Eltűnő milliárdok – a magyar állam legnagyobb adósai

Az adóhatóság nem harcol kellő eréllyel az áfacsalásra szakosodott hálózatok ellen – állítja a NAV volt szakkoordinátora. Pedig a látszat mást mutat: a hivatal minden évben közzéteszi a legnagyobb adós cégek listáját, cégenként felsorolva a megállapított adóhiány és az ezek miatt kiszabott, általában horribilis összegű jogkövetkezmény összegét. Sorozatunkban be fogjuk mutatni, hogy a látványosnak tűnő eredmény inkább alibi, a feketelistán épp a lényeg nem látható. De magával a listával is komoly bajok vannak.

*****

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A múlt héten borított Horváth András, a NAV volt ellenőrzési szakkoordinátora.  Állítása szerint a magyar kiskereskedelmi hálózatok többsége a haszonélvezője egy évek vagy évtizedek óta üzemszerűen működő adócsalási szisztémának. Ennek lényege, hogy a termék előállítója és a kiskereskedelmi értékesítő közé olyan, fiktív tevékenységet végző cégek láncolata épül be, amely az áfa-visszaigényléssel való trükközés révén a gyári nettó ár alá szorítja le a végeladó számára a termék beszerzési árát. Horváth állítása szerint a NAV minimum nem lép fel kellő célzottsággal és határozottsággal a csalás ellen – ha ugyanis ezt tenné, akkor nem a tiszavirág életű, vagyontalan és megtalálhatatlan közvetítő cégeket állítaná a vizsgálat középpontjába, hanem a „végfelhasználók” felől kezdené felgöngyölíteni ezeket a hálózatokat. Jelenleg ugyanis nem ez a vizsgálat fókusza – ebből következően a megállapított adóhiányok és bírságok alig többek fikciónál, következményük, jelentőségük egyáltalán nincs.

Tény, hogy a NAV negyedévente frissített nagyadós listája számos meglepetést tartogat – bár Horváth állításait önmagában sem nem cáfolja, sem nem erősíti. A listán található első tíz cég maga 9, 7 milliárd forinttal rövidítette meg a magyar államot. A múlt idő mindenképp indokolt, hiszen – mint látni fogjuk – nagyjából kizárt, hogy ezektől a cégektől említésre méltó összegű adót be lehessen hajtani. Forrásaink szerint a hivatal nagyjából a megállapítások 6-8 százalékát tudja behajtani, és ez az arány évek óta nem javul. A top 10 közös vonása, hogy – az adatokból kikövetkeztethetően – jellemzően közvetítő jellegű kereskedelmet folytattak; ők maguk nagyon szerény nyereségre tettek szert, viszont – a lista jogerős megállapításai alapján – horribilis összegű áfával kapcsolatos adóhiányuk van. Horváth szerint épp ezek az áfacsalási láncolatok köztes szereplői gazdálkodásának jellemző vonásai.

A listavezető

Az aktuális listavezető, a Koffoló Viszép Kft. egymaga 2,57 milliárd forinttal tartozik a magyar államnak – ami önmagában is érthetetlenül nagy összeg, hiszen ez valószínűleg megfizetetlen vagy jogosulatlanul levonásba helyezett áfa, ami pedig közel tízmilliárd forintnyi kibocsájtott számlát feltételez. Még inkább megmagyarázhatatlan a jelenség, ha figyelembe vesszük, hogy a cég mindössze tavaly február óta működik, tehát a tízmilliárdnyi számla egyetlen év termése, a cég székhelye pedig egy kecskeméti panelház kilencedik emeleti lakásban található. A társaság egy nyírgyulaji lakos, bizonyos Tóth Miklós tulajdonában van – Tóth a Koffolón kívül még vagy tucatnyi problémás cégben volt, vagy jelenleg is tag és aláíró.

Az N&Né Kft. például 2010 óta működik, viszont a gazdálkodásáról lényegében csak annyi tudható, hogy 2010-ben ötmillió forint árbevétele és szolid vesztesége volt. Ehhez képest 2012 júniusában végrehajtást rendelt el a céggel szemben a NAV, és 2013 március végén már 199 millió forint adóhiányt állapított meg. Hasonló szerepet tölt be Tóth a Hegép Bt-ben is – ezen a cégen is 100 millió feletti adótartozást keres a NAV. 220 millió forintos adóhiányt állapított meg az adóhatóság Tóth egy másik cégénél, az MBI-Food Kft-nél – a 2010-ben alapított cég csak az indulás évében adott le mérleget és beszámolót. Alapításától 2011 végéig volt ügyvezető-tulajdonosa Tóth a Tóth Gold Bau Trans Kft-nek: ezen cég esetében 331 millió forint adóhiányt állapított meg a NAV.

Az nehezen állítható tehát, hogy a Koffoló sorsa a tulajdonos egyéb cégügyletei alapján meglepetés lenne az adóhatóság számára – kérdés, miképp bocsájthatott ki mégis tízmilliárdnyi számlát. És kérdés az is, vajon vizsgálja-e a NAV a Tóth-cégek „vevőit”, meg a vevők vevőit – vagyis az egész láncolatot? Vagy megelégszik azzal, hogy a megállapított adóhiány mellé kiszab még 5 milliárd, valószínűleg szintén behajthatatlan bírságot?

