Súlyos iparbiztonsági mulasztásokkal is veszélyezteti a lakosságot a gödi akkugyár

A Samsung-gyárban történő tűz vagy robbanás esetén a lakosság védelmét az üzem „Külső védelmi terve” alapján kellene biztosítani. Csakhogy ezt a dokumentumot öt éve nem módosították, miközben az akkugyár a többszörösére nőtt. A veszélyes anyagok valós mennyiségét titkolják, a gyár körüli veszélyességi zónákat pedig nyolc éve nem jelölték ki. Ráadásul iparbiztonsági vizsgálat nélkül húztak fel balesetveszélyes, és már több helyen megrepedt üvegfalat a veszélyességi zónán belüli játszótér köré. 

A minap közzétett írásunkban összegyűjtöttük, hogy eddig milyen környezetszennyezési eseteket tártunk fel a gödi akkumulátorgyár működésével kapcsolatban. Most azokat a katasztrófavédelmi hatósági mulasztásokat mutatjuk be, melyek súlyos biztonsági kockázatot jelentenek a gyár környékén élő lakosság számára. 

A Telex múlt hétfőn megjelent cikke – mely szerint a gödi akkugyárban az eddig ismertnél is súlyosabb munkavédelmi vétségek történtek, ráadásul a kormányzat tudtával – hatalmas visszhangot keltettek. A botrányra a Pest megyei kormányhivatal közleményben reagált, s ebben azt állította, hogy minden környezet- és munkavédelmi jogszabályt betartat az üzemmel. „A Samsung gyár működése nem veszélyeztette a környezetet” – írták.

Valójában a környezet- és katasztrófavédelmi előírások megsértésével a Samsung SDI folyamatosan veszélyezteti a környezetet és a lakosságot, s mindezt a magyar hatóságok tudtával teszi.

Nincsenek feltüntetve a veszélyességi övezetek 

Tavaly ősszel írtuk meg, hogy a gödi területrendezési tervben 2018 óta nincsenek feltüntetve a Samsung-gyár körüli veszélyességi zónák a katasztrófavédelmi törvény előírása ellenére. Megírtuk azt is, hogy az ügy a parlament elé került: Vadai Ágnes írásbeli kérdést intézett Lantos Csaba energiaügyi miniszterhez, hogy ezt a fontos lakosságvédelmi előírást miért nem hajtották végre. A kérdésre Rétvári Bence azt válaszolta, hogy a hatóság 2018-ban kijelölte a veszélyességi övezeteket – arra azonban nem tért ki, hogy a Markó József vezette fideszes önkormányzat ezt miért nem hajtotta végre. Ahogy arra sem reagált, hogy az évek során 13 alkalommal kiadott „Biztonsági jelentések” nyomán a hatóság miért nem módosította a veszélyességi zónák határait. 

Cikkeink azonban mégis elérték a hatóság ingerküszöbét. Ugyanis megkerestük az ügyben a kormányhivatalok irányítását végző Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot, s onnan azt a választ kaptuk: a Pest megyei kormányhivatal „intézkedett a veszélyességi övezetek kijelöléséről, amelyet megküldött Göd Város Önkormányzatának.” S bár a kormányhivatal – szokás szerint – adatigénylésünkre megtagadta a hatósági határozat kiadását, a gödi önkormányzat végül megküldte a vonatkozó dokumentumokat.  

Az övezetek 2025-ös kijelölése alapján készült térképes ábra szerint a középső és külső zóna göd-újtelepi lakóövezetet érint. Viszont a 2020-as Biztonsági jelentésben – mely csak a második gyár építéséhez készült – a javasolt zónahatár még Alsógödöt is elérte. 

A 2020-as Biztonsági jelentésben javasolt veszélyességi övezetek, és a 2025-ben a hatóság által kijelölt zónák.

Az iparbiztonsági hatóság viszont 2025-ben úgy ítélte meg, hogy a gyár jelentős bővítése ellenére nem nőtt annak veszélyessége, és 

a teljes gyárra javasolt övezeti határok az idők során „összementek”. 

A kijelölő határozat ráadásul hiába rendelkezik az övezeteknek a város területrendezési tervében való feltüntetéséről. A Kammerer Zoltán polgármester (független) vezette testület ugyanis „ügyesen megoldotta”, hogy ezt ne kelljen azonnal végrehajtania. Arra hivatkozva, hogy a város területrendezési tervét teljesen át kell dolgozni, ezt későbbre halasztotta – a veszélyességi övezetek feltüntetése így akár évekig elhúzódhat. 

