Az infografika, amit a hét legjobbjának választottunk, az amerikai külügyminisztérium Hillary Clinton emailjeinek digitalizálásával kapcsolatos erőfeszítéseit ábrázolja.
Márciusban derült ki, hogy Hillary Clinton az amerikai külügy élén eltöltött négy éve alatt csak egy privát emailfiókot használt, és ezért a minisztersége alatti levelezése nem áll a korábbi munkahelye rendelkezésére.
Clinton tanácsadói azóta a Demokrata párti politikus levelezésének oldaltízezreit nézték át, hogy külön tudják válogatni a valóban magántermészetű üzenteket a hivatalos levelektől. Clinton csapata végül ötvenötezer oldalt adott át a külügynek. Azóta viszont az is kiderült, hogy Clintonék nem éppen emészthető formában adták át az emaileket. Ez egy olyan per tárgyalásán derült ki, amit azért indítottak, hogy az emaileket közérdekű adatként megkapja a Vice News médiavállalat: amióta az ügy kipattant, az emaileket érintő számtalan közérdekűadat-igénylés és tucatnyi per szakadt a külügy nyakába.
Most kedden a Vice News indította per tárgyalásán az amerikai külügy közérdekűadat-felelőse John Hackett azt mondta, a levelek kinyomtatva, tizenkét nagy kartondobozban érkeztek meg hozzájuk. Az világos volt, hogy az irdatlan mennyiségű emailt ilyen formában lehetetlen kezelni: újra kell őket digitalizálni.
A külügy munkatársai mappákba rendezték, újradobozolták és leltárazták a papírlapokat, valamint újra ellenőrizték, hogy maradt-e köztük a nyilvánosságra nem tartozó, kizárólag magánjellegű levél.
Az elmúlt öt hétben pedig az iratok digitalizálásán fáradozott egy tizenkét fős, külön erre a feladatra létrejött csoport.
Az alaplépések:
1. Az e-mailek digitálisak, vagyis eredetileg ebben a formában tárolták őket Clinton személyes emailszerverén
2. Ezután kinyomtatják őket – összesen ötvenötezer oldalt, közöttük valamennyit duplaoldalasan
3. Dobozokban átadják őket
4. Ezután mind az ötvenötezer iratot egyenként beszkennelik, a levelek szövege és a csatolmányok tartalma közötti határokat vonalkódos elválasztó lapok szkennelésével kezelik.
5. Szövegfelismerő szoftverrel kinyerik a szöveget, kézzel felviszik az olyan metaadatokat, mint hogy „címzett”, „tárgy”, vagy „küldés dátuma”. Számítógéppel azonosítják a véletlenül többször is kinyomtatott leveleket
és emberi erővel végeznek minőségellenőrzést az összes folyamaton.
6. És voilá, az emailek végre ismét digitálisak.
Íme az infografika, amit a Washington Post készített Hackett elmondása alapján:
Hackett egyébként azt mondta, várhatóan jövő januárban tudják közzétenni a teljes archívumot egy külön erre a célra létrehozott weblapon, ahol keresni is lehet az emailek között.
Magyar kontextusban az ügy és a grafika két dolgot illusztrál:
– hogy az Egyesült Államokban is előfordul, hogy a közérdekű adatokat kezelő valaki használatra alkalmatlan formában adja át az adatokat (nálunk sem szokatlan, hogy egy eredetlieg digitális iratot kinyomtatnak, majd újra beszkennelnek, mielőtt elküldik az adatkérőnek – lásd kisokosunkat a PDF formátumú dokumentumok kezeléséről)
– de egy állami szerv mégsem feltétlenül vak a használati szempontokra és nem bújik a költségek és nehézségek mögé.
Emlékezetes: Kocsis Máté józsefvárosi polgármester egy februári testületi ülésen kelt ki azok ellen a magyar állampolgárok és szervezetek ellen, akik “nagy mennyiségű közérdekű adat-igénylésekkel megpróbálják olyan szinten leterhelni a kormánypárti polgármesteri hivatalokat, hogy az már-már működésképtelen legyen.”
A józsefvárosi önkormányzat – mint azt a nekik beadott adatigénylésre kapott válaszból megtudtuk – összesen 1216 adatigénylést válaszolt meg az elmúlt öt évben. Kocsis hivatala egy levélben azt állította: az adatigénylések megválaszolásán összesen 17 emberük dolgozott.
Sarkadi Nagy Márton
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.
A független képviselőcsoport és a jobboldali, szélsőjobboldali pártok politikusai nagyobb arányban érintettek a korrupciós és egyéb botrányos ügyekben, de a korrupció a teljes politikai spektrumon jelen van.
A börtönparancsnokság előre bekérette a kérdéseket, aztán közölte: azokban a bulvársajtóra jellemző nyelvi klisék vannak, és az interjú alkalmas lehet a bűnözői életmód népszerűsítésére.
Korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól.
A futottak még kategóriában a magyar GDP, ez derül ki az Eurostat adataiból. Nem csak európai viszonylatban gyenge az adat, a V4-ek között is szégyellnivaló.
