Évek óta bő 100 ezer forintos rés tátong a bruttó átlagbér és a mediánbér között

A Központi Statisztikai Hivatal legújabb mérései alapján idén júniusban az átlagkereset bruttó 642 ezer forint volt, ez nettóban 442 ezer forintot jelent.  Azonban a mediánbér — amely jóval közelebb áll a mindennapi tapasztalatokhoz — csupán bruttó 519 ezer forintra rúgott, ebből pedig kevesebb, mint 360 ezret vihetnek haza a dolgozók.

Évek óta megfigyelhető az a tendencia, hogy több mint 100 ezer forintnyi különbség van a bruttó átlagbér és a mediánbér között, és ez idén sem alakult másként. Rengeteg dolgozó érzi úgy, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt nagy átlagbér-növekedések nem igazán tükrözik a valóságot.

Ennek az a fő oka, hogy az átlagbér az összes kereset középarányosa, amiben benne vannak a legtöbbet és legkevesebbet keresők is. Az állami és magáncégek felső vezetőinek havi többmilliós fizetése pedig erősen felfelé húzza ezt a számot, pedig ez a top-menedzseri réteg a magyar társadalomnak csak egy apró szelete.

Ezzel szemben a mediánbér az összes fizetés közepét mutatja meg, vagyis azt az összeget, amelynél a magyarok egyik fele többet, a másik fele kevesebbet keres. Jelen esetben tehát az a helyzet, hogy

a dolgozók felének nettó 360 ezer forintnál alacsonyabb a fizetése,

ami máris nem hangzik olyan jól, így nyilván nem ezzel az adattal fényezi magát a kormány, hanem az átlagkeresettel.

Az elmúlt két év és fél adatait vizsgálva látható, hogy az átlag- és a mediánkereset közötti különbség jellemzően 100 ezer forint körül alakult. Idén az első hat hónap átlagával számolva a bruttó átlagkereset 634 ezer forint, a medián pedig 509 ezer forint volt, vagyis 125 ezer forint különbség van közöttük.

Hasonlóan alakult a helyzet 2023-ban is, amikor az 571 ezer forintos átlagkereset és a 451 ezer forintos mediánkereset között 119 ezer forint különbség tátongott. 2022-ben sem alakult másként a helyzet: a KSH 500 ezer forintot mért átlagkeresetnek, mediánnak pedig 389 ezer forintot, vagyis a köztük lévő rés 110 ezer forint környékén alakult. Korábban megnéztük a 2022 előtti időszakot is, és akkor szintén nagyon hasonló eredményekre bukkantunk.

2019 óta látható, hogy ugyan az éves béremelések miatt az összegek fokozatosan nőnek, az átlag- és a mediánbérek közötti rés is fokozatosan emelkedett.

Minden évben egy nagyjából ugyanakkora, 20 százalékos különbözet van a két mérőszám között.

A KSH legfrissebb adataiból kiderül, hogy a 2024 júniusi bruttó átlagkereset (642 ezer forint) 13,3 százalékkal, a nettó kereset (kedvezmények figyelembevételével 442 ezer forint) pedig 13,1 százalékkal nőtt a tavaly júniusihoz képest. Az idei júniusi bruttó mediánbér (518 ezer forint) 15,3 százalékkal, a nettó mediánbér (359 ezer forint) pedig 15,1 százalékkal haladta meg a tavalyit.

A legtöbbet a pénzügyi és az informatikai szektorban kerestek: átlagosan közel bruttó 1 millió forintot, ezzel szemben

a szociális ellátásban dolgozók átlagkeresete csupán bruttó 350 ezer forint volt.

Az elmúlt években a KSH elég ambivalens viszonyt ápolt a mediánbérekkel: 2021-ig kizárólag átlagkeresettel kapcsolatos adatokat tett közzé, majd hirtelen két évre visszamenőleg a mediánbért is. A havi fizetési adatbázisukban jelenleg is elérhető az átlagbér mellett a mediánbér is havi összesítésben.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat is meglehetősen ritkán foglalkozik a mediánbérekkel. Az idén áprilisban közzétett uniós jövedelmekről szóló anyagában például az óránkénti mediánkeresetekhez csak egy 2018-as grafikont mellékelt. Vásárlóerő-paritásban mért európai mediánbérekről szóló anyagokat is csak évente tesz közzé, a legutóbbi 2023-as (2022-ben felvett adatok alapján). Ebben Magyarország hátulról a negyedik volt az EU-s rangsorban.

Kiss Soma – Szabó Krisztián