Nem támogatta a Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csaba Quaestor-vezér és vádlott-társai azon kérését, hogy a Quaestor-károsultak kártérítési igényeinek rendezésére a végelszámolás alatt álló Duna City Budapest Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonában lévő ingatlanokat zár alá vételre kerüljenek. A vádhatóság szerint túlzás a projekt értékét több százmilliárd forintra becsülni, másrészt úgymond nem számítanak arra, hogy a végelszámoló áron alul fog túladni rajta.
Furcsa módon nem az ügyészség, hanem a Quaestor-ügy vádlottjai kezdeményezték, hogy a hatóság bűnügyi zár alá vegyen olyan ingatlanokat, amelyeket eddig kihagytak a sorból a büntetőeljárás során, noha az már másfél éve tart. Tarsoly Csaba a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsnak adott interjújában arról beszélt, hogy „egy koncepciós per áldozata, melynek célja, hogy a Quaestor százmilliárd forintot érő, megmaradt vagyonát bizonyos körök széthordhassák”.
A Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolását 2015. április 22-én rendelte el a bíróság. A vád szerint az ügyben összesen 200 milliárd forint kár érte a Quaestortól kötvényt vásárló 32 ezer ügyfelet; mindezt állampapírok elsikkasztásával, majd nem létező kötvények eladásával követték el, valamint egy piramisjátékot is szerveztek. A vádhatóság öt vádpontban összesen 5 458 rendbeli csalást és sikkasztást ró Tarsoly Csaba és tíz vádlott-társa terhére. Mint a sajtóban megjelent, a kárösszegből 87 milliárd forintot térített meg a Befektető-védelmi Alap.
A vádlottak azonban úgy vélik, a fennmaradó összeg rendezésére is lenne megoldás, ha nem hagytak volna ki a zár alá vételből olyan vagyonelemeket, mint például a Duna City-projekt ingatlanjai. A Fővárosi Törvényszéken zajló tárgyaláson a vádlottak közül többen meg is jegyezték, furcsának tartják az ügyészség ezirányú feledékenységét, ami más büntetőeljárásokban egyáltalán nem szokott megmutatkozni.
„Noha a Vagyon Visszaszerzési Hivatal az értékek egy részére a zárolásokat elvégezte, de az általam kért vagyonelemekre, így például a Trassetre, a Quaestor Bank Zrt.-re, a Quaestor Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt.-re, a Duna City-projektre, a hotelekre nem, mely értékek nagy része töredékáron már kiárusításra került. Ilyen volt a már értékesített Quaestor Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt., vagy a mátrai Life-style Hotel. A Duna City-projekt a tudomásom szerint még fellelhető, amely többek között a tervezett budapesti olimpia kapcsán, annak olimpiai falu elhelyezésére vonatkozóan is jelentőséggel bír” – mindezt az eljárás másodrendű vádlottja, Májer Zsolt, a Quaestor Értékpapír volt vezérigazgatója mondta el a bíróságon tett vallomásában.
A Quaestor második embere összehasonlításképp felhozta a Kopaszi-gát közparkja melletti 500 ezer négyzetméteres területen megvalósuló BudaPart néven futó fejlesztést, amelynek az értéke 200 milliárd forintra rúg, és amelynél szerinte a Duna City-projekt nagyobb jelentőségű lehet. Annak a területe ugyanis 560 ezer négyzetméter, az olimpiai célok pedig csak növelik a beruházás értékét.
„Maga a Kopaszi-gát vonatkozásában készült BudaPart projekt fejlesztéseinek akár egymillió forintos négyzetméter ára is alátámasztja azon álláspontot, mely szerint a Duna City-projekt jelenleg is érvényes szabályozása szerint, lakóingatlan fejlesztésen túli, kereskedelmi, szálloda, konferencia, irodafunkciókkal, akár 350-400 milliárd forintos értékkel bíró fejlesztést jelent. Amint azt tapasztalom, erről sem az ügyfelek, sem a fizetési kötelezettségekkel érintett piaci szereplők nyilvánvalóan nem tudnak, őket szándékosan nem tájékoztatták, de ez az információ jelen büntetőeljárás anyagából is – számomra nem ismert okokból – kihagyásra került.”
Emiatt kezdeményezte Májer Zsolt – Tarsoly Csabához és a negyedrendű vádlotthoz, Kárpáti Péter egykori stratégiai igazgatóhoz hasonlóan – a Fővárosi Törvényszéken a Duna City ingatlanvagyonának zár alá vételét. Azt hangsúlyozták, hogy abból fedezhető lenne a károsultak igénye, ám félő, hogy a végelszámoló, a Patik, Varga és Társaik Gazdasági Tanácsadó Zrt. képviselője, Varga János áron alul árverezi el az egészet.
Széthordják az értékes vagyonelemeket
A Duna City projekt története 2006-ban kezdődött: a Quaestor a területre 300 milliárd forintos költségvetésű ingatlanfejlesztést tervezett, egyebek mellett egy tízezer fő befogadására alkalmas konferencia-központot álmodtak meg oda. Aztán később ez a terület lett a 2024-es olimpia megrendezésének elnyerése esetén a sportesemény falujának a helyszíne, és itt kapna helyet az atlétikai stadion is. A végelszámoló is ezzel hirdette meg első körben 28 milliárd forintért az ingatlant, így csalogatva az érdeklődőket.
Úgy tudjuk, hogy a pályázat mégis sikertelen lett: az első – a 2016. szeptember 15-ei Cégközlönyben megjelent – pályázatban ugyan 28 milliárd forintért hirdette meg az ingatlanokat, de az október 5-i ajánlattételi határidőig ennyiért senkinek nem kellettek. Jogilag tehát semmi akadálya, hogy végül az ügyészség által reálisnak tartott, mindössze 6,5 milliárd forintos áron cseréljen gazdát az ingatlancsomag.
Eközben Fidesz-közeli hiénák mozdultak rá a maradék Quaestor-vagyonra, így például a kisebb quaestoros szállodákról már a Hír Televízió is pedzegette, hogy Mészáros Lőrincet érdekelhetik. Ilyen például a mátraházai Life-style Hotel, amely idén áprilisban váltott üzemeltetőt: az Event-Immo Kft. Smidl Péteré és a Scnetrum Kft.-é, amelynek egyik tulajdonosa Csík Zoltán, akit Mészáros Lőrinchez közel álló embernek tartanak, ugyanis több Mészároshoz köthető cégben tölt be vezető tisztségviselői pozíciót.
A gyanút erősítheti a végelszámoló, Varga János személye is, mert miközben a Budapest V. kerületi, jutányosan értékesített önkormányzati ingatlanügyekben a rendőrség megszüntette a nyomozást, az Index cikke szerint a kerület listájára felkerült lehetséges önkormányzatiingatlan-vásárlóként az a Vim-Mobil Ingatlanforgalmazó Kft. is, amelynek közvetett tulajdonosa volt Varga János. Hogy megtudjuk, a belvárosi képviselő-testület hozzájárult-e a cég ingatlanvásárlásához, megkeresést küldtünk az V. kerületi sajtóshoz, erre egyelőre nem kaptunk választ.
Az ügyészség szerint nem ér annyit
A Fővárosi Főügyészség nem látta szükségesnek a Duna City projekt zár alá vételét. A vádhatóság arra hivatkozik, hogy nincs a birtokában olyan információ, amely arra utalna, hogy a végelszámolás nem a jogszabályoknak megfelelően folyna, és „olyan adat sem merült fel, amelynek alapján megalapozottan lehetne tartani attól, hogy a végelszámoló csalárd módon törekedne bármilyen jogos, törvényes igény meghiúsítására.”
Az ügyészség szerint eltúlzott a vádlottak állítása a projekt értékére vonatkozóan, mivel a nyomozás során beszerzett bizonyítékok alapján a Duna City Budapest Ingatlanfejlesztő Kft. vagyonelemeinek tényleges, aktuális piaci értéke meg sem közelíti a több százmilliárd forintot. Így a vádhatóság a végelszámoló által meghatározott eladási árat is reálisnak tartja.
Hivatkozott a Fővárosi Főügyészség az ingatlanszakértő véleményére is, amely a Quaestor tárgyi eszközeinek az értékét 2014-re vonatkozóan összesen 15,7 milliárd forintra tette. Úgy tudjuk, hogy a hatóság ezt az értéket nem az ingatlanszakértő, hanem a könyvszakértő véleménye alapján állapította meg, tehát a mérlegben szereplő bekerülési értéket tükrözi, nem pedig a piaci vagy projektértéket.
Ezen túlmenően a szakértő a hitel- és kölcsönállományt 15,6 milliárd forintra becsülte. Ebben szerepelt az MKB Bank Zrt. által nyújtott 13,5 milliárd forintos kölcsön is, amelyből 2014-ben 6,5 milliárd forint megfizetésére további három éves határidőt biztosított, a fennmaradó 7 milliárdos tartozást pedig a felszámolás alatt lévő Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-re engedményezte. Így az ügyészség szerint az ingatlanvagyon valós értéke mindössze 6,5 milliárd. Hozzátették, ha a Duna City-projekt ennél nagyobb áron megy el, akkor a 6,5 milliárd forint feletti profit 50 százalékát a banknak kell kifizetni.
A negyedrendű vádlott, Kárpáti Péter azt is megemlítette egy korábbi tárgyaláson, hogy miután az állam stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a csődeljárás alatt lévő Győri Eto FC Labdarugó és Sportszolgáltató Kft.-t, valamint a szintén csődeljárás alatt lévő ETO PARK Kft.-t, és felszámolásuk ezáltal az állami Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-hez került, arra számított, hogy a Quaestor-csoport anyavállalata és leányvállalatai a felszámolás során egy kézben maradnak.
„Ezzel szemben mai napig értetlenül állok azon tény előtt, hogy több, egymástól látszólag független felszámoló és végelszámoló kezében vannak a cégek, akiknek a döntései nem teljesen érthetőek.” – mondta Kárpáti.
Tarsolyék Pharaonnal is tárgyaltak
A volt stratégiai igazgató azt is elmondta a bíróságon, hogy közvetlenül a cégcsoport felszámolásának elrendelése előtt, 2015 márciusában és áprilisában több quaestoros vezető folytatott tárgyalásokat egy független amerikai üzleti csoport képviselőjével, akár egymilliárd dollárt érő befektetésekről. Hogy ebből semmi nem lett, azt a cégcsoport vagyonának és cégeinek bűnügyi zárlat alá vétele akadályozta meg.
Tarsoly Csaba eheti Magyar Narancs-interjúja is alátámasztja, hogy volt valamiféle érdeklődés Csepel-sziget északi csúcsára tervezett Duna City megvalósítására. Tarsoly azonban nem amerikai befektetőkről beszélt, hanem egy szaúdi milliárdosról, méghozzá Ghaith Pharaonról. Az ő személye viszont időközben kompromittálódott: mára kiderült, hogy cégei révén országszerte értékes ingatlanokat felvásárló Pharaonnal szemben nemzetközi elfogatóparancsok vannak kiadva.
A vitatott projektre a külügyhöz tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökség is próbált befektetőt keresni: Magyar Levente külgazdasági államtitkár nem sokkal a Quaestor borulása előtt is vitt oda arab üzletembereket – számolt be a 444.
A válság alatt is komolyabb értéket becsültek
Az Átlátszó értesülése szerint a 2009-es válság idején a Colliers által elkészített értékbecslés a projekt piaci értékét 21,1, értékesítési értékét 14,8 milliárd forintra tette. A hitelszerződés részleteinek egyik ismerője azt hangsúlyozta, hogy a bankok számára a hitelfedezeti érték, tehát egy kényszerértékesítési helyzetben előteremthető összeg a fontos, nem pedig a jövőbeli és esetleges nagyobb potenciál, de a legrosszabb számok is meghaladják azt a 6 milliárd forintot, amit az ügyészség az MKB-bank megkeresésére valós értéknek állít az ügyben.
Ezen túlmenően az értékbecslés 2009-ben a projekt jövőbeli potenciálját jobban érzékeltetni képes ún. maradványértékét 143 millió euróban (43 milliárd forint) határozta meg.
„Az olimpiai falura vonatkozó állami szándékok miatt várható volt, hogy ebből a területből kihozható egy üzlet. Mint például a kiemelt beruházássá minősített Kopaszi-gát esetében, amelynél 200 milliárdos projektről beszélnek. A terület mellett 2014-ben 12 700 négyzetméteres telket vett meg az állam Demjántól 4,8 milliárd forintért. Ha számolunk egy kicsit, akkor a négyzetméterenkénti árra 378 ezer forint jön ki.
Ha a Duna City-projekt 32,5 hektáros telkét ezzel megszorozzuk, akkor az árára 123 milliárd forintot kapunk, illetve, ha a közterületi funkciókat levesszük, akkor is 95-100 milliárd forintra tehető a terület értéke. Vagyis ha valaki megszerzi a területet, és érvényesíteni tudja a Demján-féle árat, akkor jól kereshet rajta. Ehhez képest az ügyészség eléggé másképpen látja a dolgokat.” – fejtegette a neve elhallgatását kérő szakértőnk.
A csütörtöki tárgyaláson a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. felszámolójának jogi képviselője csatlakozott az ügyészséghez, miszerint egyetért azzal, hogy mégsem kell zárlat az ingatlanokra. A károsultak ügyvédje pedig meg sem szólalt.
UPDATE (2016. december 20.) A cik korábbi változata félreérthetően fogalmazott arról, hogy mi az ügyészség szerepe a zár alá vétel tekintetében. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint főszabályként bíróság dönt a zár alá vételről, így a jelen ügyben az ügyészség (a cikkben is szereplkő érveket felhozva) csak indítványozta a bíróságnak a zár alá vételre irányuló indítvány elutasítását.
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Megosztás
Nélküled nincsenek sztorik.
Átutalás
PayPal
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!