Csakhogy mivel az övezeteket nyolc éve nem jelölték ki, a zónákon belüli fejlesztésekre vonatkozó jogszabályi előírást sem tartották be. A vonatkozó  kormányrendelet  szerint ugyanis: 

• a veszélyességi övezet határán belüli területen történő esetleges fejlesztések során figyelembe kell venni a veszélyességi övezet határait;
• az övezetben történő fejlesztésekről a fejlesztés engedélyezése előtt (…) bizottság létrehozását kell kezdeményezni az Iparbiztonsági hatóságnál.
• az illetékes polgármesternek biztosítania kell, hogy (…) a bizottság állásfoglalását követően a tervezett fejlesztésről az érintett nyilvánosság véleményt nyilváníthasson.

A zónákon belül viszont úgy történtek a gyár körüli fejlesztések (útépítések, építkezések), hogy előzetesen semmiféle iparbiztonsági vizsgálatot nem végeztek, és a lakosságot sem értesítették. 

A legbizarrabb, veszélyességi zónán belüli „fejlesztés” a gyár melletti játszótér köré felhúzott zajvédő „üvegfal” felhúzása volt. Az építmény eleve nem alkalmas zajcsökkentésre, zajszakértői vélemény nem készült hozzá, ráadásul rendkívül balesetveszélyes.

A göd-újtelepi játszótér köré felhúzott üvegfalon látható, a Samsung SDI vízjelével ellátott egyik figyelmeztető felirat. (olvasói felvétel)

Az üvegtáblák már 20 helyen megrepedtek, de nem javították ki őket, csupán a Samsung SDI helyezett ki rá az üveg törésére és leesésére figyelmeztető feliratokat.

Titkolják a veszélyesség mértékét

A Samsung SDI 2020-ban döntött úgy, hogy a már meglévő gödi akkumulátorgyára mellé még egy másodikat is épít. Ennek az új gyárnak a katasztrófavédelmi közmeghallgatásán a lakosok erőteljesen tiltakoztak, hogy az otthonaik közelében – a göd-újtelepi a házaktól 100-500 méterre, de az alsógödi házaktól is csak 600-700 méterre – egy újabb, több száz tonna veszélyes anyaggal dolgozó üzem épüljön. 

Aztán az eredetileg két helyrajzi számon lévő két gyárat – egy telekösszevonásnak köszönhetően – 2021-től kezdve egyetlen gyárként említi a hatóság, melyet azóta is folyamatosan bővítenek. 

A Samsung akkugyárának terjeszkedése 2018 és 2025 között.

Korábban már megírtuk, hogy a bővítések miatt 13 alkalommal folytattak le katasztrófavédelmi eljárást. A hatóság pedig annak ellenére engedélyezte a működést és a további bővítést, hogy 2018 és 2023 között, az általunk kikért adatok alapján

38 tűzvédelmi és iparbiztonsági bírságot szabtak ki az üzemre.   

A hatóság gyakorlata az volt, hogy a Samsung SDI kérésére kiadott engedélyekben „feltételként” írta elő a tapasztalt súlyos hiányosságok megszüntetését – majd miután ezeket a feltételeket nem teljesítette a cég, 3-4 milliós büntetéseket szabott ki rá. A jelek szerint az a tény, hogy eközben a gyár dolgozóit és a gödi lakosságot folyamatosan veszélyeztette az üzem, az engedélyező hatóságot nem érdekelte.   

Sajnos abban sem lehetünk biztosak, hogy a Samsung SDI már nem követi el ezeket a vétségeket. Ugyanis – ahogy megírtuk – 2024 óta a kormányhivatal nem hajlandó kiadni a tűzvédelmi és iparbiztonsági büntető határozatokat, s emiatt adatigénylési pert kellett indítanunk.  

