Egész júliusban kevesebb mint három milliméter eső esett Dél-Alföld központjában

Az idei extrém mértékű aszály Európa területének nagyjából kétharmadát érinti, ez alól Magyarország sem kivétel. A szárazság által legjobban sújtott terület az Alföld, ahol súlyos károkról és terméskiesésről számolnak be a mezőgazdasági dolgozók. A National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) adatai alapján Dél-Alföld központjában, Szegeden százhúsz éves viszonylatban is kiemelkedően alacsony csapadékot mértek idén nyáron: egész júliusban kevesebb mint három milliméter eső esett. A júliusi szárazságot egy csapadékosabb augusztus követte.

A csapadékhiány okozta szárazság egész Európában súlyos problémát jelent: az Európai Bizottság legújabb, augusztusi aszályjelentése szerint Európa területének 47 százalékán figyelmeztetés, 17 százalékán pedig riasztás van érvényben – tehát a kontinens közel kétharmada érintett.

Az aszály által leginkább sújtott hazai terület az Alföld, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói szerint a legpesszimistább előrejelzések alapján a század végére augusztusonként teljes egészében száraz terület lehet. Az extrém szárazság komoly mezőgazdasági károkat és terméskiesést von maga után, a kukoricaállomány jelentős része nem bírja ki az idén nyáron is megtapasztalt időjárási körülményeket.

Ahogy azt augusztusban megírtuk, az alföldi homokon lehetetlen volt idén nyáron veszteség nélkül termelni, a szárazság miatt a növények nagyrésze gyorsan kipusztult. A legideálisabb a mezőgazdaságban, ha megfelelő mennyiségű természetes csapadék mellett kell a szántóföldeken öntözni, azonban idén gyakorlatilag csak öntözővízen éltek a növények – ami az energiaárak változása miatt is fenntarthatatlan volt. 

Afrikai cirok válthatja a kukoricát a kiszáradó Alföldön, százmilliárdos aszálykár a mezőgazdaságban | atlatszo.hu

Százmilliárdos károk a szárazság miatt a mezőgazdaságban – az Átlátszónak nyilatkozó gazdálkodó szerint az öntözés bürokratikus akadályok miatt sem fejlődik, de valójában értelme sem lenne. Csongrád-Csanád megyében úgy számolnak, a kukoricát az afrikai cirok válthatja, miközben úgy védik a talajt, hogy azt nem szántják. A vízügy alig növekvő öntözővíz mennyiségről számolt be.

Kiemelkedően száraz volt az idei július Dél-Alföld központjában

A National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) adatai alapján Szegeden – Dél-Alföld központjában – idén júliusban kevesebb mint három milliméter csapadékot mértek. Ez az 1901 és 2022 között számolt 40 milliméteres júliusi átlagértékhez képest drasztikusan alacsonynak számít.

Az elmúlt, körülbelül 120 év középértékéhez képest idén január és augusztus között szinte minden hónapban alacsonyabb mennyiségű csapadék esett. Kivételt jelent ez alól az augusztus, amikor az átlagnál némileg magasabb mennyiségű eső volt mérhető Szegeden.

A szakértők szerint az Alföld „visszavizesítése” lehet a megoldás

Az Alföld teljes elsivatagosodása ellen a szakértők szerint az lenne a megoldás, ha a táj egy részét visszaadnánk a víznek és a természetnek. Timár Gábor, az ELTE professzora a 24.hu-nak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy az extrém szárazság sújtotta területeknek legalább 20 százalékán, 7000 négyzetkilométeren fel kellene hagyni a földműveléssel, és visszaállítani az időszakos vízborítást. Ez több mint egy átlagos magyar megye területe.

Ha ezt megtennénk, akkor a talaj visszanyerné az optimális vízellátottságát, így pedig a maradék 80 százaléknyi területen még az átlagnál kevesebb éves csapadékkal is kibírhatnánk augusztusig.

Az aszály miatt súlyos tűzveszély fenyegeti Kelet-Magyarországot és Európa jelentős részét | atlatszo.hu

Andrea Toreti vezető kutató szerint a következő három hónapot tekintve még mindig nagyon magas a szárazság kockázata Nyugat- és Közép-Európa, valamint az Egyesült Királyság térségén. Azt nyilatkozta, hogy az aszály és a vízhiány által érintett területek száma növekedni fog, és ha nem születnek hatékony enyhítő intézkedések, akkor az aszályok intenzitása és gyakorisága is drámaian növekedhet.

Szémann Tamás – Pete Luca