Csatornapénzek

Mindössze 12 ezer forintot adnának vissza az érdi lakosoknak a csatornapénzekből

A helyi pártvezetők legutóbbi nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy az érdi Fidesz az önkormányzati választási kampány központi témájává akarja tenni az évekkel ezelőtt befejeződött csatornázási beruházást. Kijelölték a legfontosabb célpontjukat is, és beindult a negatív kampány.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

Az érdi városvezetők, akik egyben a helyi Fidesz funkcionáriusai is, nyilatkozataikban kínosan kerülik a csatornaberuházás után megmaradt pénz visszaosztásának legfontosabb számát. Ez persze teljesen érthető az ő szemszögükből.

Jelen állás szerint ugyanis az érdi csatornaberuházásban érintett háztartások átlagosan 12 ezer forintot kapnának vissza. Ez azért kellemetlen a Fidesz számára, mert más településeken a visszaosztott pénz nagyságrendekkel több - pedig a támogatási konstrukció nagyjából azonos az érdiével.

Enyingen  200 ezer forintot kaptak vissza a lakosok, miután a polgármester megkérdezte a helyieket, hogy újabb beruházásokra fordítsák-e a pénzeket, vagy inkább adják vissza a háztartásoknak. Nagykőrösön eddig 94 ezer forintot utaltak vissza csatornabekötésenként. Ott most arról megy a vita, hogy ki fizessen vissza összesen 200 millió forintot a nagykőrösieknek: a közműtársulat vagy az önkormányzat. Szigetszentmiklóson eddig 153 ezer forintot kaptak a lakók, de a helyi civil aktivisták szerint összesen 167 ezer járna vissza, ezért tovább vívják jogi csatájukat az önkormányzattal.

Hivatalos nyilatkozatok szerint Érden 50 kilométer utat építettek a csatornázási program keretében, és most 12 ezer forintot kaphatnak vissza az érdi családok. A jelek szerint a közelgő önkormányzati választási kampányban a Fidesz legnagyobb tehertétele a csatornapénzek ügye lehet.

Noha a visszaosztani szánt nevetségesen kicsiny összeg miatt a városvezetés az éleződő konfliktusból nem nagyon tud jól kijönni, meglepő módon január közepén az érdi Fidesz épp csatornaügyben indított kommunikációs offenzívát.

„A csatornázási program az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb olyan beruházása volt, amit közösségi összefogással sikerült elérni. Fontos, hogy ezt az értéket megóvjuk azoktól, akik megpróbálják hazugságokkal, félrevezetéssel, manipulációval lejáratni, hiszen mi, érdiek, erre a programra büszkék vagyunk”jelentette ki Simó Károly alpolgármester, aki egyben a vízközműtársulat intézőbizottságának elnökhelyettese volt.

Kijelölték a célpontot

A helyi Fidesz szóvivőjeként is közszereplést vállaló városvezető ismertette a beruházás úgynevezett végleges számait: a pénzmaradvány 206.023.637 forint. Sem Simó, sem a sajtótájékoztatóról tudósító, városi közpénzekből működtetett erdmost.hu nem tette meg azt a szívességet az olvasónak, hogy elossza az összeget az érintett háztartások számával, és közölje: ez átlagosan 12 ezer forintot jelent.

Az ilyenkor szokásos brüsszelezés és ellenzékgyalázás után egy másik cikkben Simó Károly meg is nevezte az érdiek legnagyobb ellenségeként Csőzik Lászlót, a 20-30 Egyesület önkormányzati képviselőjét, korábbi SZDSZ-es politikust. Az érdi politikuson Simó olyasmit kért számon, amit az el sem követett.

„Az érdi Fidesz magyarázatot vár Csőzik Lászlótól, hogy a 2000-es évek elején milyen érdekek motiválták arra, hogy átadja a csatornázási programot az SZDSZ-es Demszky Gábor vezette fővárosnak – mindezt úgy, hogy a projekt során az érdiek által fizetendő hozzájárulás a duplájába került volna, ha a főváros valósítja meg.” – olvasható a Simó-nyilatkozatot ismertető cikkben.

Az ügyben megszólalt az érdi polgármester is. Az első Simó-cikket posztolva T. Mészáros András szintén azzal vádolta meg Csőziket, hogy a beruházást át akarta játszani Demszkynek, és így a lakossági hozzájárulás 500 ezer forintra emelkedett volna.

Kerülik a valóságot

Ehhez képest a T. Mészáros által vezetett Érd és Térsége Közmű Társulás hónapok óta képtelen eleget tenni annak az adatigénylésnek, amely a csatornaberuházáshoz kapcsolódó, úgynevezett “B” program szerződéseinek internetes elérhetőségeit kéri.

A csatornaberuházás tárnoki vonatkozásaira rákérdező adatigénylés nem teljesítése miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság már vizsgálatot indított a T. Mészáros által elnökölt közműtársulás ellen.