A második helyezett

A lista második helyezettje a Fuvartrans Express Plusz Kft., e társaság esetében 1,8 milliárd forint a megállapított adóhiány. A 2011 januárjában alapított cég már 2012-ben sem adott le mérleget és beszámolót – igaz, az adószámát már 2011 végén törölték. Hogy miképp volt képes a kft 6,5 milliárdnyi értékben számlázni – a megállapított adóhiány ennyit feltételez -, az rejtély, hiszen az egyik tulajdonos, Szabó József cégei ekkora már jelentős előélettel rendelkeztek az adóhatóságnál. Ráadásul a Fuvartrans ceglédi címén van bejegyezve Szabó egy másik cége, a kényszertörlés alatt álló Meryta Kkt is – ez a cég utoljára 2008-ban adott le mérleget és beszámolót. Ugyancsak Szabó a tulajdonos (beltag) a felszámolás alatt álló Tech-Car Bt-ben. A cég 2008 óta szerepel az adóhatóság 100 millió forintot meghaladó tartozással rendelkező adósainak listáján. Szabó 2010 óta beltag a Zsu96 Bt-ben is – azóta ez a társaság sem tesz eleget a gazdálkodására vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségnek.

Szabó ugyancsak beltag a Pe-Dina Bt-ben – ez ellen a társaság ellen 2006 óta folytat végrehajtást az adóhatóság. Szabó tagja volt a Tri-Bull Kft-nek, amelynek felszámolása 2011-ben fejeződött be. Mindezek dacára az adóhatóság nem tudta megakadályozni, hogy Szabó legújabb cége, a Fuvartrans újabb 1800 millió forintnyi adóhiányt hozzon össze.

A bronzérem is szépen csillog

A listán harmadik Bergo-Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2011 szeptemberében alakult ötszázezer forint törzstőkével. A cég egyetlen leadott beszámolója szerint 2011-ben nem működött – másfél évvel később viszont már a harmadik legnagyobb adótartozó volt 839 millió forint jogerősen megállapított adóhiánnyal. A társaság egyik tulajdonosa, Pusztai Attila, felbukkan tulajdonosként egy másik társaság, a 2009-ben alapított Agrárium 2000 Kft-ben is. Ennél a társaságnál már 2011 szeptemberében – vagyis a Bergo Trade alapítása idején – 214 millió forint adóhiányt állapított meg az adóhatóság. Ez azonban nem jelentett akadályt Pusztai másik cége, a Bergo Trade „áfa-karrierje” szempontjából.

A NAV aktuális „legnagyobb adós”- listájának negyedik helyezettje a DRV-Euro-Hús Kereskedelmi Kft.: a cég 733 millió forint adóhiánnyal szerepel az élbolyban. A kft-t 2011 márciusában alapították 500 ezer forint tőkével, fő tevékenysége hús és húskészítmény nagykereskedelem. Még ebben az évben 997 millió forint árbevételt ért el, amivel szemben 995 millió forintnyi anyagjellegű és egyéb ráfordításai voltak, személyi jellegű kiadása viszont egy forint sem – az egymilliárd forint forgalmat bonyolító húskereskedelmi cégnek ugyanis nem volt egyetlen alkalmazottja sem.

Korábbi cikkeink és videóink a NAV-botrányról

Horváth András már két éve milliárdos számlagyárakra figyelmeztette a Fideszt

Horváth András: a pártok a korrupciót védik (video)

NAV: Érdemi vizsgálat helyett megfélemlítés

Horváth András: Az adócsaló hálózatok elleni fellépés helyzete Magyarországon

Betelt a pohár egy adóellenőrnél, feljelentette a NAV-ot (video)

Bár a hozzáférhető dokumentumokból ez nem derül ki egyértelműen, de a beszámolóból az valószínűsíthető, hogy a cég nagy tételben vásárolt húst, majd azt jelentéktelen felárral továbbértékesítette. A teljesen szürreális üzletmenet feltehetőleg 2012-ben is folytatódott, hiszen a megállapított adóhiány alapján a cég összesen 2,7 milliárd forintnyi forgalmat bonyolított – papíron legalábbis. A beszámoló aláírására egyébként egy szabadkai illetőségű férfi, Puszti Gábor ügyvezető volt jogosult. A DRV másik tulajdonos-ügyvezetője, Dráviczki Antal szintén nem először szerepel a legnagyobb adósok listáján: másik cége, az M.B.S. Bór Kft. 2005 óta tartozik 100 millió feletti összeggel az államnak – igaz, ezt a céget már 2007-ben felszámolták, de Dráviczki azóta is több más felszámolás, illetve kényszertörlés alatt álló cégben tulajdonos és vezető tisztségviselő. Az meg már szinte kötelező elem, hogy a milliárdos forgalmú húsnagykereskedő cég székhelye egy Károly körúti, negyedik emeleti lakásban lelhető föl.

