Magasabb bért és jobb körülményeket szeretne a Pécsi Tudományegyetem új szakszervezete

Március végén megalakult a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) pécsi érdekérvényesítő csoportja. Az azóta már száz főt is elérő érdekvédelmi szervezet bizalmiját, Dr. Zeller Juditot arról kérdeztük, hogy mi szükség volt egy újabb szakszervezetre, milyen célkitűzéseik vannak a jövőre nézve, és melyek azok a kulcsfontosságú területek, amelyekkel foglalkozni kívánnak. Az egyetemnél arról is érdeklődtünk, hogy áll jelenleg az egyetemi dolgozók bérfejlesztése, mi lett az eredménye a korábban petícióban követelt béremelésnek.

Tavaly márciusban számoltunk be arról, hogy a Pécsi Tudományegyetem (PTE) nem oktatói státuszú munkavállalói petícióban követeltek béremelést. Korábban ugyanis a modellváltás kapcsán az egyik visszatérő ígéret a fizetések jelentős emelése volt, erre a PTE munkavállalói is számítottak. Továbbá úgy kalkuláltak, hogy a 2023 januárjában bevezetett, a garantált bérminimumot érintő 14, valamint a minimálbért érintő 16%-os emelésből ők is kapnak. Az egyetem azonban másképp számolt: a korábbi alapbért és a bérpótlékot összevonta, így több esetben a januári garantált bérminimum körüli összeg (körülbelül nettó 197 ezer forint) jött ki alapbérként, vagyis az egyetemnek nem kellett január elsejétől fizetésemelést adnia a munkavállalóknak.

Erre válaszul született a petíció, amelyben azonnali 25%-os béremelést követeltek a dolgozók. Ez a lépés azonban az egyetemi szakszervezeten belül is frusztrációt okozott. Tavalyi cikkünk megjelenése után a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) nyílt levélben határolódott el a petíció kezdeményezőitől. A belső feszültségek után kíváncsiak voltunk, hogyan alakultak a bértárgyalások az egyetemen, milyen megállapodás született az elmúlt egy évben.

Egyszeri bérkompenzáció és +15 %

A bérrendezés felé tavaly év végén lépés történt az egyetem részéről, közleményben tudatták, hogy egyezségre jutottak a PTE képviselettel rendelkező szakszervezeteivel. A megállapodás értelmében egyszeri bérkompenzációban részesültek az egyetem munkavállalói, akiknek munkabére 2023. októberben nem haladta meg a havi bruttó 600 ezer forintot, és a 2023. január-október hónapokra megfizetett átlagos munkabére nem haladta meg a havi bruttó 650 ezer forintot.

Ennek összege bruttó 200 ezer forint volt, emellett 15 százalékkal emelték az oktatói-kutatói-tanári alapbéreket is.

Az intézmény további 15 százalékos emelést adott a felsőoktatási igazgatásában foglalkoztatott munkavállalók szervezeti egységeinek, illetve 3 százalékos forrást biztosított további béremelés megvalósítására.

Noha úgy tűnik, a bérrendezés kérdésében előrelépés történt, a Pécsi Tudományegyetemen pár hónappal ezelőtt, 2024 márciusában újabb szakszervezet alakult. A pécsi TDDSZ bizalmiját, Dr. Zeller Juditot arról kérdeztük, hogy mi az oka egy újabb szakszervezeti csoport megalakításának.

Érdekérvényesítő szakszervezetet szeretnének

„A PTE-n működő szakszervezeti csoportok jellemzően inkább szolgáltatói funkciót töltenek be, mi (az FDSZ korábbi tagjaiként – a szerk.) pedig szerettünk volna egy olyan szakszervezetet létrehozni, amely érdekérvényesítőbb orientációjú, amely alulról szerveződik, amelyen belül hatékony a kommunikáció, amelyben egyértelmű a tagok számára is a szakszervezeti stratégia, és amelyben a szolgáltatói funkció (például, hogy színházi programot vagy nyaralási lehetőséget szervezzünk a dolgozóknak, ami ugyan fontos, de) másodlagos” – mondta a pécsi TDDSZ bizalmija.

Zeller Judit hangsúlyozta, fontos volna a többi egyetemi szakszervezettel közösen fellépni a dolgozók érdekében, éppen ezért a TDDSZ pécsi tagozata törekedni fog arra, hogy partnerséget keressen a többi szakszervezettel.

A dolgozók a bérrendezést tartják a legfontosabb kérdésnek

Megalakulása óta  a a TDDSZ pécsi tagozata igényfelmérést is készített a munkavállalói preferenciákról. Ebből az derült ki, hogy a nem oktatói státuszú PTE dolgozók leginkább bérkérdésekben és munkaidő beosztásával kapcsolatban várnak segítséget az újonnan alakult szervezettől és az egyetemtől.

Ezt Zeller Judit azzal magyarázta, hogy az egyetemen a munkavégzés – például a vizsgaidőszaknak vagy a nyári szünetnek köszönhetően – eléggé ciklikus. Az adminisztratív dolgozók esetében például amikor a hallgatók kevésbé vannak jelen az egyetemen, megoldható lenne a home officeban történő munkavégzés.

