Miközben Lázár szerint a vasútra kell terelni a kőszállítást, Komlón felszednék a síneket

Lázár János miniszter gyöngyösi fórumán azt mondta, át kell irányítani a forgalmat az alsóbbrendű utakról az autópályákra, a kőszállítást pedig a kamionokról (az olcsó) vasútra. És bár állítása szerint a kormány ezen dolgozik, az ország egy másik pontján, a Baranya megyei Komlón éppen ennek az ellenkezőjét teszik. Az Építési és Közlekedési Minisztérium végleg megszünteti a városban a vasúti szállítást, és a komlói városvezetés kérésére még a síneket is felszednék. A komlói kőbányából így a jövőben csak kamionokkal, közúton vihetik majd el az évi több tízezer tonna árut a legközelebbi kődöntőig.

2023 nyarán megszűnt a Komló-Godisa-Dombóvár vonalon a vasúti személyszállítás. Bár sokáig tagadták a döntést, végül 2025 októberében az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) elismerte, hogy megkezdték a komlói vasúti infrastruktúra megbontásához szükséges előkészületi munkákat, és elrendelték a MÁV vagyongazdálkodásában lévő ingatlanok átadását Komló városának. Vagyis a tervek szerint nemcsak megszüntetik a vasúti közlekedést, de még a síneket is felszednék (minimum) a vasútvonal városon belüli szakaszán. Így pedig nemcsak a személy-, de a teherszállítás lehetősége is elvész a városban.

Ahogy azt a 444.hu korábban megírta, Polics József polgármester (Fidesz-KDNP) maga kérte a belvárosi vasúti pálya megszüntetését, mivel a vasútvonal Mecsekjánosi és Komló közötti szakaszát már csak a kőbánya használja teherszállításra. A helyi kődöntő működési engedélye azonban 2026-ban lejár, így a pályaszakasz kihasználatlan marad, hiszen már a tehervonatok sem járnak majd. A kődöntőt a 20 km-re lévő Mindszentgodisára akarják kitelepíteni.

Ez viszont azt is jelenti, hogy a kőszállító kamionok ezentúl csak közúton, több településen keresztül juthatnak el a kődöntőig.

Az egyetlen (10 kilométerrel hosszabb) útvonal, amellyel a kőszállítók kikerülhetik Komlót – a többi települést viszont így sem.

Évente több tízezer tonna kő a közúton

Ágh Péter ÉKM-államtitkár tavaly őszi nyilatkozata szerint azonban a vasúti sín felszedése, illetve a kőszállítás átterelése a közútra nem okoz majd problémát a településen élőknek. Mint írta, Komlón „az előzetes felmérés alapján a teherforgalom átterelése csekély, de nem jelentős mértékű növekedést fog jelenteni a közutak számára”.

Állítása szerint „az évi 72 609 tonnás vasúti árumennyiség összesen napi 11 darab nyergesvonatót jelent a helyi közlekedés számára”.

A komlói kőbánya bejárata

Hogy ez valóban így lesz-e, egyelőre nem tudni. A városban kőbányát működtető KÖKA Kő-és Kavicsbányászati Kft. ugyanis már most is szállít követ a közúton, és tavaly közel félmilliárd forintos szerződést kötött a MÁV Pályaműködtetési Zrt.-vel zúzottkő szállítására. A cég tehát számíthat megrendelésre, igaz, az majd csak később derül ki, hogy milyen mennyiségben.

„Át kell irányítani a kőszállítást a kamionokról a vasútra”

Miközben az ÉKM szerint az egykori bányászvárosban és környékén nem okoznak majd „jelentős mértékű” terhet az újabb kőszállító autók, addig Lázár János gyöngyösi fórumán arról beszélt, hogy kőszállítás mennyire megkeseríti a lakók életét – mármint máshol.

Az ATV Youtube csatornáján is visszanézhető videófelvétel tanúsága szerint az ÉKM-miniszter a következőket mondta (42:10-től):

„A Tarna-mente (…) egy olyan része és térsége az országnak, ahol órási kőbánya-szállítás zajlik, és a kamionforgalom és az átmenő forgalom megkeseríti nagyon sok itt élőnek az életét. Azt kérte tőlem Horváth László (és a kormánytól) korábban, hogy Verpeléten egy olyan vasúti átrakó valósuljon meg, amely garantálja azt, hogy a kőszállítás ne közúton történjen, hanem vasúton. Ez részben megvalósult, hiszen ’22-ben átadásra került az átrakó, részben pedig olyan szabályok vannak január elsejétől, amikor az a helyzet és az a feladat, hogy át kell a forgalmat irányítani az alsóbbrendű utakról az autópályákra, a kőszállítást pedig a kamionokról a vasútra. Ennek érdekében dolgozunk.”

Lázár hangsúlyozta továbbá, hogy a bányák magyar tulajdonban vannak, ezért a mi érdekünk és célunk az, hogy ezekből a magyar bányákból a kő magyar építkezésekre kerüljön, hogy az átmenő forgalom a falvakat ne tegye tönkre, és hogy

minél olcsóbb legyen a szállítás, ami a vasutat jelenti.

Megkérdeztük ezért az ÉKM-et, hogy megtudjuk,

• ha „olyan szabályok vannak január elsejétől”, amelyek szerint a kőszállítást át kell terelni a kamionokról az olcsó vasútra, akkor Komlón miért pont ennek az ellenkezője történik?
• Miért támogatnak egy olyan önkormányzati kérést/döntést (l. a sínek felszedését és a vasúti szállítás megszüntetését), amely szembemegy az országos törekvésekkel?
• Van-e bármi esély arra, hogy Komlón ne szűnjön meg a vasút?

Az Építési és Közlekedési Minisztérium cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a megkeresésünkre.

Lázár János beszéde itt visszanézhető

Amikor még a komlói Fidesznek is fontos volt a vasút

A komlói vasútvonalon először a Bajnai-kormány szüntette meg a személyszállítást 2009-ben, a Fidesz-kormány azonban 2010-ben visszahozta a személyvonatokat. Az újranyitást Polics József is támogatta. Ahogy azt akkor a Pécsi Újság megírta, „álláspontja szerint a személyszállítás olyan vasúti szolgáltatás, mely fontos eleme a közösségi közlekedésnek és a kormányprogramban szereplő vidékfejlesztésnek.

A közlekedési szolgáltatások igénybevétele és annak hozzáférhetősége állampolgári jog,

ezért a környéken élő emberek számára is biztosítani kell. Ezen felül a vasút a térségben élők számára a biztonságot, a normális életfeltételek megtartását is jelenti.”

Polics József, Komló polgármestere (középen) és Hoppál Péter, a térség fideszes parlamenti képviselője (jobbra). Fotó: Facebook

Ma ezt már főként csak a Komlói Vasútbarátok Köre hangoztatja, amelynek egyébként egy volt fideszes önkormányzati képviselő, Borbás Sándor is a tagja. A szervezet több megmozdulást szervezett a személyszállítás visszaállításáért, így például novemberben egy fáklyás felvonulást is.

Katus Eszter

Nyitókép: Lázár János ÉKM-miniszter. Fotó: Facebook