Egy emelettel lejjebb és a Soroksári úton található a lista ötödik helyezettje, a Frear Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A cég esetében 658 millió forint a megállapított adóhiány – viszont egyedüliként a top10-ből a Frear ügyében nyomozás folyik.

Futottak még

A listán a hatodik a Tarna Food Állatkereskedő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A 2007-ben alapított cégnek a nyilvános cégadatok alapján egyetlen nagy dobása volt: 2009-ben 2,9 milliárd forint árbevétele keletkezett – az azt megelőző és az azt követő években lényegében nem működött. De a 3 milliárd forintos bevétel is mindössze 800 ezer forint eredményt fialt, igaz nulla fő alkalmazotti létszám mellett. A cég 2009-es mérlegéből az látszik, hogy megvett valamit 2,953102 milliárd forintért, majd eladta 2,953784 milliárdért – vagyis ezt a 3 milliárdos valamit nagyjából annyiért adta, amennyiért vette, se ráfordítása, se érdemi haszna nem volt. Viszont a tranzakció nyomán keres a Tarna Foodon az adóhatóság 634 millió forintot meg némi aprót, és persze 550 millió „jogkövetkezményt”. Valószínűleg hiába.  A cég többségi tulajdonosa és aláírója alapította és vezette ugyanis 2007-ben a Pig-Trans Kft-t – ezen a cégen pedig már 2009-ben 175 millió forint befizetetlen adót keresett a hatóság.

A hetedik helyezett GPI Koloman International Kft-t 2009-ben alapította Petkov Ivanov Georgi, akit Szófiában, a Druzsba bulvár 84. szám 6. emeletén próbálhat föllelni az adóhatóság. Az adóhiány közelebbi oka a nyilvános adatbázisokból nem állapítható meg, a cég ugyanis 2011 óta nem adott le a gazdálkodására vonatkozó adatokat. Az utolsó ismert üzleti eredményei alapján 2010-ben még nem állt fenn ilyen összegű tartozása – bár az, hogy a cégnél az 553 millió forintos beszerzés 553 milliós árbevételt eredményezett, miközben a készletek nem nőttek, arra utal, hogy a GPI ugyanazt csinálta, mint a lista többi nagyágyúja. Azaz vagy olyan számlát bocsájtott ki, amely után nem fizette be az áfát, vagy maga igényelt és kapott vissza áfát, amit utóbb az adóhatóság jogtalannak ítélt. Akárhogy is, a GPI Koloman egymaga 615 millió forinttal húzta le a magyar államot.

Valami hasonló ügylet állhat a lista nyolcadik helyezettje, a Multiplett Kft-vel szembeni 610 milliós állami követelés mögött. A jellemzően néhány milliós forgalmakat produkáló cég a 2000-es években hol adott le mérleget, hol nem. 2009-ben azonban 708 millió forintért beszereztek valamit, amit 711 millióért értékesítettek. A cég ebben az évben tette közzé utoljára az adatait – négy évvel később, idén szeptemberben viszont felkerült a NAV legnagyobb adós listájára 610 millió forint adóhiánnyal és 496 millió „jogkövetkezménnyel”. A 700 milliós tranzakció idején a céget már egy testvérpár birtokolta, és a Multiplett székhelye azóta is az ő lakcímükre, egy X. kerületi panelház negyedik emeletére van bejegyezve.

A lista kilencedik helyezettjétől, a Leotec Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-től is majdnem 600 milliót követel az állam. A cégnek egy szlovén és egy szlovák állampolgár a tulajdonosa, és kizárólag elektronikai termékek nagykereskedelmével foglalkozik. Hogy miképp jött össze az 570 millió forintos adóhiány, arról közelebbit nem tudhatunk, mivel a 2010-ben alapított cég gazdálkodásáról a nyilvános adatbázisokban nincs egyetlen adat sem – ez azonban nem volt akadálya a kétmilliárdot meghaladó számlázásnak. Talán nem tévedünk nagyot, ha a Horvát András által emlegetett áfa-körhinta szereplőinek jellegzetességeit ennél a cégnél is felfedezzük.

A listán tizedik Komm Vill Kft. 564 millió forint adót nem fizetett meg. A Komm Vill adóhiány-teljesítményét nehéz megítélni,  mivel a cég eddig csak egyszer adta le az éves gazdálkodását bemutató dokumentumokat, azokból viszont biztosan nem lehet levezetni a fél milliárdnyi adóhiányt. Ugyanakkor a cég két tulajdonosa tucatnyi felszámolás, kényszertörlés és végelszámolás alatt álló cégben érdekelt. Egyikük, Bárdi Péter pedig 2010 óta tulajdonosa a Bárdi Work Kft.f.a-nak, amelyik 2011 óta ott van az adóhatóság 100 millió feletti adósainak listáján. A tulajdonosnak ez a „priusza” a Komm Vill esetében sem jelentette akadályát újabb milliárdos számlázásnak.

Becker András

(Folytatjuk)