Másodfokon is pert nyertünk a dunavarsányi mézüzem uniós támogatásának ügyében
A Magyar Államkincstár nem akarja kiadni a Fulmer GmbH közel 1 milliárd forintos támogatásának iratait, de a bíróság első- és másodfokon is erre kötelezte.
A Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, így most a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 15 napon belül köteles nekünk kiadni az Magyar Villamos Művek Zrt. közgyűlésére az EoN földgázcégeinek megvásárlásához készített előterjesztést minden mellékletével együtt. Ezzel fontos pert nyertünk: ha az MNV végrehajtja a jogerős ítéletet, akkor megtudhatjuk végre, hogy milyen piaci és gazdaságossági elemzések, milyen kockázatbecslések alapján született döntés a 300 milliárdnyi közpénzt érintő, a paksi bővítés szerződésének aláírása után immár csak az utóbbi évek második legnagyobbjának mondható ügyletről.
Az E.On Földgáz Storage Földgáztároló Zrt. és az E.On Földgáz Trade Földgázkereskedő Zrt. megvásárlásával összefüggő adatok megszerzése érdekében egy éve, az ügylet bejelentése után indítottunk adatkéréseket. Ezek közül perre vittünk – és első fokon szintén nyertük – a Miniszterelnökség ellen a 2012. novemberi Orbán-Teyssen szándéknyilatkozat kiadását, de ennél sokkal fontosabb volt, hogy mire jutunk a Vagyonkezelő által elutasított adatigénylésünkben.
Az MVM 2013. január 31-i közgyűlésén kapott felhatalmazást a menedzsment a szerződés aláírására. Mivel az MVM majdnem 100%-ban állami tulajdonban áll, ehhez a közgyűlési döntéshez a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő igazgatósága adott ki mandátumot. Szerettük volna megtudni, milyen mandátumot adott az MNV, ezt milyen megfontolások alapján tette – és különösen, alátámasztotta-e vagyonértékelés a jelentős, azóta az MVM által nyilvánosságra hozott információk szerint 294 milliárdos kiadást jelentő ügyletet. Ezért adatigényléssel fordultunk a Vagyonkezelőhöz, kérve a közgyűlésre szóló mandátumot tartalmazó előterjesztést és annak mellékleteit.
Az adatkérést a Vagyonkezelő az adatok döntés-előkészítő jellegére tekintettel megtagadta ugyan, de ezt az érvelést keresetünkre a Fővárosi Törvényszék megalapozatlannak találta, és a kért adatokat elsőfokú ítéletében teljes egészében kiadni rendelte. (Az elsőfokú eljárás során a Vagyonkezelő magának a közgyűlési mandátumnak a szövegét ítélet nélkül kiadta.) Az ítélet lényege: a döntés megszületett, a szerződést megkötötték, így nem maradhat a döntési javaslat egésze automatikusan bizalmas, az alperes viszont nem bizonyította, hogy az előterjesztésben olyan adat lenne, aminek nyilvánossága üzleti titkot sértene vagy a Vagyonkezelő törvényes működését lehetetlenítené el.
A Vagyonkezelő azonban fellebbezett: egyrészt azzal érvelt, hogy – mivel a finanszírozás módjáról nincs (legalábbis a fellebbezés benyújtásakor nem volt) döntés – még nincs lezárva a döntés előkészítése, a mandátum pedig csak a legmagasabb árat (az ársapkát) határozta meg, a konkrét összeg meghatározása még az ezt követő eljárások eredménye, ezért mégsem lehet nyilvános semmi az előterjesztésből. Emellett a vevő (azaz az MVM) üzleti titkaira is hivatkozott, de azokat az előterjesztés konkrét szövege alapján most sem bizonyította, igaz, kilátásba helyezte, hogy „a jogvita eldöntéséhez kész az ítélőtábla rendelkezésére” bocsátani az előterjesztést és a mellékleteket.
Az ítélőtábla azonban megállapította, hogy ez a bizonyítási szándék elkésett, a Vagyonkezelőnek az elsőfokú ítéletig lett volna lehetősége becsatolnia a vita tárgyát képező iratokat. (Ha megtette volna, akkor azt csak a bíróság ismerhette volna meg, mi adatigénylőként nem.) A döntés időpontjának meghatározása tekintetében pedig a másodfok is elfogadta az ítélet érvelést, így a fellebbezést teljes egészében elutasította.
Az ügy önmagában is jelentős, így természetesen izgatottan várjuk az iratokat, amelyeket megérkezésük után haladéktalanul közzé is teszünk majd. Az ítéletekben kimondott elvek azonban a nemzeti vagyon kezelésével összefüggő többi adatigénylés tekintetében is meghatározóak lehetnek. A paksi bővítési ügylet előkészítő adataira vonatkozó igénylésük megválaszolására például még hét napja van a minisztériumnak.
A Fővárosi Ítélőtábla ítéletét letöltheti itt. (PDF)
A Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott döntését letöltheti itt. (PDF)
Az üggyel kapcsolatos bírósági iratokat itt lehet megnézni (Google Drive)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásA Magyar Államkincstár nem akarja kiadni a Fulmer GmbH közel 1 milliárd forintos támogatásának iratait, de a bíróság első- és másodfokon is erre kötelezte.
Titkos eljárásban, a nyilvánosság teljes kizárásával folyik a Lázár János által „kastély-örökbefogadásnak” nevezett kastély-privatizációs pályázat.
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
A kormánymédiánál dolgozó újságíró szerint azok viselkedtek jogellenesen, akik feltörték a Midgård adatbázisát, majd „uszító, de minimum megbélyegző szándékkal” kereshető listát tettek közzé a vásárlókról.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!