választások eredményét, összevetve az indexes kutatás adataival.

Látható, hogy eszerint az EP-választások óta a Fidesz támogatottsága csökkent a legnagyobb mértékben, 2,24%-kal – ez egybecseng a más nyilvános közvélemény-kutatások eredményével (például Medián, 21 Kutatóközpont), bár ezek általában a kormánypártok nagyobb mértékű gyengülését mérték.

Ellentmond azonban a legtöbb felmérésnek – köztük a kormánypárti kutatóintézetek számainak is –, hogy az állítólagos jászsági felmérés a Tisza Párt minimális csökkenését mérte az EP-választások óta, 0,5% mínuszt.

Ezzel szemben a kisebb pártok közül majdnem mindegyik erősödött. A kutatásban külön-külön mérték a DK-t, az MSZP-t és a Párbeszédet, ezért az ő százalékaikat összeadtuk, hogy össze tudjuk hasonlítani a 2024-es koalíció eredményeivel. Ez alapján a három párt összesen 1,76 százalékpontot erősödött, ami a legnagyobb erősödés az összes politikai erő közül.

A baloldali pártok közül egyébként állítólag a Párbeszéd a második legerősebb a Jászságban,

1,3%-ra mérték, ami meglepő az országosan láthatatlan párttól.

Legalább ennyire meglepő eredmény, hogy a felmérés szerint erősödött a tetszhalott állapotban létező LMP is (0,87 százalékponttal), és a Jobbik is gyűjtött 0,26 százalékpontot, többet, mint az aktívan kampányoló Mi Hazánk (0,2 százalékpont). A Kétfarkú Kutya Párt 0,54 százalékponttal erősödött a felmérés szerint.

A Momentum ugyan júliusban bejelentette, hogy nem indulnak a választáson, ez azonban a felmérés szerint a 2024-es szavazóik több mint felét nem tántorította el: a Momentumot 1,48 százalékra mérték.

Sokáig hallgattak a kormányközeli kutatók

Az EP-választások óta a nagy kormányközeli közvélemény-kutatók, mint a Századvég és a Nézőpont feltűnően hallgattak, egy mintegy féléves időszakon keresztül egyáltalán nem tettek közzé új kutatásokat. Ezzel párhuzamosan független kutatóintézetek egységesen azt mérték, hogy a Tisza Párt országos támogatottsága megelőzte a Fidesz-KDNP-ét.

A gyanús hallgatás már az országos médiában is hír lett, bár a nézőpontos Mráz Ágoston Sámuel igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy az ő titkos felméréseikben továbbra is a kormánypártok vezetnek, csak ezt nem tették közzé mert „nincs bennük újdonság.”

Kormánypárti politikusok eközben ellentmondásos nyilatkozatokat tettek a közvélemény-kutatásokról, Kocsis Máté például júniusban tagadta, hogy vezetne a Tisza, míg

Lázár János egy hónappal korábban arról beszélt, hogy „kiegyenlítettek az erőviszonyok”, kétesélyes a választás.

Miután a közbeszéd részévé váltak a felmérések, júniustól kezdve hirtelen újra közölt egy kutatást a Nézőpont. Ez a Fidesz az EP-választáshoz képest csökkent előnyét, a Tisza támogatottságát a többi kutatónál jóval alacsonyabbra (15-20 százalékpontos különbségekkel), a kisebb pártokét magasabbra tette. A Századvég pártos kutatást tavaly óta nem közölt, bár júliusban bemutatott egy felmérést, ami szerint Orbán Viktort szeretnék a legtöbben miniszterelnöknek.

A kormánypárti médiában mindkét felmérés hatalmas visszhangot kapott, láthatóan a Fidesz-tábor megnyugtatása érdekében – ebbe a sorba beleillik az itt tárgyalt kutatás is, amit szintén azonnal átvett a teljes kormánypárti médiabirodalom.

Zubor Zalán

Címlapkép: Átlátszó montázs. Adatvizualizáció: Szabó Krisztián