 

Már az adatvédelmi hatóság vizsgálja az Érd és térsége közműtársulás adatkiadási gyakorlatát

Gyülekezési törvény hatálya alá eső eseményekkel kapcsolatos adatok igénylése A Hatósági Főosztály ügyfeleivel történő kapcsolattartását szabályozó dokumentumok Társasházak törvényességi felügyeletének keretében indított két eljárás sorsa A szombathelyi polgármesteri kabinet osztály havi működési költsége A szombathely.hu működése A Kli-Sec Kft.-vel kötött szerződések Miniszterelnökség – támogatások Miniszterelnökség – szerződések Belügyminisztérium – szerződések Külügyminisztérium – támogatások Honvédelmi Minisztérium – szerződések

T. Mészáros azt írta a Csőziket támadó posztjában, hogy „(…) az érdi csatorna program sikerrel lezajlott.” Ezt a győzelmi jelentést némiképp árnyalja a tény, hogy a projekt egyik legnagyobb összegű beruházásának közbeszerzésével kapcsolatban súlyos szabálytalanságokat állapított meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A végeredmény: a társulás közbeszerzési stiklije miatt 1,4 milliárd forintot kellett kifizetni az adófizetők pénzéből.

Az 1,4 milliárdos ügyről a városvezetés sokáig hallgatott. Később kérdésekre a lényeget nem érintő, homályos és bagatellizáló válaszokat adtak.

Egy közmeghallgatáson azzal nyugtatták a megjelenteket, hogy a Miniszterelnökségnek van egy kerete, abból fizetik ki a pénzt, tehát nem Érdnek kell megtérítenie a korrekció árát. Azt viszont elfelejtették hozzátenni, hogy így is, úgy is az adófizetőknek kell kiegyenlíteni a T. Mészárosék szabályszegése miatt kiállított számlát. Az ügyet az Átlátszó tárta fel az innovációs tárcától megszerzett dokumentumok alapján.

Az ügy azért egyre kínosabb az érdi Fidesz számára, mert „ebből a pénzből bőven jutott volna az önrész visszafizetésére” – ezt Csőzik jelentette ki tavaly december 22-én, azon a tüntetésen, amely az önkormányzat tulajdonában álló városgazdálkodási cég jóvoltából országos hírré vált. A tüntetés elején ugyanis biztonságtechnikai okokra hivatkozva megszüntették a megmozdulás világítását szolgáló berendezések áramellátását, magyarán lekapcsolták a közvilágítást a demonstráció helyszínén.

Csőzik az őt ért vádakra röviden válaszolt: „Egy szó nem igaz az egészből, mindvégig azért küzdöttünk, hogy átvegyük a program irányítását a fővárostól, melynek gesztorságát 2002-ben megörököltük.”

A 20-30 egyesület helyi képviselője szerint az önrész finanszírozásával kapcsolatban fel sem merült, hogy a lakosságtól szedjék be a pénzt. Most, hogy kiderült, nem akarják, vagy nem tudják visszaadni a 250 ezer forintokat az embereknek, hárítani próbálják a felelősséget – mondja az ügyvéd-politikus.

“Ha volt pénz B-programra, ha tudott nyerni az önerőpályázat, ha a program elbírt még egy 1,4 milliárdos bírságot is, miért nem sikerült jó gazda módjára kitakarékoskodni a befizetett teljes összeget, és visszajuttatni a lakosok részére?” –  kérdezi Csőzik.

Elnyelte a föld a négymilliárdos keretszerződést

A január 1-től nevet változtató közműtársulás működését jól jellemzi a honlapja, amely három éven át nem frissült. Cikkünk megjelenése után a nyitóoldal fejlécében felbukkant a “Érd és Térsége Közmű Társulás” elnevezés. A csatornaberuházás dokumentumai mellett felkerültek a honlapra a Modern Városok Program érdi fejlesztéseinek adatai és iratai, így például a NER-kedvenc Duna Aszfalt Kft-vel kötött négymilliárdos keretszerződés is. Ennek az az érdekessége, hogy akkor kötötték – 2014 őszén -, amikor a Modern Városok Program még nem is létezett.

Innentől kezdve a fejlemények már inkább egy bohózatra emlékeztetnek. Rákérdeztünk Simó Károly alpolgármesternél, hogy miként lehet egy még nem létező program keretében szerződést kötni. Simó nem válaszolt, ugyanakkor a honlap nyitóoldaláról eltűnt a Modern Városok linkje. Újabb csavar a történetben, hogy a szerződés nem tűnt el, ugyanakkor az avatatlan felhasználó ezen a weboldalon képtelen lenne megtalálni.

Ezek a furcsaságok erősen megkérdőjelezik az érdi városvezetők szavahihetőségét. A térség csatornaberuházásának elérhető dokumentumait és összefüggéseit leginkább ismerő civil aktivista, Mihályiné Opéczy Mária szerint a Simó által ismertetett számokkal sok baj van.

„Az alpolgármester úr teljesen fals számokról beszél. De könnyen teszi, mivel az emberek követni sem tudják a röpködő milliárdokat” – nyilatkozta az Átlátszónak. Szerinte a szokásos eljárást látjuk itt is: Simó ismét összevonja a csatornaberuházás számait egy önkormányzati beruházás számaival, és úgy állítja be, mintha a kettő egy beruházás lenne. „Megtévesztő számokat közöl a támogatásokról, mintha az mindkét beruházásra vonatkozna, holott az EU és az állam csupán a csatornaberuházást támogatta” – mondta Mihályiné.

Kis Zoltán (Érd)

fotó: Érdi Közéleti Kerekasztal

 

Megosztás