Vegyszerek a tányérunkon; rengeteg szermaradványt találtak az élelmiszerekben

Megdöbbentően sok, több mint 825 ezer esetben mutatott ki mezőgazdasági vegyszereket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az élelmiszermintákban tavaly. A vegyszerek koncentrációja zömében a megengedett maximális értékek alatt maradt, ugyanakkor rég betiltott mérgeket is találtak a mintákban.

A NÉBIH 300-350 különböző peszticid-hatóanyag jelenlétét vizsgálja évről-évre hatósági élelemiszer-ellenőrzések során, illetve panaszok esetén. Az elmúlt három év statisztikáit június végén tette közzé a hivatal azért, „hogy a kutatók, a szakemberek és maguk a fogyasztók is hiteles, naprakész információkhoz juthassanak a növényi és állati eredetű élelmiszerek biztonságáról”.

Peszticidek alatt a rovarölő-, gyomirtó-, gombaölő-, algaölő- és rágcsálóölő-szereket értjük. Ezek bizonyos koncentráció felett veszélyesek lehetnek az emberi egészségre is, ezért vizsgálják a hatóságok a jelenlétüket az élelmiszerekben és az ivóvízben.

A 2024-ben elvégzett vizsgálatok során összesen 825 427 esetben talált mezőgazdasági vegyszereket a NÉBIH az élelmiszerekből, növényekből és talajból vett mintákban.

Az észlelt esetek jelentős része a kimutatási határ alatt maradt, ami azt jelenti, hogy szabványos analitikai módszerekkel ugyan kimutatható az adott szer, de túlságosan kis mennyiségben van jelen ahhoz, hogy pontos értékét megbízhatóan mérni lehessen.

Kimutatási határ felett „csak” 2182 esetben mérték mezőgazdasági vegyszerek jelenlétét növényi és állati eredetű termékekben tavaly. A 2182 eset több mint felét Magyarországon termesztett növényekben mutatták ki, azonban termékenként eltérő a származási országok köre.

Például az alma esetében a növényvédőszereket tartalmazó minták 61 százaléka Magyarországról, 33 százaléka Lengyelországból, a többi Olaszországból érkezett. Hasonló volt a magyar termékek aránya a paprika esetében is, a minta többi része pedig Egyiptomból, Marokkóból és Spanyolországból származott. A déligyümölcsök esetében értelemszerűen nem jellemző a magyar eredet: a peszticideket tartalmazó grapefruit-ok több mint kétharmada Törökországból jött.

Egészségügyi okok miatt limitálják a megengedett mennyiséget

Az uniós rendelet meghatározza az emberi vagy állati fogyasztásra szánt termékekben megengedett növényvédőszer-maradékok maximális mennyiségét. Ezt elméletileg úgy számítják ki, hogy az adott szermaradék ne okozzon egészségkárosodást sem rövid-, sem hosszútávon, semmilyen korcsoport (csecsemők, idősek stb.) esetében sem.

Ez azonban nehezen határozható meg egzakt módon, ahogy például a glifozát rákkeltő hatásáról egy évtizede folyó vita is mutatja. Cikksorozatunk korábbi részében szakértők elmondták, hogy

komoly kockázatot jelent az ún. koktél-hatás is: a különböző, akár több száz vegyszer maradékának együttes hatása ugyanis egyáltalán nem ismert.

A 2024-es ellenőrzés eredményei szerint 27 esetben mutatott ki a NÉBIH a maximális megengedett értéken felüli koncentrációt. Törökországi citrom, ukrajnai tea, indiai kurkuma, argentin körte, szlovákiai mák, marokkói paradicsom, valamint magyarországi paprika, szőlő, búza, körte, méz és uborka akadt fenn a szűrőn.

A megengedett maximális értékek túllépése esetén a hatóság eljárást indít a termelővel vagy – külföldi élelmiszer esetén –  az első magyarországi forgalmazóval szemben, és bírságot szab ki. Az előírásoknak nem megfelelő termékeket megsemmisítik. A feltárt túllépések elkövetői jellemzően kisebb kereskedelmi cégek voltak 2024-ben, ugyanakkor a SPAR és a TESCO is megtalálható a jogsértők listáján.

Tiltott szereket is találtak

A közzétett eredményekben meglepő módon jelentős számban találhatóak olyan mezőgazdasági vegyszerek is, amelyeket évekkel, vagy akár évtizedekkel ezelőtt betiltottak.

Számos esetben mutatták ki például metoxifenozid, tiakloprid, klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok jelenlétét az élelmiszerekben, amelyek használata és forgalmazása 2020 óta tilos az egész EU-ban. Ennek ellenére a tavalyi ellenőrzéskor magyar szőlőben, magyar körtében és szlovákiai mákban is találtak ilyen vegyszereket.

Már 1967-ben betiltották Magyarországon a DDT nevű rovarmérget, ugyanakkor a 2024-es mintavétel során 2060 esetben észlelték a szer jelenlétét (alacsony koncentrációban, azaz a kimutatási határ alatt). Ebből 1469 esetben magyarországi eredetű termékről volt szó. Kimutatási határ felett csak nyolcszor mértek DDT-t: három esetben állati belsőségből, két esetben halból és három esetben talajból vett mintákban. Ezek mindegyike magyarországi eredetű volt.

Feltételezett rákkeltő hatása miatt hosszú évek óta napirenden van a glifozát nevű gyomirtó-szer betiltása is. Glifozátot összesen 357 esetben mutatott ki a NÉBIH az élelmiszermintákban, ezek kétharmada Magyarországon termesztett vagy tenyésztett termék volt. A szer koncentrációja azonban mindössze négy esetben lépte túl a kimutathatósági határt, egyik sem emberi élelmiszerek, hanem lucerna, fű és egy tuja esetében. Ez utóbbi esetében azonban extrém magas értéket mért a hatóság.

A tiametoxam nevű neonikotinoid rovarölő szer szabadföldi alkalmazása 2019 óta tilos az Európai Unióban, azaz csak zárt körülmények között (pl. üvegházban) szabad alkalmazni, hogy ne kerüljön a méhekre és egyéb beporzókra. A tiametoxamot tavaly 2212 esetben észlelte a magyar hatóság a kimutatási határ alatt, és 12 esetben mérték a kimutatási határ felett. Ebből 5 esetben Magyarországról származó termékekben (uborka, szamóca, brokkoli, búza) mutatták ki a szert. A többi esetben EU-n kívüli országokról volt szó (Kína, India, Ukrajna), ahol megengedett lehet a tiametoxam használata.

Az EU-s szabályozás lehetővé teszi, hogy a hatóságok egyedileg, legfeljebb 120 napra engedélyezzék a gazdálkodók számára a már betiltott vegyszerek használatát is. A PAN Europe nemzetközi civil szervezet korábbi kutatása megállapította, hogy 2019 és 2022 között az EU területén összesen 236 esetben adtak ki ilyen szükséghelyzeti engedélyt a nemzeti hatóságok. A szerzők szerint ugyanakkor a derogációk jogszerűtlenül lettek kiadva, mert egyrészt a kérelmek nem igazolták valódi szükséghelyzet fennállását, másrészt az összes esetben létezett alternatívája a betiltott szernek.

Fülöp Orsolya

Nyitókép: Motion Array. Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. A cikk a Journalismfund Europe támogatásával készült.