adatvizualizáció

Német választás: ki követheti Európa erős asszonyát?

Most vasárnap, szeptember 26-án kerül megrendezésre a szövetségi választás Németországban, amely keretében eldől, hogy ki váltja a 16 év után leköszönő Angela Merkel kancellárt. Az eddigi kereszténydemokrata-szociáldemokrata-nagykoalíció minden előrejelzés szerint nem szerez többséget, vagy egy harmadik párttal egészül ki, amire eddig nem volt példa szövetségi szinten, ahogy arra sem, hogy egy másmilyen összetételű hármas koalíció irányítsa az országot. Német választástörténelem infografikákon.

A második világháborút követően Németország nem csupán kettészakadt, de az NSZK-ban és az NDK-ban két teljesen eltérő állammodell jött létre. Keleten szovjet típusú szocialista berendezkedés valósult meg a Német Szocialista Egységpárt vezetésével, míg nyugaton többpárti, képviseleti demokrácia született. Utóbbiban nagyon hamar kialakult az a politikai felállás, amely kisebb módosulásokkal mostanáig meghatározta német közéletet, azaz két nagy párt, a CDU/CSU és az SPD dominanciája. Kezdetben kisebb formációk is bejutottak a szövetségi parlamentbe, így a nacionalista Német Párt, amely csak Alsó-Szászországban, Brémában, Észak-Rajna-Vesztfáliában és Hamburgban állított listát, a szintén regionális Bajor Párt, a Gazdasági Újjáépítési Egyesület, a Centrum Párt, a szélsőjobboldali DKP/DRP és a szélsőbaloldali DKP. Az ötszázalékos küszöb bevezetése, valamint a kommunisták és a szélsőjobboldali pártok betiltása után harmadik erőként csak a liberális FDP maradt meg, ami viszont így többnyire király-, illetve kancellárcsináló pozícióba került. 1983-ban jutottak be negyedik erőként a Zöldek.  A 87-es volt az utolsó választás, amely a nyugati tartományokra szűkült.

A Bundestag pártok szerinti képviselő-megoszlása 1949 és 1987 között

Az újraegyesítést követően a Zöldek kiestek országos szinten a Bundestagból, de a keleti emberi jogi szervezetekkel való közös indulás miatt, és a keleti tartományoknak juttatott kedvezményes bejutási lehetőségnek köszönhetően nyolc képviselővel mégis jelen maradhattak a törvényhozásban, ahová bejutott a kelet-német utódpárt, a PDS is. 1994-ben a Zöldek saját jogon is visszakerültek a parlamentbe, és 1998-tól történetük során először kormányra is kerültek. A pártban ez komoly konfliktusokat okozott a fundamentalisták és a realisták között, de kihatással volt szociáldemokratákra is, mivel a megszorító programok miatt távozott a szocdemektől több vezetőjük is, akik a PDS-szel összeállva immár országos szinten teremtettek meg az SPD-től balra álló erőt. A Die Linke a mai napig tagja a Bundestagnak, és több tartományi kormányban is részt vesz. Az utolsó színre lépő párt a 2013-as alapítású, a CDU/CSU-tól jobbra elhelyezkedő, a Bundestagba 2017-ben bekerülő Alternatíva Németországnak (AFD).

A Bundestag pártok szerinti képviselő-megoszlása 1990 és 2017 között

A Német Szövetségi Köztársaságnak kancellárt adni eddig csak a két nagy párt tudott. Stabil belpolitikáról árulkodik, hogy több mint hetven év alatt mindössze nyolcan töltötték be ezt a posztot (összehasonlításul: Olaszországban ezalatt közel négyszer ennyien, harmincan voltak miniszterelnökök, és közülük sokan többször is).

A szövetségi Németország kancellárjai 1949-től

Egyelőre ugyan a német kancellárok közül nem Angela Merkel az, aki a leghosszabb ideig töltötte be ezt a tisztséget (bár egy elhúzódó koalíciós tárgyalás ezen még változtathat), a jelenlegi európai kormányfők közül ő az, aki a legrégebb óta van kormányon. Merkel a szeptember 26-i választásokig bezárólag 15 évet, 10 hónapot és 4 napot töltött a német kormány élén. Őt követi Orbán Viktor, aki jelenleg 11 éve, 3 hónapja és 24 napja Magyarország miniszterelnöke. Harmadik helyen pedig Mark Rutte, Hollandia miniszterelnöke áll, aki 10 éve, 11 hónapja és 8 napja van hivatalban.

Merkel a 13. év kormányzás után, 2018-ban, egy évvel az előző szövetségi választások után bejelentette, hogy lemond pártjának vezetői posztjáról, és nem akar indulni a következő választásokon. A CDU előbb Merkel jobbkezét, Annegret Kramp-Karrenbauert választotta elnöknek, majd idén januárban Armin Laschetet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökét, aki egyben kancellárjelöltje is a pártnak a most vasárnapi választáson.

Merkel a kormányzása alatt rengeteg kihívással nézett szembe, és sokszor hivatkoznak rá, mint Európa de facto vezetőjére. A gazdasági világválság idején, míg a legtöbb európai ország megszenvedett a következményekkel, Merkel Németországa a lehető legkevesebb kárral vészelte át ezt az időszakot. 2011-ben, a Fukushima-katasztrófa után bejelentette, hogy 2022-ig az ország atomreaktorainak felét leállítják, és az ország elkezdi az alternatív, zöld energiára való átállást. A 2015-ös menekültválság idején több mint egymillió menekült érkezett Németországba, amelynek következtében a szélsőjobboldali AfD párt a 2017-es választásokra jelentősen megerősödött, de még ez sem volt elég ahhoz, hogy elmozdítsák Merkelt a kancellári székből.

A legfrissebb közvélemény-kutatások nem ígérnek sok jót a CDU-nak és kancellárjelöltjének, viszont meglepetésre jelentősen megerősödött a szociáldemokrata  Olaf Scholz. A korábban kancelláresélyesnek tartott Annalena Baerbock a Zöldek élén a harmadik helyre futhat be, és erősödtek a liberálisok is. Amennyiben nem egy vörös-vörös-zöld-koalíció jön létre, tehát ha a baloldali pártok nem a radikálisan baloldali Die Linke-vel alakítanak kormányt, úgy az előbbi 4 párt kombinációjából összeállhat az új német kormánytöbbség. Az AFD-vel az együttműködést mindenki kizárja.

Közvélemény-kutatás a német pártok támogatottságáról. Forrás: Wikipedia 

Molnár TamásSzabó Krisztián

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás

Nélküled nincsenek sztorik.

  • Átutalás
  • PayPal
  • Így is támogathatsz

Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!

  • Belföld
  • Külföld

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.

Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.

IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)

Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.

Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
  • ikon

    Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon

    Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.

  • ikon

    Postai befizetéssel

    Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.

  • ikon

    Havi előfizetés a Patreonon

    Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.

  • ikon

    Benevity rendszerén keresztül

    Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.

  • ikon

    SZJA 1% felajánlásával

    Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42