Nem veszíthetünk el több Natura 2000 területet – civil összefogás a vizes élőhelyek megőrzéséért

Aszállyal sújtott mezőgazdaság, gyakori árvizek, élővizeinket fenyegető turisztikai és ipari beruházások – többek között ezek voltak a témái annak a szakmai konferenciának, melyet a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége tartott szeptember végén Tatán. A vizes élőhelyek állapotát érintő súlyos gondok mellett a lehetséges megoldásokról, s ebben a civilek fontos szerepéről is sok szó esett. Videó.

Világszerte problémát jelentenek a klímaválság okozta aszályok és árvizek, valamint a vizes élőhelyeket fenyegető, emberi tevékenységekből fakadó veszélyek. Magyarországon mindezek számát növeli számos olyan turisztikai és nagyipari beruházás, melyek komoly kockázatot jelentenek a felszíni és a felszín alatti vizek állapotára és azok környezetére.  

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége szeptember 30-án Tatán tartotta szakmai összejövetelét, ahol a meghívott civil szervezetek áttekintették a vizes élőhelyekre leselkedő veszélyforrásokat és az ezekre adható lehetséges megoldásokat. 

A szakmai program során elhangzott, hogy magyarországi nagy tavainkra és vizes élőhelyeinkre az alábbi tevékenységek jelentik a legfőbb veszélyt:

• pazarló vízhasználat
• nagy volumenű vízfelhasználó iparágak
• szennyezések, ideértve a havaria eseményeket is
• parti sávok beépítése turisztikai és ingatlanfejlesztési célokkal
• természetes élőhelyek eltűnése és további degradálódása

Az eseményen felszólaló előadók közül Király András (WWF Magyarország) a magyarországi vizes élőhelyek állapotát mutatta be. Elmondta, hogy a folyószabályozások következtében a szántóterületek növekedése mellett mostanra számos új probléma jelentkezett. A korábbi árterek 95%-a, a vizes élőhelyek 87%-a eltűnt, sok helyen süllyed a talajvízszint, számos területen az árvíz- vagy a belvíz-veszély, illetve az aszály fenyeget. A melegedés hatására évről-évre csökken a csapadékos napok száma, miközben növekszik a száraz időszakok hossza. 

Részlet Király András (WWF Magyarország) előadásából

Megoldás lehet a tájhasználat-váltás és az ártéri tájgazdálkodás; erre jó példa a WWF Tisza 21 projektje, melynek során helyi közösségek bevonásával vízvisszatartásra épülő tájgazdálkodási mintaprojekteket valósítottak meg a Beregben, a Nagykörűben és a Homokhátságon. 

„Franciaországban, Hollandiában már több helyen visszakanyargósítanak olyan csatornává kiegyenesített folyókat, amiket korábban mesterségesen alakítottak ki” – hozta fel példának Király András, milyen eszközökkel próbálják Nyugat-Európában a vízvisszatartást megoldani. 

Király András (WWF Magyarország) Fotó: Balogh Dénes/Átlátszó

A társadalomnak, az intézményeknek és a politikusoknak egyaránt változtatnia kell azon, mit gondolnak a víz fontosságáról, és a továbbiakban mi az ő feladatuk – erről beszélt Kükedi Zsolt, a Naphimnusz Egyesület képviselője. Előadásában ismertette az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Kék Megállapodással (Blue Deal) kapcsolatos javaslatát. A javaslat-csomag célja, hogy az Európai Bizottság a víz kérdését európai szintű prioritásként kezelje, s a vízkészletek megőrzésére és a vízhiányból fakadó problémák megoldására egy átfogó és összehangolt ütemterv készüljön el. „Az EU-s álmok és a magyar realitás között azért elég nagy szakadék van” – ismerte el Kükedi Zsolt. De hozzátette, hogy a civil szervezetek együttműködése révén a magyar EU elnökség idejére nőhet a Kék Megállapodás társadalmi támogatottsága.    

„Magyarország az Európai Unión belül a második legnagyobb víz- és élőhely-veszteséggel rendelkezik, ezért fontos, hogy minél több vízjárta területet hozzunk létre” – hangsúlyozta Kun Zoltán tájépítész, a Fertő tó Barátai Egyesület természetvédelmi szakértője, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetség elnöke.

Kun Zoltán (Fertő tó Barátai Egyesület, Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége) Fotó: Balogh Dénes/Átlátszó

Kun elmondta, hogy a vizes élőhelyek védelme és helyreállítása kapcsán a lehetséges eszközök között felmerült az EU Természet Helyreállítási Jogszabály, ami kötelező érvényű célokat tűz ki a tagállamok elé – ennek elfogadása 2024 első felében várható. Elfogadása esetén minden tagállamnak ki kell dolgozni a maga helyreállítási stratégiáját. „Nagyon fontos, hogy a szövetségünk és az egyes tagjaink által aláírt civil álláspontban kért pontokat még a jelenlegi bizottság is megvalósítsa. Legyenek számszerűsíthető, határidőhöz kötött célok, amiket a civil szervezetek számon is tudnak kérni. Arról is szó van, hogyha elfogadják a helyreállítási jogszabályt, az ne jelentse azt, hogy a még meglévő élőhelyeket tönkre lehet tenni. Ez egyáltalán nem történhet meg.

Meg kell őrizni a még meglévő Natura 2000 területeket és a jó állapotú vizes élőhelyeket,

és a rossz állapotúakat kell helyreállítani. Azt is teljesen világossá kell tenni mindenki számára, hogy a felszíni és felszín alatti vizeink kritikus állapotban vannak, amin a jelen és jövő generációk érdekében javítanunk kell.”

A vizes élőhelyek csökkenése az elmúlt három évszázadban. Forrás: www.nature.com

A vizeket érintő veszélyekkel és kormány akkumulátor-iparági fejlesztéseivel kapcsolatban három előadás is elhangzott. Jávor Benedek (Budapest Főváros Brüsszeli Képviseletének vezetője) a magyarországi akkumulátor-gyárak vízfelhasználásának túlzott mértékéről, a debreceni CATL-beruházás kapcsán a vízbázis veszélyeztetettségéről beszélt.

Részlet Jávor Benedek előadásából.

Jávor Benedek a debreceni akkugyár kapcsán 2023 tavaszán panaszt nyújtott be Európai Bizottságnak a Víz Keretirányelvről szóló EU-s jogszabály megsértése miatt. 

Lapunk munkatársa, Bodnár Zsuzsa a Göd-ÉRT Egyesület képviseletében az akkumulátor-gyárak hazai környezetvédelmi előírásainak szabályozatlanságáról, az ellenőrzések hiányáról és a kibocsátási és szennyezési adatok eltitkolásáról beszélt. A tatai Tegyünk Együtt Tudatosan Településünkért (TETT) Egyesület – mely a szakmai nap társszervezője is volt – részéről pedig Ferenczi Miklós ismertette a tatai vízforrásokat érintő és az Öreg-tó vízminőségét befolyásoló veszélyforrásokat.   

A szakmai nap összefoglalója és előadásai itt érhetők el.

Szöveg: Bodnár Zsuzsa; Videó: Balogh Dénes

Nyitókép: Az önkormányzat szakemberei ellenőrzik az újonnan létrejött homokszigetet Cibakháza határában 2022. július 14-én. A településtől hat kilométerre egy homoksziget keletkezett az alacsony vízállás miatt (fotó: MTI/Mészáros János). Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült.