A Kúriánál kilincsel az államkincstár, hogy tovább titkolhassák, mennyi pénzt vontak vissza a vidéki önkormányzatoktól

Az állami hivatalok mellébeszélnek, amikor arról kérdezzük őket: 2022 óta mennyi támogatási előleget követeltek vissza vidéki önkormányzatoktól. A pénzvisszafizetésre felszólító Magyar Államkincstár ellen közérdekű adatpert indítottunk, a bíróság előtt a legkülönfélébb kifogásokat sorolták. Az előlegeket koordináló állami Nemzeti Fejlesztési Központ szerint nincs kész a három évvel ezelőtti elszámolás sem.

„Megállapításra került, hogy a fentiek szerint meghatározott időpontig nem nyújtottak be megfelelő mértékű kifizetési kérelmet, ezért kérjük, szíveskedjenek jelen tájékoztató levelünk időpontját követő 5 napon belül a fel nem használt előleget visszafizetni a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01840043-00000000 számú számlára” – ezt a levelet kapta 2024 szeptemberében Tarnabod önkormányzata. A községnek korábban 170 millió forintos támogatási előleget utaltak. A kincstár a levélben arra hivatkozott, hogy mivel a pénzt nem használták fel, azt fizessék vissza. A Csongrád-Csanád vármegyei Szatymaznak 810 milliót kellett visszafizetni.

88%

Év végéig még

15 246 760 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Hadházy Ákos 2024 őszén arról posztolt, hogy „Úgy tűnik, tömegesen kéri vissza a falusi önkormányzatoktól az állam a reménybeli EU-s támogatásokra kiutalt előlegeket”. Erre a HVG-nek a Területfejlesztési Minisztérium (KTM) úgy reagált: „Az intézkedés nem jelenti a szerződéstől való elállást vagy a támogatás visszavonását, nem akadályozza sem a projektek tervezését, előrehaladását, sem a megkötött vállalkozási szerződésekkel rendelkező projektek kifizetését”.

Annyira nincs gond, hogy hónapok óta pereskedünk a számokért

A Magyar Államkincstár levelét az Átlátszó is megkapta, így kértük tőlük a listát közérdekű adatigénylésben, miszerint mely településtől, mennyit kértek vissza 2022 óta, hiszen a kormány állítása szerint „az intézkedés pusztán a jogszabályban rögzített eljárásrend végrehajtását jelenti, amit a szerződésben minden kedvezményezett vállalt, vagyis hogy meghatározott időn belül elszámol az előleg egy részével. Azok az önkormányzatok kaptak a napokban értesítést, akik ezen kötelezettségüknek nem tettek eleget.” A válasz az volt: az Államkincstár nem minősül adatkezelőnek.

Vagyis annak ellenére, hogy az államkincstár kiküldte a pénzvisszafizetésről szóló levelet, szerinte nem kezel erről adatot.

Ezért pereltünk. Az elsőfokú eljárásban a kincstár azt állította, „közreműködő szervezet minőségében ugyan rendelkezik felhasználói jogosultsággal az uniós alapokból származó támogatásokra vonatkozó, az Európai Uniós Programok Rendszerében (EUPR) adatokkal, de önálló lekérdezéseket nem kezdeményezhet, a rendszer tulajdonosa és kezelője a Nemzeti Fejlesztési Központ.”

De nem tagadta le, hogy a levelet ő küldte ki. A bíróság ezért kimondta, adatkezelő, aki a levelet kiküldi. Ki kell adni az adatokat, ugyanis „a bíróság nyomatékosan súllyal rámutat, hogy az általa kiküldött levélben nyoma sincs a fenti állításának, abban semmilyen utalás nincs arra, hogy azt az alperes nem saját, hanem az Irányító Hatóság intézkedése alapján küldte ki.”

158 milliót kértek vissza, a bíróság előtt viszont már azt állította a kincstár: nem úgy kell érteni azt, amit leírtak.

Másodfokon már azt állította a kincstár, „a támogató nevében eljáró alperes összegszerűen nem kért visszafizetést, hanem felhívta a kedvezményezett figyelmét jogszabályi kötelezettsége teljesítésére, amely kifizetési kérelem benyújtásával is teljesíthető.” Szerintük a bíróság téved, nem kell az adatokat kiadni. De a bíróság másképp látta:

„Az alperes szükségképpen birtokában van minden, a támogatási szerződések intézésével kapcsolatos adatnak. Ez egyébként abból is egyértelmű, hogy a csatolt irat szerint a saját nevében küldte ki a szerint a saját nevében küldte ki a felszólító leveleket az önkormányzatoknak, az ehhez szükséges adatokhoz pedig nyilvánvalóan valamely, általa hozzáférhető adatbázisból jutott hozzá. A felperes pedig nem kért mást, mint hogy az alperes arról adjon tájékoztatást, hogy ő maga egy megadott időszakban kinek, milyen tartalmú leveleket küldött ki”.

Így jogerősen nyertünk, de az államkincstár a Kúriához fordult. Ahogyan Rogán Antalék és a százmilliárdos kommunikációs költések miatt is, amiről ősszel írtunk.

Három év alatt sem dolgozták fel az adatokat

Időközben a perben hivatkozott Nemzeti Fejlesztési Központtól is kértünk arra vonatkozóan adatokat, hogy mennyi támogatási előleget kértek vissza 2022 óta. Hiszen az államkincstár szerint a központ biztosan tudja. Az Átlátszónak a közadatigénylésre azt írták, „A kedvezményezettek megkezdték az előlegek visszafizetését és az elszámolások benyújtását, amelyek feldolgozása folyamatban van.”

Leírták, hogy az elszámolások benyújtását és az előlegfizetéseket az eljárásrend [a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet] több ponton is szabályozza. Ennek egyik, szerintük releváns pontja, hogy „a 252. § meghatározza, hogy a kedvezményezettek az előleg kérelemhez szükséges likviditási tervet adott naptári évre, adott év végéig tervezik meg, míg a 256. § meghatározza, hogy az elszámolások kapcsán az önkormányzatok a rendelkezésre álló számláikat adott év október 1-ig kötelesek benyújtani.”

Egy település életében a civil szerveződés az az erő, amely igazi közösséget teremt. A közös értékek, célok összekötnek, ez a kapocs pedig a sikereket még fontosabbá teszi, a bajban pedig erőt ad. Ettől lesz egy földrajzilag meghatározható hely sokkal több: közösség!
Gratulálok Taliándörögd kezdeményezéséhez, bízom abban, hogy a tegnapi civil est egy hagyomány kezdete, amely évről évre újabb lendületet ad majd az itt élőknek – Navracsics Tibor oldala

Azt is írták, hogy „tekintettel a hatályos jogszabályi rendelkezésekre, az előlegek elszámolásáról és a számlák feldolgozásáról, melyek alapvetően meghatározzák a kedvezményezettek forrásegyenlegét, a fenti határidőket követően, az elszámolások feldolgozása lezárultával lehetséges pontos tájékoztatást adni.”

A Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK) 2024. augusztus 1-jén jött létre az uniós fejlesztési projektek összehangolására. A szervezetet főigazgató vezeti, irányító szerve a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, Navracsics Tibor miniszter felügyelete alatt.

Hogy a kérdezett 2022-es, 2023-as időszak lezárását miért nem végezték el, rejtély. Ahogy egyelőre az is, hogy a vidéket támogató kormány mennyi uniós előleget kért vissza a településektől az elmúlt 3 évben.

Segesvári Csaba

Címlapkép: Navracsics Tibor oldala