A bérkérdés kapcsán elmondta, hogy

a nem oktató, kutató státuszban dolgozók esetében a bérek egyetemi viszonylathoz képest is alacsonyak, így a dolgozók szerint szükség volna további bérfejlesztésre.

Mindezek mellett felmerült a közösségi terek kihasználásának kérdése is, Zeller Judit úgy fogalmazott: „ha már be kell menni egy munkahelyre, akkor fontos, hogy legyenek közösségi terek, ezeket a dolgozók használhassák, hogy kapcsolódni tudjanak egymáshoz, legyen ennek egy közösségépítő funkciója is.”

Arról is elindult egy párbeszéd, hogy milyen igényeik vannak a munkáltató felé. „Leginkább a teljesítményértékeléssel kapcsolatos gondolatok fogalmazódtak meg, például a tekintetben, hogy a kisgyermeket nevelő oktatók kapjanak valamiféle könnyítést, azaz vegyük figyelembe az egyén aktuális családi, szociális helyzetét. Felmerült továbbá, hogy az idegen nyelven tartott kurzusok legyenek pluszként elismerve” – nyilatkozta a szakszervezeti bizalmi.

Megtorpantak a tárgyalások

Az újonnan megalakult szervezet egyik legfőbb célkitűzésének a kollektív szerződés megkötését tartja. Az erre irányuló tárgyalások már korábban megindultak az FDSZ jóvoltából.

A kollektív szerződés megkötésének szabályait a Munka Törvénykönyve szabályozza. Előnye, hogy a hatályos Munka Törvénykönyvétől – bizonyos esetekben – el lehet térni, a jogokat és a kötelezettségeket ki lehet bővíteni. A kollektív szerződés segíti a felek kapcsolatrendszerének kiépítését, a hatékony munkavégzést és elősegíti a közös alku létrejöttét.

Megkeresésünkre az FDSZ elmondta, hogy  tavaly a kollektív szerződéssel kapcsolatos tárgyalások célegyenesébe értek, ám

a megegyezés azóta is várat magára.

Összesen három alkalommal kérték a tárgyalások folytatását, de az egyetem minden alkalommal türelmet kért. Úgy tudják, más egyetemeken is megtorpantak a tárgyalások, az okokat azonban nem ismerik.

Az újonnan megalakult szervezethez hasonlóan az FDSZ is a kollektív szerződés megkötését tartja a legfontosabbnak. Az egyetem megkeresésünkre azt válaszolta, hogy a módosítás előkészítése folyamatban van, az intézmény és a dolgozók közös érdeke, hogy hatályba is léphessen.

A többi szakszervezet nyitott az együttműködésre

Az új szakszervezeti csoport megalakulása okán megkérdeztük a többi, egyetemen működő reprezentatív és nem reprezentatív szakszervezetet is, hogy hogyan vélekednek az új szakszervezetről, terveznek-e velük együttműködni, valamint, hogy melyek azok az ügyek, amelyeket priorotásként kezelnek. A megkérdezettek közül a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) válaszolt.

Tornai Zoltán, a MOSZ pécsi csoportjának vezetője levelében azt írta, örülnek neki, ha valaki felvállalja a dolgozók védelmét, szívesen együttműködnek majd az új szervezettel és remélik, hogy egységesen tudnak majd fellépni.

Az FDSZ elnöke is hasonlóan reagált kérdésünkre, Dr. Hausmann Péter szerint támogatandó minden olyan új érdekvédelmi szervezet megjelenése, amely remélhetőleg erősíteni fogja a dolgozói érdekek artikulációját. Az elnök elmondta, nyitottak arra, hogy tárgyalásokat folytassanak az új szereplővel a jövőbeli közös értékek és együttműködési lehetőségek megtalálását célozva.

A szakszervezetek úgy nyilatkoztak, hogy jelenleg a szociális juttatások, a kollektív szerződés és a pótszabadság tárgykörében folytatnak tárgyalásokat az egyetemmel.

Új bérrendszert készít elő az egyetem

Kerestük az egyetemet is, hogy hogyan vélekednek az új szakszervezet megalakulásáról, terveznek-e további bérfejlesztést. A PTE sajtóreferense, Kottász Gergely arról tájékoztatta lapunkat, hogy:

„A PTE természetesen minden, a jogszabályi előírásoknak megfelelő szakszervezettel együttműködött, együttműködik, és a jövőben is együtt kíván működni.”

A bérkérdést illetően azt válaszolták, hogy az egyetem 2023 decemberétől 15 százalékos bérfejlesztést hajtott végre az oktató-kutató-tanár munkakörök tekintetében, a nem ágazatspecifikus munkaköröknél pedig átlagosan 15 százalékos bérfejlesztés valósult meg. Ezen felül mind a köznevelésben, mind az egészségügyi dolgozók, szakdolgozók esetében is növekedtek a bérek. A nem oktatói státuszú dolgozókra vonatkozóan új bérrendszer előkészítése zajlik, további forrásokat terveznek erre a célra elkülöníteni.

Szabó-Gödri Rita

Címlapkép: A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara. Forrás: https://btk.pte.hu