A Reuters interaktív grafikán ábrázolta, hogy az elmúlt 24 évben hány újságíró halt meg a munkája miatt.
2009-ben és 2012-ben egyaránt 74 újságíró halt meg világszerte – olvasható ki a Reuters grafikájából. Ez alapján az 1992 és 2015 között eltelt időszakban e két év mondható a legvéresebbnek.
A Reuters kétféleképpen ábrázolja az újságírók halálát. Az egyik ábrán az évek szerint (Over Time – 1. ábra), a másikon a helyszínek szerint (By Location – 2. ábra).
1. ábra
2. ábra
A két grafikon különféle szűrők alapján tovább is bontható: név, státusz (külsős munkatárs, freelance stb.), munkakör (fotós, szerkesztő stb.), nem, a gyilkosság helyszíne, sajtótermék neve, téma, helyi vagy külföldi, az elkövetők státusza (maffia, helyi katonaság, politikai csoport stb.), a halál oka.
A legtöbb nőt 2009-ben ölték meg (3. ábra), a legveszélyesebb országok listáján pedig 2012 óta Szíria szerepel az élen (4. ábra).
A független képviselőcsoport és a jobboldali, szélsőjobboldali pártok politikusai nagyobb arányban érintettek a korrupciós és egyéb botrányos ügyekben, de a korrupció a teljes politikai spektrumon jelen van.
A börtönparancsnokság előre bekérette a kérdéseket, aztán közölte: azokban a bulvársajtóra jellemző nyelvi klisék vannak, és az interjú alkalmas lehet a bűnözői életmód népszerűsítésére.
Korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól.
A futottak még kategóriában a magyar GDP, ez derül ki az Eurostat adataiból. Nem csak európai viszonylatban gyenge az adat, a V4-ek között is szégyellnivaló.