A kétezres évek elején Kirgizisztán fővárosában, Biskekben egyszerűen felosztották az Atatürk Park területének húsz százalékát. Az OCCRP riportsorozatából kiderül, hogy a hatalmas városligetben 173 kormányközeli szereplő jutott értékes magánterülethez.
Ezeket a telkeket felügyelet vagy nyilvános magyarázat nélkül ajándékozták el, és a kedvezményezettek nevét sem tették közzé. Biskek polgárai csak akkor vették észre a tulajdonosváltást, amikor a park egyes részeit hirtelen elkerítették, és magánvillák építésébe kezdtek azokon a zöldterületeken, amelyek korábban mindenki számára nyitva voltak.
A betonépületek között, a majdnem egymilliós lakosú városban az 1960-as években alakították ki az Atatürk Parkot, amihez botanikus kert és mesterséges tó is tartozott. A 90-es években a Szovjetunió összeomlása után kapta a nevét. Ekkoriban felújítást is terveztek, amiből nem lett semmi. Egy részén fogyatékkal élő gyerekeknek építettek központot, és volt egy lovarda is a területen, ahol a beteg gyerekek játszhattak az állatokkal.
Egy másik részére pedig egyetemi kampuszt terveztek, sportpályával, amfiteátrummal és design-műhelyekkel ellátva – ennek az építése sosem valósult meg, annak ellenére, hogy a 90-es években dékánként dolgozó professzor, Jumabek Tentiev megkapta a parcellát. A 880 négyzetméteres ingatlant pár évvel később hatalmas profittal eladta.
Most a park nagyjából 20 százaléka, mintegy 20 hektárnyi föld van magántulajdonban.
A kirgizisztáni jog értelmében viszont a kiosztott területet csak bírósági végzéssel lehet elvenni. 2009 és 2013 között három esetben indult per, de egyet a rendőrség beszüntett, kettő pedig olyan sokáig tartott, hogy elévültek. Így senkit nem vontak felelősségre azért, mert illegálisan magánkezekbe adta a területet, és egyik telket sem vették vissza az új tulajdonosoktól.
De kiknek a kezébe került a park?
A kérdés megválaszolására a Kloop riporterei, az OCCRP kirgizisztáni központjának újságírói egy éven keresztül igyezetek feltárni az Atatürk Parkban történt privatizációs botrányt. Több száz tulajdoni lapot vásároltak a nemzeti földhivatalból, ami költséges és hosszú folyamat volt. Emellett többezer oldalas rendeleteket, bírósági nyilvántartásokat és egyéb kormányzati dokumentumokat tekintettek át; több, mint 60 közérdekű adatigénylést nyújtottak be a kormányhoz; tucatnyi emberrel készítettek interjút, és titokban vizsgálódtak az új villák közelében.
Az így kapott információk alapján összerakták a történetet arról, hogy négy egymást követő polgármester és tisztviselőik hogyan adták el az egykori közös park jelentős részét.
A munka legfontosabb eredményei:
- 173 ember részedült a földosztásból, összesen 181 telket adtak el.
- Az átadások nagy részét akkor bonyolították le, amikor a park védett területté vált, 2000 és 2008 között.
- A legtöbb kedvezményezett – még a nagyon gazdagok is – ingyen kapták a telkeket.
- A kedvezményezettek csaknem fele kormánytisztviselő, közszereplő és üzletember, vagy azok közeli hozzátartozója volt.
- Az új tulajdonosoknak csak egyötöde tartotta meg a telket, a többiek jelentős nyereséggel értékesítették.
- A park szinte felét jelenleg nem használják.
A Kloop és OCCRP újságírói készítettek egy interaktív térképet, amely azt a 78 politikust, tisztviselőt, üzletembert és közszereplőt – és hozzátartozóikat – ábrázolja, akik parcellákat kaptak a parkban.
Törvényi háttér
A kirgizisztáni törvény lehetővé teszi, hogy telkeket kapjanak azok az állampolgárok, akiknek a lakhatása vagy tulajdona nem felel meg az alapvető igényeknek. A közparkok ilyen felhasználása azonban tilos.
Bár rászorulók ezreinek évekig kell várni egy kis telek megszerzésére, azok, akik az Atatürk Parkban földet szereztek, magas pozícióban voltak vagy sikeres karrierekkel rendelkeztek az ajándékozás idején, tehát egyáltalán nem voltak rászorulva az új telkekre.
Jelenleg több, mint hatezren várnak arra, hogy ingatlant kapjanak, mert 2008 óta egyáltalán nem adtak át egyet sem. Ezt azzal indokolták, hogy már nincsen elég tulajdona a városnak.
A park elárverezése egy önkormányzati rendelet miatt valósulhatott meg. Ezt egy hivatalnok, Kairatbek Borbukov írta alá, majd rejtegette az irodájában. Őt később elítélték a pozíciójával való visszaélés és vesztegetés miatt.
Négy polgármester ajándékozta el a parcellákat: Medetbek Kerimkulov 1999 és 2006 között 88 darabot, Arstanbek Nogoev 2005 és 2007 között kettőt, Daniyar Usenov 2007 és 2008 között egyet, és végül Nariman Tyuleev 2008 és 2010 között huszonegyet.
A park jövője
Bár úgy tűnik, hogy az Ataturk Park privatizált telkeit soha nem fogják visszaadni a városnak, az aktivisták még reménykednek. Biskek jelenlegi polgármestere, Aziz Surakmatov augusztusban megígérte, hogy a régi park egy tíz hektáros részét új parkként adják majd át Yntymak néven.
Az új tulajdonosok közül a legtöbben a következő években eladták a telkeket, és ezzel egy kisebb vagyonra tettek szert. Ma a parkban a város legdrágább épületei állnak, és a terület egy négyzetmétere átlagosan 100 dollárba kerül, ami figyelemreméltóan magas ahhoz képest, hogy az átlagkereset a városban havi 240 dollár.
Az egyik telket jelenleg hetvenezer dollárért árulják, ami húszévnyi átlagkeresettel egyenlő az országban. Egy másik, konditeremmel, medencével és billiárdteremmel felszerelt villát, amit ezen a területen építettek, havi négyezer dollárért lehet kibérelni.
A park magánosításának legfőbb adatai (forrás: OCCRP)
A park elajándékozása számokban:
- 181 telket ajándékoztak el
- ebből kettőt Arstanbek Nogoev polgármester adott át
- nyolcvannyolcat Medetbek Kerimkulov polgármester ajándékozott el
- huszonegyet Nariman Tuleev polgármester adott magánkezekbe
- hetvenet a fővárosi Oktyabr kerület vezetői adtak át
- 173 kedvezményezett volt
- a legtöbbjük ingyen kapta a földet
- a legfiatalabb kedvezményezett 16 éves volt
- 4 család több telket is kapott
- a telkek átlagosan 800 négyzetméteresek, ez 2 kosárlabdapályának felel meg
- 5 telekből 4-et az első tulajdonosok egyből el is adtak
- egy telek most is eladó 70.000 dollárért, ami nagyjából 20 évnyi fizetésnek felel meg Kirgizisztánban
Szerző és címlapkép: OCCRP
Az eredeti, angol nyelvű anyagot itt olvashatja. Fordította: Rutai Lili
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!