Tudatosan idéz elő humanitárius válságot Oroszország, utcai harcokra készülnek Herszonban – heti összefoglalónk az ukrajnai háborúról

Keleten kisebb településeket foglaltak vissza az ukránok, az oroszok viszont tovább támadják a civil infrastruktúrát, egyre súlyosabb energiaválságot okozva az ukrán városokban. A hét elején veszélybe került a gabonaszállítási egyezmény is, azonban a török flotta fellépése miatt Oroszország kénytelen volt visszatérni a korábbi megegyezéshez, így nem kerültek újra blokád alá az ukrán kikötők.

• A Fekete-tengeri flottát ért támadás ellenére feladta Oroszország Ukrajna tengeri blokádját, a török hadiflotta biztosítása mellett folyamatos maradt a gabonaszállítás.
• Herszonban három hete nem mozdultak a frontok, de az orosz források közelgő visszavonulásra utalnak.
• Egyre inkább import lőszerre szorulnak az oroszok, míg az ukránoknak a német-svájci lőszerek beszerzése okoz gondot.
• A zsold elmaradása miatt tiltakoztak orosz sorkatonák, a fronton levők egy orosz haditudósító szerint nem tudják felvenni a kapcsolatot a családjukkal.
• A civil infrastruktúra elleni orosz támadások miatt Ukrajna-szerte óránkénti rendkívüli áramkimaradásokat vezettek be, több ezer civil maradt víz- és áramellátás nélkül.

Az elmúlt héten nem történt érdemi elmozdulás a frontokon, ami részben az időjárásnak, az Ukrajnában és Oroszországban késő ősszel beköszöntő sárszezonnak (raszputyica) köszönhető. Ukrán és orosz források is arról számoltak be, hogy az oroszok a front több szakaszán, különösen a dél-keleti Donyeck megyében fokozták a támadásokat, bár a területi nyereségeik nem nőttek.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az ukrán védelmi minisztérium jelentései szerint a háború kezdete óta az egyik legsúlyosabbá váltak az oroszok napi veszteségei: állításuk szerint a héten átlépte a 70 ezret az elesett katonák száma.

These are the indicative estimates of Russia’s combat losses as of Nov. 4, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/48W3Bw6Ye0

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) November 4, 2022

Az ukrán vezérkar hivatalos adatai az orosz veszteségekről

Az állítást ellenőrizni nem lehet, és jó eséllyel eltúlzott is, az viszont nem lenne meglepő, ha valóban súlyosabbá váltak volna az orosz emberveszteségek, mivel azt orosz és külföldi források is megerősítik, hogy a frontokon már tömegével vannak jelen a frissen besorozott tartalékosok. Ezek az alakulatok a hivatásos katonáknál gyengébb kiképzést kaptak, sokan egy-két hetes felkészítés után kerültek a harctérre, ezért kevéssé alkalmasak támadó hadműveletekre.

Egy-két hét kiképzés után a fronton

Hivatalos adatok szerint 300 ezer tartalékos kapott behívót, és közölük 82 ezren már Ukrajnában vannak. Az orosz hadügyminisztérium egy hete hivatalosan bejelentette a mozgósítás végét, azonban a háborúkutató Intézet (ISW) amerikai elemzőcsoport jelentése több orosz forrást idéz arról, hogy a sorozótisztek továbbra is mozgósítják a férfiakat. A kényszersorozott katonák rossz morálja miatt a brit hírszerzés jelentése szerint a hadsereg megkezdte úgynevezett „blokkoló egységek” bevezetését, amelyek feladata, hogy akár saját katonáikra lőjenek, ha azok menekülni próbálnának.

A mozgósítással kapcsolatos problémákra utal az az Uljanovszkban készült videó, amelyen zúgolódó orosz katonák láthatók.

Mobilized Russian men stationed at a military unit in Ulyanovsk organized a protest following the absence of wages promised to them pic.twitter.com/YO8ziqODGU

— UkraineWorld (@ukraine_world) November 2, 2022

A videón hallható bekiabálások alapján azért szerveztek tiltakozást a mozgósítottak, mert nem kapták meg a behíváskor ígért zsoldot.

Herszon: visszavonulás, vagy csapda?

