Interaktív térképen mutatjuk az elmúlt két év európai árvizeit

Az Átlátszó és a görög MIIR oknyomozó portál az European Data Journalism Network tagjaiként közös anyagban mutatja be az elmúlt két év legpusztítóbb európai árvizeit. A lista élén a görögországi Thesszália régió, Spanyolország Valencia régiója és a német Szász-Anhalt régiója áll.

2024 szeptemberében az elmúlt több mint tíz év legnagyobb áradása volt a Dunának. A Boris névre keresztelt ciklon okozta nagy mennyiségű csapadék több folyónak, így a Dunának és mellékfolyóinak is megemelte a vízszintjét, Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában és Magyarországon is árvizet okozva.

Budapesten a Duna szeptember 21-én 830 centivel tetőzött, az alsó rakpart napokig víz alatt állt. A tetőzés előtti napokban videón mutattuk be a Duna áradását:

Ugyan Magyarországon egy ekkora árvíz is jelentősen meg tudta zavarni a hétköznapokat, európai szinten egy kisebb áradásnak könyvelhető el az elmúlt évek összes áradásához képest. A Copernicus Katasztrófa-elhárítási Szolgálat (CEMS) adatai szerint ugyanis a 2023-as és 2024-es években 17 uniós tagállamban összesen 32 árvizet észleltek, ezek közül a magyar a tizenharmadik legnagyobb kiterjedésű volt.

Az elmúlt két év árvizeiről a görög MIIR oknyomozó portállal közösen létrehoztunk egy interaktív térképes cikket, amiben bemutatjuk a legnagyobb árvizeket, és azt is, hogy milyen infrastrukturális, mezőgazdasági károkat okoztak, mennyi lakos volt érintett, és mennyi emberéletet követeltek meg.

Pusztító áradatok

Az elmúlt évtizedben Európában legalább 681 076 embert érintettek az árvizek, és 1579-en életüket vesztették. A legfrissebb, műholdas adatok szerint az elmúlt két évben súlyos károk keletkeztek a termőföldeken, az utakon, a vasutakon, valamint az energia- és kommunikációs hálózatokban.

„Az árvíz megváltoztatta az életünket. A gyerekeim minden egyes esőnél rettegnek. A fiam pánikrohamot kapott, amikor Faenzában megint lezárták a hidakat – azt hitte, minden újra megtörténik. Én sem tudom megállni, hogy ne nézzek a folyóra, valahányszor áthajtok fölötte. Most már napról napra élek. Minden egy pillanat alatt megváltozhat. Fél óra alatt mindent elveszítettem.”

Francesca Placci az olaszországi Faenza városának lakója, amely Ravenna megyében, Emilia-Romagna tartományban található. Faenzát 18 hónap alatt háromszor is elöntötte az árvíz.

Az árvizek a leggyakrabban előforduló természeti katasztrófák. Gyakoriságuk 2004 óta több mint kétszeresére nőtt, főként az emberi tevékenység okozta klímaváltozás következtében felgyorsult hidrológiai ciklus miatt. Az elmúlt 30 évben Európában mintegy 5,5 millió ember vált árvíz sújtotta terület lakójává, közel 3000 halálesetet regisztráltak, és a gazdasági károk meghaladták a 170 milliárd eurót. Ezek az adatok azonban csak becsült értékek.

Három különböző adatbázis adatainak egyesítésével létrehoztuk az első olyan átfogó adatbázist, amely nyomon követi az árvizeket, az érintett emberek számát és a haláleseteket az európai régiókban 2014 és 2024 között. Emellett külön adatbázist is készítettünk a legutóbbi két év műholdas adatai alapján, amely uniós tagállami régiók szintjén mutatja meg az áradások kiterjedését, valamint azok hatását a földterületekre és az infrastruktúrára.

A Copernicus, a nyilvánosan elérhető EM-DAT adatbázis, valamint a Hanze adatbázis alapján 2014 és 2024 között legalább 681 076 embert érintettek árvizek 24 európai országban. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a szám valószínűleg ennél magasabb, mivel nem minden árvízről áll rendelkezésre adat. Az általunk elemzett elérhető adatok alapján az elmúlt évtizedben legalább 1579 ember vesztette életét Európában árvízben.

Az Athéni Nemzeti Obszervatórium (NOA) Környezeti Kutatások és Fenntartható Fejlődés Intézete (IERSD) szerint a Balkán térségben átlagosan 6 és fél évente fordul elő olyan árvíz, ami több mint 10 halálos áldozatot követel, míg 22-nél több halálesetet eredményező áradás 12 évente történik.

Ez a cikk folytatódik, a teljes, interaktív verzió az Átló oldalon érhető el:

ATLO.TEAM

Pusztító áradatok: Az áradások súlyos következményei Európa-szerte

Elolvasom

atlatszo.hu

Szabó Krisztián

Címlapkép: Árvíz a spanyolországi Valencia régióban, 2024. október 30-án. Forrás: NASA Earth Observatory