A Transparency International Magyarország (TI) kiperelte, jogerősen nyilvánosak azok a dokumentumok, amelyek alapján Századvég drágább ajánlata nyert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kutatásra, tanácsadásra és kommunikációra kiírt közbeszerzési pályázatán. Ötletbörze és matematikai alapműveletek nettó hét oldalon: ezzel utasította maga mögé a kormány agytrösztje a Kopint-Tárki kettős 700 millióval olcsóbb ajánlatát.
Előfizetőket keresünk – támogasd a független újságírást havi 1000 forinttal!
Miután a közel egy éve tartó pereskedésben a Fővárosi Ítélőtábla júniusi jogerős ítéletében kötelezte a Magyar Nemzeti Bankot azon dokumentumok kiadására, melyek alapján a Századvég Politikai Iskola Alapítvánnyal szerződött három évre nettó 1,8 milliárd forintért kutatásra, stratégiaalkotásra és PR-kommunikációs feladatok elvégzésére, még egy utolsót villant az érett matolcsyzmus.
Az MNB egy hitvallással lepi meg a honlapjára látogatókat, melynek címe: Sikeres együttműködés a jegybank és a Századvég Alapítvány között. A kiadni kötelezett mintatanulmányokra mutató linket pedig a munkasikerekről szóló dicsének végén, mintegy lábjegyzeteként találja meg az érdeklődő.
Nem sokon múlt, hogy sikeres legyen az MNB kapálózása a közbeszerzési eljárás iratainak nyilvánossága ellen. Az MNB-alapítványok körül kirobbant 250 milliárdos botrány kezelésében a kormánypárt az MNB-törvény márciusi módosításával sietett a jegybank segítségére.
Ha az Alkotmánybíróság március végén nem mondja ki a szabályozás alkotmányellenességét, akkor a módosítás nyomán az MNB vezetése ezeket az adatokat is 30 évre elzárhatta volna a nyilvánosság elől.
Tematikus nemzetközi jógyakorlat-ajánlás, narratíva- és jövőkutatás
A pályázóknak a kiírás szerint ebben a körben kellett mintatanulmányt készíteni. A tenderen vesztes Kopint-Tárki-páros az eredményhirdetés után közzétette a saját, az energiaárak alakulásának és egyes országok monetáris politikájának összefüggéseiről szóló mintatanulmányát. Az MNB által eddig dugdosott Századvég-dolgozat azonban új olvasmány, rövid tartalmi ismertető következik.
A Századvég mintatanulmánya három, újszerűnek mondott egészségügyi eszközt mutat be: az egyik a „(…) nagy-britanniai Cumbria és Lanchasire [helyesen: Lancashire] megyékben működő TeleStroke hálózat”; a másik az elektronikus beteg-nyilvántartási rendszer; a harmadik a „távoli betegfigyelés”.
A dolgozat első fejezete mintegy két (2) oldalnyi szövegben ismerteti a szélütés korai kezelésére alkalmazott brit módszert, majd arra jut, hogy az innováció költségvetési szempontból nem jelentős, talán 100-200 millió forint megtakarítást eredményez.
Ezután következik Az elektronikus beteg-nyilvántartási rendszer bevezetése című négy oldalas fejezet, a hozzáadott értéknek tekinthető, érdemi szöveg itt is két oldal. Ezen túlmenően egy egész oldalas táblázat ismerteti a tárgyban futó magyar projektek alapadatait, egy oldalnyi szöveg pedig idézet, például a Magyar Telekom egyik üzletág-igazgatójától: „(…) hosszútávon kialakítható egy piacképes és költséghatékony e-Health szolgáltatási paletta.”
A fejezet enigmatikus megállapítással zárul: az e-Health-rendszer bevezetését támogató uniós finanszírozású hazai projektek „politikai gazdaságtani paradigmában értelmezhető jelenségek miatt 2015 végére valószínűleg nem fognak megvalósulni.”
Az ötletbörze a távoli betegfigyelés lehetőségeit taglaló szövegrésszel zárul. Megtudjuk, hogy egyrészt van ilyen rendszer például Svédországban, sőt az Egyesült Államokban gyártanak is erre a célra eszközt, majd egy YouTube-videó linjével hívják fel a figyelmet a Scanadu nevű vállalat jövőképére.
Ezt a kétoldalnyi szövegtörmeléket egy rövidke, Swot-analízisre emlékeztető táblázat követi, majd három szorzási művelet, amelyekből kiderül, hogy 199 dolláros beszerzési árral számolva menyiért lehet X számú honpolgárt felszerelni az eszközzel. Premisszák után a konklúzió: amennyiben az állam ilyen eszközt terveztetne és biztosítana a lakosság bizonyos csoportjainak, akkor annak
„(…) az egészségügy hatékonyságjavulása mellett politikai előnyei is lennének. A távoli monitorozást minden olyan betegség esetén alkalmazni érdemes, amelyeknél nem jelent politikai kockázatot, hogy a beteg kevesebbszer találkozik orvosaival. (…) Az ilyen [csak vészhívásra alkalmas] eszközök tekinthetők a legolcsóbbnak. A bonyolultabb eszközök használatát akkor érdemes majd megvalósítani, amikor ezek költsége lecsökken, illetve olyan generáció éri el a nyugdíjas kort, mely probléma nélkül tudja használni a modern technológiát.”
A siker stációi
2015 januárjában jelent meg az MNB közbeszerzési hirdetménye, amelyben kutatás-elemzésre, stratégiai tanácsadásra és kommunikációs feladatokra kerestek partnert. A pályázónak csatolnia kellett egy, az alkalmasságát bizonyító mintatanulmányt is. Az ajánlatkérő a tanulmánnyal szemben több elvárást is támasztott, egyebek mellett ezeket:
A bírálat szempontjainál a vállalási ár sokkal nagyobb súllyal esett latba, mint a mintatanulmány: a kiírásban az előbbi 65, az utóbbi 10 súlyszámmal szerepel. Az értékelésnél a Kopint-Tárki árajánlata 650 súlyozott pontszámával jócskán beelőzte a 447 súlyozott pontra értékelt Századvég-ajánlatot. A tevékenységre vonatkozó ajánlat értékelésénél ennek jelentős részét ledolgozta a Századvég ajánlata, de még így is a Kopint-Tárki volt jobb.
A mérleg nyelve a mintatanulmány értékelésével billent a Századvég felé, ezt a részt ugyanis 100 / 10 arányban a Századvég nyerte. Ezzel összességében 847 / 780 arányban a Századvég ajánlata lett jobb. A vesztes előzetes vitarendezési kérelmében kétségbe vonta, hogy a Századvég tanulmánya a fenti szempontok bármelyikének megfelelt volna.
Az MNB klasszikus Matolcsy-védekezéssel reagált a vesztes pályázó kifogásaira: lehet, hogy a hivatkozott források az elvártnál korábbiak, de a Századvég-dolgozat támaszkodik frissebbekre is, csak azokat nem tüntette fel. Ezt onnét tudni, hogy később, az MNB kérdésére elküldte egy tucatnyi, a témával foglalkozó és a megadott időszakban keletkezett írás linkjét.
A tanulmány világgazdasági relevanciáját firtató kérdésre pedig az volt az MNB válasza, hogy megvan az is, mégpedig azért, mert „Anglia (!) a világgazdaság szempontjából kiemelkedően fontos ország”, továbbá a „a TeleStroke bevezetésével az első évben öt-tízszeres megtérülés realizálható.” Árnyalja az érvet, hogy ezt a pályázó dolgozatában összegszerűen maga is jelentéktelennek minősítette.
A jegybanki tervezés szempontjának megjelenését feszegető kérdésre pedig már-már kacagva magyarázza az Ajánlatkérő, hogy félreértés van, őt nem érdeklik a jegybanki vonatkozások, hanem a jegybanki stratégiai tervezéshez szükséges részletezettséget várta el, és azt meg is találta a 13 oldalas dolgozatban.
Tegyük hozzá, az értékelők véleménye szerint sem lelhetők fel a Századvég-tanulmányban a monetáris politikai vonatkozások, de az még így is 10-szer annyi pontot ér, mint a Kopint-Tárki vesztes ajánlata.
Pörög a számláló
Érthető, hogy ezek alapján mi is szerettük volna látni az 1,8 milliárd forintot fialó tanulmányt, de az adatigénylésünket az MNB csuklóból elutasította. Mi a NAIH-hoz fordultunk, a TI Magyarország pedig Karsai Dániel ügyvéddel összefogva pert indított az MNB ellen. A kereset nemcsak a mintatanulmány kiadására irányult, kérték a döntéssel kapcsolatban az értékelők és döntéshozók megnevezését, valamint mindkét pályázó teljes pályázati anyagát.
A perben végül a Fővárosi Ítélőtábla döntött a TI javára, a jegybank a héten adta ki a kért dokumentumokat. Kérdés, kiderül-e ezekből bármi, ami alátámasztja a jegybank döntnökei által a Századvég tendernyerése érdekében bevetett, helyenként örkényi magasságokat verdeső érvelést.
A mintegy 450 oldalnyi anyagból annyi már most látszik, hogy a Századvég nem dolgozik olcsón. Az MNB honlapjára kitett dicsőségszámlálóból pedig megtudhatjuk, mennyi mindent tettek le az elmúlt egy évben a jegybank asztalára: 24 darab lakossági felmérés, 26 szakpolitikai tanulmány, 12 vállalati konjunktúra-kutatás, és 39 darab szakpolitikai tanácsadás.
Egyébiránt még ebben a rövid anyagban is megvillan valami abból a nagyvonalúságból, ahogy a jegybanki unortodoxia a számokat kezeli: a szöveges rész 72 darab lakossági és vállalati kutatásról beszél, az eredményeket ábrázoló kördiagram szerint viszont 36 ilyen készült. Nem nagy ügy, a különbség forintban kifejezve potom nettó 118 millió.
Ezt onnét tudhatjuk, hogy a TI által kiperelt pályázati dokumentációban szerepel az ún. kereskedelmi ajánlat, az ajánlattevő ebben ismerteti tételesen, hogy mit mennyiért csinál. Ha 72 „lakossági és vállalati felmérés” készült – konjunktúra és pénzügyi attitűdvizsgálat, telefonos lekérdezés és fókuszcsoport; darabja nettó 3,4 millió, illetve 3,15 millió forint-, akkor ez összesen nettó 235,8 millió forintba került. Ha viszont a jegybank kördiagramjának adataival számolunk, akkor épp a felét, 117,9 milliót költötték erre.
Az MNB számaiból nem derül ki, hogy ehhez hány „Vezetői összefoglaló, prezentáció” készült, ami azért érdekes, mert a Századvég ezek darabjáért nettó 3 milliót kér – ugyanezt a Kopint-Tárki darabonként 200 ezer forintért csinálta volna. Ha tehát a Századvég minden kutatás után elszámolt vezetői összefoglalót is, akkor ez újabb 216 (vagy 108) millió forintot jelent, nettóban.
Kapcsolódó cikkek
Az MNB alapítványai kivonják magukat a közbeszerzés és a nyilvánosság alól – de sikerült?
Az Átlátszónak ajánlotta fel fizetése egy részét a vs.hu-tól távozó újságíró
Százmilliók egy semmiből jött cégnek az MNB-alapítványoktól
Tiltott jegybanki finanszírozás is felsejlik az MNB alapítványok szerződéseiből
Az igazságügyminiszter irodája ügyvédkedik a Matolcsy-alapítványoknak
Hűtlen kezeléssel vádolt zugbankár az MNB festményüzlete mögött
Böngésszen MNB igazgatósági határozatokat, hogy lássa, hogyan veszti el közvagyon jellegét a pénze
Az biztos, hogy a Századvég nem tétlenkedett, hiszen a jegybanki hommage szerint a felméréshez kapcsolódóan „összefoglalókat, digitális riportokat, infografikákat készített, valamint szakértői briefingeket és workshopokat szervezett.”
Utóbbiból nem tudni, pontosan mennyit, bár darabáron ez sem nevezhető olcsónak: a Századvég a magyar nyelvű briefing darabját 1.1 millióért, angol nyelvű esetén másfél millióért méri, míg a szakértői workshop ára 1,3 millió forint. A Kopint-Tárki duó ugyanezt 350 ezer (workshop, valamint angol nyelvű briefing esetén), illetve 300 ezer forint (magyar nyelvű briefing) ellenében vállalta volna.
A 26 szakpolitikai tanulmány a Századvég kereskedelmi ajánlata alapján – 2,5 millió per „stratégiai nemzetközi tanulmány” – nettó 65 milliót ér, és jegybanki információk szerint volt itt 39 darab szakpolitikai tanácsadás is. Ez jellemzően szóbeli műfaj, legfeljebb emlékeztetők készülnek róla, és azok sem nyilvánosak. A kormányközeli agytröszt mindenesetre óránként nettó 25 000 Ft-ért súg az MNB vezetőinek, és havi 600 óra (!) tanácsadással számolt – a Kopint-Tárki a tanácsadást 10 ezer forintos óradíjjal vállalta volna.
Egyelőre azt sem tudjuk, hány „digitális riport” készült darabonként 3 millió plusz áfá-ért, de meg lennénk lepve, ha a Századvég nem használta volna ki a 600 milliós éves keretet. Hiszen ha nem jön ki az eddigi tételekből a 600 millió plusz áfa, még mindig nekiállhatnak infografikát készíteni, darabját nettó 550 ezerért.
Becker András
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Titkos eljárásban, a nyilvánosság teljes kizárásával folyik a Lázár János által „kastély-örökbefogadásnak” nevezett kastély-privatizációs pályázat.
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
Két éve és idén is megkérdeztük a BGA-tól, hogy mennyi pénzt adott a CÖF-nek. 2022-ben mást mondtak, mint most. Mi lehet vajon a valóság?
A Transparency International kiperelte a Hunguest Hotels Zrt. közel 18 milliárd forintos állami támogatásának iratanyagát, vannak benne gyöngyszemek.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!