A déli Herszon megyéből érkező hírek alapján a héten nem mozdultak el jelentősen a frontvonalak, azonban a megyeszékhelyről helyiek beszámolói szerint elkezdtek elszivárogni az orosz katonák. A New York Times telefonon elért helyi lakosok beszámolóit idézve azt írja, hogy az orosz katonák, járőrök és ellenőrzőpontok hirtelen rendkívül megfogyatkoztak a város központjában. Az ukrán hadsereg beszámolója szerint az orosz nehéztüzérséget kivonták a városból, és a Dinpro folyó túlpartjára telepítették.

A korábbi tapasztalatokhoz képest szokatlan, hogy kifejezetten orosz hivatalos források utalnak arra, hogy feladnák Herszon városát, ami a mostani háborúban elfoglalt legnagyobb ukrán település.  „Valószínűleg egységeink, katonáink a bal (keleti) partra indulnak” – mondta például Kirill Sztremouszov, a megszállók által kinevezett civil adminisztrátor-helyettes a Szolovjov Live nevű Kreml-barát online csatornának. A magyar médiában is megjelentek azok a felvételek, amelyek azt mutatják, hogy a herszoni civil adminisztráció épületéről lekerült az orosz zászló. Pénteken pedig már Vlagyimir Putyin is arról beszélt, hogy Herszon lakosait evakuálni kell a közelgő ostrom miatt.

The Russian flag has been removed from Kherson’s city council. pic.twitter.com/D5g0mcvgKI

— KyivPost (@KyivPost) November 3, 2022

Korábban az orosz hivatalos szervek az utolsó pillanatig próbálták tagadni, amikor az ukránok településeket foglaltak vissza, emlékezzünk például a harkivi Izjum esetére, ahol még akkor is azt hirdette az orosz adminisztráció, hogy „nincs pánik”, amikor az ukrán erők már csaknem bekerítették a várost.

Az ukrán hadsereg egy szóvivője úgy nyilatkozott, valószínű, hogy az orosz kivonulásról szóló kommunikáció az információs hadviselés része, és célja, hogy az ukránokat egy meggondolatlan offenzívába csalják. „Ez egy különleges provokáció megnyilvánulása lehet, hogy azt a benyomást keltsék, hogy a településeket elhagyták, hogy biztonságosan be lehet menni oda, miközben utcai harcokra készülnek” – mondta televíziós kommentárjában.

Ezzel együtt az ukrán hadvezetés, valamint az amerikai vezérkari főnök, Lloyd Austin is arra számít, hogy az ukránok rövid időn belül vissza tudják foglalni a várost.

Luhanszk, Donyeck: korlátozott támadások

Észak-Keleten, Harkiv és Luhanszk megyékben tovább folytak a harcok a P66-os út mentén. Azt, hogy a frontvonal pontosan hol található, nehéz meghatározni, mert az orosz és ukrán források ellentmondásos híreket közölnek. Azt mindkét fél megerősíti, hogy a héten ukrán csapatok visszafoglalták Kiszlivka falut, és elérték a szomszédos Jahidne községet. Az ukrán vezérkar napi jelentése szerint az orosz tüzérség támadta a héten Mjasozsarivkát, vagyis feltételezhetően ezt a falut is az ukránok ellenőrzik. Ukrán források szerint Novoszelivszke falu ellen sikertelen támadást hajtottak végre az orosz erők hétfőn.

Az orosz csapatok a donyecki Vuhledar környékén indítottak támadásokat, különböző orosz források arról számoltak be, hogy az orosz csapatok veszteségeket szenvedtek. Ugyanezen források szerint az orosz csapatok sikertelenül próbálják felszámolni az ukrán jelenlétet Pavlivkában és Novomykhailivkában, Donyeck városától 25 km-re délnyugatra. Az orosz erők folytatták a támadó hadműveleteket Avdijivka-Donyeck város térségében, Pervomaiske (Donyeck várostól 20 km-re északnyugatra) és Novomykhailivka (Donyeck várostól 25 km-re délnyugatra) környékén, de ezeket az ukrán vezérkar jelentése szerint visszaverték.

Eddig ismeretlen fegyvert vetettek be az ukránok

A szárazföldi harcokon túl a hét fontos eseménye volt, hogy a Szevasztopolban állomásozó orosz Fekete-tengeri flotta ellen az ukránok dróntámadást hajtottak végre. A támadásban megsérült a Makarov Admirális nevű fregatt, ami a Moszkva elsüllyesztése óta a Fekete-tengeri flotta új zászlóshajója.

A támadáshoz az ukránok eddig ismeretlen, valószínűleg saját fejlesztésű távirányítású tengeri drónokat (UVS) és légi drónokat használtak.

A támadást Oroszország terrortámadásnak minősítette (bár a közelmúltban a Fekete-tengerről is kilőttek rakétákat ukrán civil célpontokra), és bejelentette, hogy kilépnek az ukrán gabonaszállítások biztonságát garantáló ENSZ-orosz-török-ukrán együttműködésből.

Azonban Ukrajna tengeri blokádja nem állt vissza: nem sokkal az oroszok bejelentése után Odesszából mégis kihajózott egy gabonaszállító konvoj, amelyet a török fekete-tengeri flotta biztosított. A gabonaszállítási egyezményt Törökország garantálja, és mostani lépésükkel a törököknek sikerült rákényszeríteniük Moszkvát, hogy tartsa magát a megállapodáshoz: hamarosan az orosz külügy bejelentette, hogy mégsem lépnek ki a gabonaegyezményből.

Súlyos humanitárius válságtól tartanak

A flotta elleni támadásra Oroszország újra az ukrán civil energia-infrastruktúra elleni rakéta- és dróncsapásokkal válaszolt. Ezek a támadások fokozzák a civilek szenvedését, az Ukrenergo energiavállalat a héten több régióban (Kijev, Csernyihiv, Cserkaszi, Zsitomir, Szumi, Harkiv és Poltava) szakaszos, óránkénti áramkimaradásokat vezetett be.

Oroszország célja láthatóan egy téli humanitárius válság kirobbantása Ukrajnában. A Guardiannak nyilatkozva az Ukrenergo energiavállalat vezérigazgatója azt mondta, az áramkimaradások a lakóházak fűtését is veszélyeztetik, hiszen a gázellátás fenntartásához áramra is szükség van. „Ha a fogyasztók túl sok időt töltenek majd áram nélkül, és ha a fűtési rendszerek nem kapcsolódnak az áramhoz, az nagy, társadalmi, humanitárius problémákat fog okozni.” Sok helyen akadozik a vízellátás is a támadások miatt, Harkivból pedig arról számoltak be, hogy a helyi gyermekkórház is áram nélkül maradhat.

A szolgáltató vezérigazgatója arra emlékeztetett, hogy az ukrán kormány új légvédelmi eszközöket kért a nyugati partnereitől, a civil infrastruktúra elleni támadások elhárítására. „Itt nem a katonai céljainkról van szó, hanem a humanitárius katasztrófáról, amelyet meg kell akadályozni több tízmillió európai ember számára” – mondta.

Ukrajnának többek között Németország szállított légvédelmi felszereléseket, amelyek az ukrán katonák beszámolói szerint hatékonyak is az iráni kamikaze-drónok ellen, azonban ezek lőszerellátása nem megbízható. A Gepard önjáró légvédelmi ágyúk lőszereit Németország Svájctól vásárolja, ám a héten a svájci kormány saját semlegességére hivatkozva bejelentette: nem egyezik bele abba, hogy Berlin a Svájcban gyártott 35 milliméteres lőszert újraexportálja Ukrajnába.

A svájci döntés feszültségekhez vezet a két ország között, német politikusok a német-svájci katonai együttműködés teljes felszámolását is felvetették.

Oroszország szintén küzd a lőszerhiánnyal. Még szeptemberben írtunk arról, hogy az orosz hadsereg és hadiipar az év végére készlethiánnyal nézhet szembe. Az Insider orosz oknyomozó portál akkori számítása szerint az orosz tüzérség hat hónap alatt 7 millió lövedéket használt el Ukrajnában, és ezzel az irammal a hazai hadiipar nem tud lépést tartani.

A héten nyilvánosságra hozott információk alapján Oroszország egyre inkább támaszkodik az import fegyverekre, lőszerekre. A légicsapásokhoz rendszeresen használják az Iránból vásárolt Shahed drónokat. Fehérorosz megfigyelők szerint az oroszok számos katonai járművet vittek el Belaruszból az ukrán frontra, egy friss amerikai hírszerzési jelentés szerint pedig Észak-Korea titokban, közvetítő államokon keresztül jelentős mennyiségű tüzérségi lövedéket exportál Oroszországba.

Zubor Zalán