![Tilki Attila; LÁzÁr János; KovÁcs Sándor; KereskÉnyi Gábor](https://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2024/04/DEBRE20230830024-300x180.jpg)
Nettó 141 milliárdért építheti meg az M49-es második szakaszát a Duna Aszfalt
Az út első szakaszát is a Szijjártó Péter külügyminisztert megjachtoztató Szíjj László cége építheti.
Ahogy 2014-ben, idén is összeszedtük azokat az adatújságírás vagy infografikás cikkeinket, amelyeket témájuk vagy megvalósításuk miatt érdekesnek találtunk. A menekültkrízis, Simicska Lajos, fegyverkereskedelem és svájci banki adatok mind felbukkannak összeállításunkban.
Adóparadicsomokból is dől a pénz Svájcba
2008-ban az HSBC bankcsoport svájci leánybankjának alkalmazottja egy dokumentumcsomagot juttatott el a francia adóhatósághoz. A csomag Swissleaks néven híresült el és svájci banki adatokat tartalmazott. Az adatok kiszivárogtak és egy nemzetközi újságíró-konzorciumhoz is eljutottak. Martin Grosjean svájci kutató a hihetetlen mennyiségű adattömeget próbálta érthetővé tenni két ábrával, amelyekből kiderült, hogy a svájci bankokba főleg az adóparadicsomként kezelt országokból érkezett pénz.
Több mint nyolcvanezer közbeszerzési és reklámozási adat elemzésével készítette el azt a nagyszabású riportot a Kreatív Online, amelyben a Simicska Lajoshoz köthető médiabirodalom létrejöttét elemezték. Arra nincs mód, hogy a terjedelmes cikk minden elemét itt bemutassuk, de a Fidesz-közeli médiabirodalom kiépülését bemutató idővonalat külön is kiemelnénk.
Az Átlátszó, mint fontos hivatkozási alap
Minden szentnek maga felé hajlik a keze, még az Átlátszónál is, ezért év végi összefoglalónkban is megemlítjük azt projektet, amelynek során a Keresés blog a politikai témájú internetes oldalak linkelési szokásait vizsgálták. Arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan hivatkoznak egymásra a magyar politikai blogok és híroldalak. Az eredményeket aztán több módon is ábrázolták, például a hivatkozások száma szerint: minél nagyobb egy adott honlaphoz, sajtótermékhez tartozó kör, annál többen hivatkozták. Az Átlátszó jól teljesített.
Ennyi pénzt keresett az Orbán-vő 2015 első negyedévében
Már áprilisban látszott, hogy Orbán Viktor vője, Tiborcz István számára nem lesz rossz a 2015-ös év. A 444 a Közbeszerzési Értesítőből szedte össze az év első négy hónapjára vonatkozó adatokat és kiderült, hogy az akkor még Tiborcz érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. mintegy 4 milliárd forint értékben nyert közbeszerzéseket.
A leggazdagabbjaink is szegények európai összehasonlításban
Kis ország, kis vagyon: a Business Insider májusi összeállítása szerint, amelyet a világ legvagyonosabb embereiről készített, a száz leggazdagabb magyarnak összesen nincs annyi pénze, mint a leggazdagabb osztráknak. Mivel Magyarországon – a rendelkezésre álló információk szerint – nincs olyan, akinek a vagyona elérné az 1 milliárd dollárt, hazánk fel sem került a Dadaviz által összeállított térképre.
A világ legnagyobb fegyverexportőrei
Szintén a Dadaviz készített infografikát a világ legnagyobb fegyverexportőreiről és vásárlóiról. Ebből kiderült, hogy a legtöbb fegyvert az Egyesült Államok szállítja más országoknak, a legnagyobb vásárlója pedig Dél-Korea. Oroszország 56 különböző államba szállított fegyvert 2010 és 2014 között. Őket követi Kína, amely Venezuelába, Indonéziába és Nigériába is szállított fegyvereket.
Az, hogy a listánkon Simicska Lajos kétszer szerepel, nem véletlen. Miután 2015 elején a Fidesz-közeli oligarcha és Orbán Viktor között kenyértörésre került sor, a jobboldali médiabirodalom rendesen átalakult, és a közbeszerzések nyertesei között is ritkábban olvashatjuk a Közgép nevét. 2014-ben azért még jól ment a bolt Simicska Lajosnak, ezt semmiképpen sem szabad elfelejteni, és azért egyelőre nem kell attól tartani, hogy lekerülne a leggazdagabb magyarok listájáról.
Honnan jöttek a menekültek, és hova mentek Európában?
2015 egyik fő témája a menekültkérdés volt, így ezzel kapcsolatban számos infografika és adatelemzés is született. Az svt.se svéd internetes oldal azt ábrázolta az ENSZ menekültügyi szervezetének, az UNHCR-nek az adatai alapján, hogy az egyes országokból származó menekültek (akik 2014-ben vagy az előtt kapták meg a menekültstátuszt) miként oszlanak el az európai országok között. Az ábráról leolvasható, hogy a legtöbb szíriai menekült Németországba jutott el, őket követi Svédország, majd tőlük jócskán lemaradva Hollandia.
Hetvenezer óra önkéntes munka – a Migration Aid statisztikája
A menekültkrízissel kapcsolatban nem csak arról születtek adatok, hogy hányan érkeztek Európába, hanem arról is, hogy a menekülteket segítő civilek milyen adományokhoz jutottak és azokat hogyan használták fel. A Migration Aid statisztikáit az Átlátszó is feldolgozta infografikák segítségével, amelyekről úgy gondoljuk, jól rávilágítanak a menekülteket segítő civilek munkájára.
Red Flags: a magyar közbeszerzések 60 százaléka felveti a korrupció gyanúját
Nagyon nehéz egzakt számokkal jellemezni a korrupció helyzetét Magyarországon, de időről időre többen is megpróbálkoznak vele. A K-Monitor és a Transparency International Magyarország 2015 év végén indította el a Red Flags nevű portált, ahol különféle mutatók segítségével lehet szűrni a korrupciógyanús közbeszerzéseket. Az oldal készítői kimutatásokat is készítettek, amelyekből látható, hogy Magyarországon a közbeszerzési hirdetmények 60 százalékánál felmerül a korrupció gyanúja.
D. Kovács Ildikó
Van egy remek karácsonyi ajándékötletünk: ajándékozz névre szóló 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát!
Havonta csak egy ezres: már csak 872 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.
Az út első szakaszát is a Szijjártó Péter külügyminisztert megjachtoztató Szíjj László cége építheti.
A független képviselőcsoport és a jobboldali, szélsőjobboldali pártok politikusai nagyobb arányban érintettek a korrupciós és egyéb botrányos ügyekben, de a korrupció a teljes politikai spektrumon jelen van.
A börtönparancsnokság előre bekérette a kérdéseket, aztán közölte: azokban a bulvársajtóra jellemző nyelvi klisék vannak, és az interjú alkalmas lehet a bűnözői életmód népszerűsítésére.
Korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól.