A fideszes jelölteket segítheti az úgynevezett településvédelmi törvény

A városok kulturális önazonosságának védelme, a túlnépesedés megállítása – ilyen és ehhez hasonló indokokkal magyarázzák a készülő településvédelmi törvény szükségességét, de a tervezet mögött választási megfontolások is állhatnak. A KSH adatai és az elmúlt két választás eredményei alapján azt láthatjuk, hogy a Fidesznek nem kedvez a fiatalabb, mobilabb családok „kiköltözése” a Pest megyei és nyugat-magyarországi kisebb településekre, a dinamikusan növekvő városokban 2022 és 2024 között jelentősen csökkent a kormánypártok támogatottsága.

Az elmúlt időszakban több kormánypárti politikus is beszélt arról, hogy egy úgynevezett településvédelmi törvénnyel valamilyen módon korlátozni készülnek a magyar állampolgárok költözését, ingatlanvásárlását. Az ügyben leginkább Navracsics Tibor volt aktív, aki szerint egyes kistelepüléseken szükség lehet a beköltözés korlátozására, egyrészt a túlterhelt infrastruktúra kímélése, illetve a települések „helyi önazonosságának védelme” érdekében. Navracsics főleg a budapesti agglomerációt, a Velencei-tó és a Balaton környékét, és általában a szerb és sváb falvakat említette példaként.

Nem tudtak lépést tartani a növekedéssel

Egyelőre még nem tudni, hogy a településvédelmet milyen módon képzelik el. Több felvetés is napvilágra került, a legdurvább változat szerint egyenesen megtiltanák egyes városokban az ingatlanvásárlást azoknak, akik nem ott élnek. Navracsics később ettől visszakozott, de benne maradt a pakliban, hogy az önkormányzatok jogát kiterjesztik az ingatlanszerzés korlátozása érdekben, a beköltözőket megadóztatják vagy lehetővé teszik a lakcímlétesítés feltételhez kötését, illetve elővásárlási jogot vezetnek be.

Bár a magyar népesség folyamatosan csökken, a belső migráció miatt egyes településeken dinamikusan növekszik a népesség, ami valóban okoz problémákat.

A leglátványosabb népességrobbanás a Pest megyei agglomerációban következett be.

Ide igyekeznek elsősorban azok a magasabb jövedelmű emberek, akik például Budapestről szeretnének családiasabb környezetbe költözni. Érd lakossága például 1990 óta 43 ezerről több mint 73 ezerre nőtt, amivel a helyi infrastruktúra nehezen tudott lépést tartani: az érdi polgármester már 2023-ban jelezte, hogy a megnövekedett népességet nem mindig tudja ellátni az ivóvízhálózat, emellett egyre nagyobbak a várólisták az iskolákban, az orvosi rendelőkben, gyakoriak a forgalmi dugók és nincs elég parkolóhely.

Az alábbi térképen mutatjuk, hol találhatók Magyarország gyarapodó települései:

Nem a Fidesznek kedvező trendek

Ugyanakkor a költözés korlátozásának közvetlen politikai vonatkozásai is lehetnek. A 2024-es önkormányzati és EP-választásokon a Fidesz fontos pozíciókat vesztett a kisvárosokban. Ennek egyik látványos eredménye volt, hogy Magyarország egyik gyorsan növekvő régiójában, a budapesti agglomeráció több városát is elbukták a kormánypártok: Ócsán, Solymáron és Törökbálinton független jelöltek leváltották a régóta hivatalban lévő fideszes polgármestert, Fóton és Tökölön pedig a visszavonuló fideszes polgármester utódja maradt alul a civil jelöltekkel szemben.

De a Nemzeti Választási Iroda településszintű adatai alapján nemcsak a polgármester-választásokon szerepeltek rosszul a kormánypártok, hanem az EP-választásokon is. Ha összehasonlítjuk a Fidesz a 2022-es országos és a 2024-es EP-listás szavazás eredményeit, azt látjuk, hogy az agglomeráció városaiban rendre 10 százaléknál is többet vesztett a Fidesz.

Az alábbi térképen mutatjuk, településenként hogyan változott a kormánypártok támogatottsága:

Az ország többi részén hasonló trendeket látunk: általában a növekvő lakosságú településeken jobban csökkent a kormánypártok szavazataránya, mint a stagnáló vagy csökkenő lakosságú településeken.

Tavaly csaknem minden településen rontott a Fidesz 2022-höz képest: a településszintű adatok alapján egy átlagos magyarországi településen (a budapesti kerületeket is beleszámolva) 8,971 százalékkal csökkent a támogatottsága.

Ennél az átlagnál jellemzően nagyobbat esett a Fidesz támogatottsága a növekvő lakosságszámú településeken.

