Újra bíróság elé kerül az ácsi katódgyár civilek által megtámadott engedélye

A Győri Törvényszék tavaly elutasította azt a keresetet, melyet a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége nyújtott be az ácsi katódgyár környezethasználati engedélye ellen. A Kúria azonban idén nyáron hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárás lefolytatására kötelezte a bíróságot. A döntés alapján az elsőfokú bíróságnak teljes körűen vizsgálnia kell a keresetben felhozott környezetvédelmi kérdéseket, köztük a víz-, a levegő- és a zajvédelemmel kapcsolatos kifogásokat. 

Korábban megírtuk, hogy a kínai Huayou-csoport magyarországi leányvállalata, a Bamo Technology Hungary Kft. katódanyag-gyár építését kezdte meg Ácson. A tervezett üzemben a hazai akkumulátorgyárak számára állítanak elő katódport; az első ütemben felépülő üzemben évi 50 ezer tonnányi mennyiségben, melyet a későbbiekben évi 100 ezer tonnára emelnének.

Beszámoltunk arról is, hogy az ácsi katódgyár környezethasználati engedélye ellen a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége által benyújtott bírósági keresetet a Győri Törvényszék elutasította. A törvényszék arra hivatkozott, hogy mivel a civil szervezet az engedélyezési eljárás során ügyfélként „elmulasztott” észrevételt tenni, bíróságon már nem támadhatja meg a kiadott engedélyt. 

A civilek keresetét a bíróságnak teljes körűen el kell bírálnia

A civil szervezet viszont jogi képviselője, az EMLA Egyesület segítségével felülvizsgálatot kezdeményezett az elsőfokú bíróság döntésével szemben. A keresetet benyújtó Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége felülvizsgálati kérelmében hivatkozott többek közt arra, hogy kiemelt beruházások esetén az engedélyezési eljárást felgyorsítják.

Ezért eleve kevés az idő arra, hogy a civilek szakmai észrevételeket tegyenek a hiányos környezetvédelmi vizsgálatokkal kapcsolatban. Másrészt csak az engedélyt kiadó határozatból derül ki, hogy a hatóság érdemben vizsgálta-e az üzem okozta környezeti terheket, melyek kifogásként az előzetes eljárás során is felmerülhettek.  

A civil szervezet nemrégiben kapta meg a kúriai döntést tartalmazó végzést.

A Kúria új döntést hozott és hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, valamint új eljárás lefolytatására kötelezte a bíróságot.

Döntésében a Kúria hangsúlyozza, hogy a perindítás jogát a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény (Kp.) nem kapcsolja össze a megelőző eljárásban való ügyféli jogállással vagy az ügyféli jogok aktív gyakorlásával. 

„A környezetvédő egyesület – az objektív jogvédelem érvényre juttatása érdekében – úgy is élhet a perindítás jogával, hogy nem vesz részt a hatósági eljárásban, és nem adja elő a megelőző eljárásban a kifogásait” – szögezi le a kúriai végzés, hivatkozva az Aarhusi Egyezmény 9. cikkében és az Alapjogi Charta 47. cikkében szereplő megállapításokra is. 

A Kúria ezen kívül megállapítja, hogy „Az elsőfokú bíróság (…)  nem mellőzhette volna a kereseti érvek összességének érdemi vizsgálatát.” Emellett hangsúlyozza azt is, hogy az eljárás során benyújtott észrevételeket a kormányhivatal ugyan megküldte a beruházónak, de

a hatóság az észrevételek értékelését, érdemi vizsgálatát nem végezte el,

és határozatában csupán megismételte a beruházó cég által adott nyilatkozatot. 

„A Kúria a fentiekre figyelemmel a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Az elsőfokú bíróságnak a megismételt eljárásban a keresetet teljeskörűen el kell bírálnia, annak függvényébe kell megállapítania, hogy az I. rendű alperes határozata jogszerű-e” – olvasható a végzésben. 

Az ácsi katódgyár projekttáblája 2024 novemberében (fotó: Átlátszó/Balogh Dénes)

Vizsgálni kell a levegő-, víz- és zajvédelmi kifogásokat 

A bíróságnak tehát újra vizsgálnia a civilek keresetében szereplő alábbi kérdéseket:

• a beruházás helyszínéül semmilyen alternatívát nem vizsgáltak, holott ezt jogszabály írja elő,
• csak az első ütemben felépülő, évi 50 ezer tonna kapacitású üzem hatásaival foglalkoztak, holott a teljes beruházás később 100 ezer tonna katódport fog előállítani, s ennek összhatását is vizsgálni kellett volna,
• megsértették a lehető legjobb technológia alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket,
• nem vizsgálták megfelelően, hogy a légszennyező anyagok a környező mezőgazdasági területekre milyen hatással lesznek, a talajt, a felszíni és felszín alatti vizeket milyen mértékben szennyezhetik,
• nem foglalkoztak a 33 légszennyező pontforrásból kibocsátandó anyagok – köztük a rákkeltő nehézfémek – együttes hatásával,
• nem végezték el a légszennyezésre, valamint a zaj- és rezgésterhelésre vonatkozó alapállapot-felmérést.

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége szerint a Kúria döntése jelentősen erősíti a magyar környezetvédő szervezetek jogorvoslathoz való jogát, és felszólítja a bíróságokat, hogy a környezetvédelmi perekben az érdemi kérdéseket vizsgálják, ne csupán formai eljárási hibákra hivatkozva hozzanak döntést.

Bodnár Zsuzsa

Címlapkép: Az épülő ácsi katódgyár 2024 októberében (Fotó: Átlátszó/Balogh Dénes)