De nem hozta nyilvánosságra a hatóság az akkugyár jelenleg hatályos, 2024-ben kiadott katasztrófavédelmi engedélyét sem. Hiába kértük ezt közadatigénylésben, a Pest megyei kormányhivatal a dokumentum kiadását elutasította. A gödi önkormányzat pedig adatigénylésünkre azt válaszolta, hogy az engedély „Göd Város Önkormányzatának iktatórendszerében nem található”   

A katasztrófavédelmi engedély eltitkolása törvénysértő, azt mind a kormányhivatalnak, mind a gödi önkormányzatnak nyilvánosságra kellett volna hoznia. Az érintett lakosság így nem tudhatja, hogy az eljárás során tett észrevételeit figyelembe vette-e a hatóság, a kiadott engedély ügyében pedig senki nem élhetett a jogorvoslat lehetőségével. 

Holott a lakosok több tiltakozó észrevételt küldtek az engedélyezési eljárás során, ugyanis a 2024-es Biztonsági jelentés szerint a Samsung SDI Zrt. kb 4100 tonnára kívánta növelni a gyárban tárolható veszélyes alapanyagok mennyiségét.

Az üzemben tárolható veszélyes alapanyagok mennyisége a 2024. augusztusi Biztonsági jelentés szerint.

Ennél is súlyosabb hatósági mulasztás, hogy a 2020-ban készült, s mostanra már teljesen elavult Külső védelmi tervet is módosítani kellett volna. A katasztrófavédelmi törvény ugyanis veszélyes üzemek esetén minden új Biztonsági jelentés kiadásakor, de legalább három évente kötelezővé teszi ennek aktualizálását. 

Az öt évvel ezelőtt készült dokumentum viszont kizárólag az elsőként megépült gyár okozta mérgezés, tűz, robbanás elleni védelmi teendőket tartalmazza, és azt állítja: „A legnagyobb kiterjedésű káresemény során érintett kimenekítési zóna területén élők létszáma 156 fő.”  

Hogy egy esetleg bekövetkező havária esetén miként védekezzenek a lakosok, arra az önkormányzat által kiadott, 2021-es Lakossági tájékoztató hivatott felkészíteni az érintetteket.

Ebben azonban szintén valótlan vagy elavult adatok szerepelnek; a veszélyes anyagok kapcsán pl. az írják, hogy a gyártáshoz használt alapagyagok mennyisége 595 tonna – miközben már jó ideje több ezer tonna gyúlékony és mérgező anyagot tárolnak a gyárban. 

A Samsung-gyár ügyében kiadott 2021-es Lakossági tájékoztató.

A Külső védelmi terv és a Lakossági tájékoztató valótlan információi miatt  

a gödi lakosság nincs kellően tájékoztatva és felkészítve arra, hogy mik a teendői egy Samsung-gyárban bekövetkező havária (tűz, robbanás, mérgezés) esetén.   

A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerint a Biztonsági jelentés elfogadását követően 180 napon belül el kell készíteni a felső küszöbértékű veszélyes üzem Külső védelmi tervét, majd erről a lakosságot is tájékoztatni kell.

A rendelet azt is kimondja: „Ha az üzemeltető vagy a polgármester nem teljesíti az e jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettségeit, vagy a nyilvánosság számára biztosított dokumentumok nem a valóságot tartalmazzák, az iparbiztonsági hatóság kötelezi az üzemeltetőt, és felhívja a polgármester figyelmét az előírt feladat teljesítésére.”

Ám Göd esetében sem az iparbiztonsági hatóság, sem Kammerer Zoltán polgármester nem tartotta be a jogszabályi előírásokat, és nem gondoskodott a lakosság megfelelő védelméről.

Az aktuális Külső védelmi terv, valamint a veszélyességi övezetek kijelölése ügyében megkerestük a kormányhivatalok irányítását végző Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot.

Válaszuk szerint a kormányhivatal már kijelölte a veszélyességi övezeteket, s ehhez hozzátették: „Az Önkormányzat tájékoztatása alapján a veszélyességi övezetek településrendezési tervbe történő beépítése folyamatban van.” A Navracsics Tibor vezette tárca a lakosság védelmét biztosító Külső védelmi terv kapcsán ugyanezt írta: „A külső védelmi terv iparbiztonsági hatósági előírásoknak való megfelelőségének vizsgálata folyamatban van.” 

Bodnár Zsuzsa

Nyitókép: A Samsung-gyár melletti játszótér köré felhúzott üvegfal, azon a Samung SDI Zrt. által felragasztott egyik figyelmeztető felirat. (olvasói felvétel)