A népességnövekedés és a Fidesz-eredmény közötti összefüggést az alábbi ábrán mutatjuk.

A legnagyobb halmazt azok a települések alkotják, ahol 2024 és 2022 között csökkent a népesség és a Fidesz támogatottsága is – ez nem meglepő, hiszen Magyarország népessége csökken.

A második legnagyobb halmazt a növekvő lakosságú és a Fidesztől elmozduló települések jelentik.

Jóval kevesebb olyan várost találni, ahol csökkent a lakosság és nőtt a Fidesz-szavazók aránya, a legkisebb pedig azoknak a településeknek a csoportja, ahol a lakosság és a Fidesz százalékos aránya is nőtt.

Visszatérve a növekvő lakosságú, a Fidesztől távolodó településekre: tendencia, hogy a dinamikusan növekvő településeken az átlagos 8,971 százaléknál nagyobb arányban csökkent a Fidesz támogatottsága. A szélsőértékeket persze olyan mikrofalvak jelentik, ahol egy-két ember elköltözése is már statisztikailag jelentős hatású (például Kisvásárhely, ahol 51,3 százalékkal nőtt a lakosság, és 36,9 százalékkal csökkent a Fidesz támogatottsága).

De ha ezeket kivesszük, és csak a közepesnél nagyobb településeket nézzük, a tendencia még látványosabb: különösen feltűnőek az agglomeráció települései (Nagytarcsa, Mogyoród, Szada, Erdőkertes), ahol rendkívül gyors (2 év alatt 8-10 százalékos) népességnövekedés mellett több mint 10 százalékot vesztettek a kormánypártok.

Célkeresztben a pesti és győri agglomeráció

A főváros körüli kisvárosok nagy részében az országos átlagnál nagyobb mértékben csökkent a Fidesz-szavazók aránya. Azokban az agglomerációs városokban, ahol a népességnövekedés 5 százalék felett volt, kivétel nélkül az országos átlagnál rosszabbul szerepeltek a kormánypártok.

Az agglomeráció mellett Győr-Moson-Sopron és Fejér megyék gyorsan növekvő településein is az átlag feletti mértékben csökkent a Fidesz támogatottsága. A Győrt körülvevő települések több választókerület között oszlanak fel, amelyeket 2022-ben még több mint 50 százalékos eredménnyel vitt el a Fidesz-KDNP. Győr városában azonban, Pintér Bence polgármestersége óta egy friss felmérés szerint bezuhant a kormánypártok támogatottsága, így a kormánypártok joggal tarthatnak attól, hogy a megyeszékhely magával húzza az agglomerációt is – például a városból kiköltözők szavazása miatt.

Fejér megyében több növekvő lakosságú települést találunk a Velencei-tó környékén, ahol csökkent a Fidesz támogatottsága – Navracsics ezt a térséget konkrétan megnevezte, mint olyan régiót, ahol meg kell állítani a népességrobbanást.

Az itteni választókerületek (Fejér 2. és 3. OEVK-k) szintén fideszes fellegvárak, de Székesfehérvár (részben a Fejér 1., részben a 2. OEVK-hoz tartozik) már a többi megyeszékhelyhez hasonlóan ingadozik.

A TISZA Párt feltűnése óta megjelent közvélemény-kutatások sorra azt mutatják, hogy az ellenzéki párt megelőzte a Fidesz-KDNP-t a magasabb keresetűek, a diplomás és érettségizett szavazók, illetve a fiatalok körében. Épp ezek azok a rétegek, akik nagyobb eséllyel költöznek, míg a kormánypárt bázisát alkotó idősek és alacsonyabb jövedelmű szavazók kevésbé mobilak. Korábban írtunk róla, hogy a TISZA szigetek sűrűsége feltűnően nagy az agglomerációban, ami összefügg egy új, nagyrészt ellenzéki érzelmű vidéki középosztály emelkedésével.

A tavalyi önkormányzati választási eredmények alapján elsősorban önkormányzati szinten lehet félnivalója a kormánypártoknak a demográfiai változásoktól – ha erre lehetőséget kapnak, nem lenne meglepő, ha több megmaradt fideszes városvezető a beköltözési tilalomhoz nyúlna, hogy megvédje a székét.

Önmagában a belső migráció valószínűleg nem fordíthat meg olyan egyéni választókerületeket, mint például a Győr-Moson-Sopron 03. OEVK, ahol legutóbb 70 százalék feletti eredménnyel nyert a fideszes jelölt, de például a Fejér megyei 2. választókerületben már rezeghet a léc, Pest megyét pedig könnyen elvesztheti a Fidesz.

Cikk: Zubor Zalán, adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Átlátszó montázs